A gyereknevelés alapja – a párkapcsolat

A gyereknevelés alapja – a párkapcsolat

Igen, hangozzék ez bármilyen furán is, a gyereknevelés alapja nem egyszerűen csak az a tény, hogy Ti vagytok a szülők, vagy hogy majd szeretitek a gyereketeket. A gyereknevelés és a gyerek szempontjából is a legfontosabb az, hogy Nektek, a szülőknek mennyire stabil és érzelmekkel megalapozott a kapcsolatotok.

Egy kis magyarázat

Sok szülő érzi úgy, hogy mindent megtesz a gyerekéért, és szíve teljes melegével szereti őt, valami mégsem stimmel a gyerekkel: kedvetlen, vagy netán túlpörgött, hallgatag, esetleg mindenkivel szóba áll, csak éppen a szüleivel nem, nem mutat semmi érdeklődést az otthoni dolgok iránt, vagy ellenkezőleg, talán túlságosan indulatosan reagál dolgokra. Mi lehet a bibi?

Vekerdy Tamás határozta meg ezt a jelenséget talán a legtalálóbban: egy kisgyerek világának a biztonságát nem az teremti meg, hogy őt szeretik, bár erre is nagy szüksége van – sokkal inkább az a  tény, hogy a szülei szeretik egymást. Ez ad neki biztonságot, ez a biztos pont az életében: hogy a szülei szeretik egymást. Nem véletlen, hogy a gyerekeket még akkor is megviseli a szüleik válása, ha a gyerekek időközben már rég felnőttek.

A gyerek pedig lehet, hogy kicsi, de nem hülye: nem kis felnőtt, aki mindent megért, de érző lény, aki sok mindent “levesz”, és megérez. Ha pedig az érzéseire nem kap magyarázatot, akkor a maga gyerek módján keres rá indokokat, és reagálja le a vélt vagy valós problémákat. Ilyenkor szokott a gyerek rémeket látni, a szitut sokkal rosszabbnak lefesteni maga előtt, mint amilyen, és ennek megfelelően reagál rá valamit, ami az ő gyerek fejével logikus – és általában védekező.

Csoda-e, hogy ezek után a gyerek nevelésében a Ti párkapcsolatotok lesz mindennek az alapja?

Miért van szüksége a gyereknek erre?

Felmerül a kérdés, hogy bár a gyereknek nagy szüksége van a szülei feléje irányuló szeretetére, miért van akkora szüksége a szülei egymás iránti szeretetére, mint a levegővételre? Mármint azon túl, hogy ez a biztonságos életének alapja.

Azért, mert itt lép be a képbe a család mint emocionális-érzelmi egység. Amint azt már korábban írtam, a családnak van egy olyan funkciója is, hogy intim közösséget is alkossatok, érzelmi menedéket nyújtsatok egymás számára, amely egyfajta pszichés védettséget, hátországot is ad a család minden tagja számára. Ez az alapja annak, hogy a gyerek érzelmileg akkor érzi magát biztonságban, ha Ti láthatóan, és számára megnyugtatóan szeretitek egymást.
Van azonban az érzelmi biztonságon kívül még egy lényeges szempont, amiért a gyerek világának a Ti egymás iránti szeretetetek az alapja. Mégpedig az, hogy Ti vagytok számára a minta.

Anyu és apu a mintapár

Manapság, amikor annyi a válás, illetve a létre sem jövő házasság, mert élettársi kapcsolat van helyette, sokan hitetlenkedve mesélik baráti körben, hogy az ő szüleik már harminc-negyvenakárhány éve házasok, és fogalmuk sincs róla, hogy hogyan csinálják. (Pedig ott volt előttük a jó példa! Most képzeld el, hogy állnánk házasság-párkapcsolat fronton, ha egyáltalán nem lennének ilyen hosszú távon is jól működő házasságok…)

Pedig a képlet rém egyszerű: úgy, hogy akarják, hogy ez a házasság működjön. Dolgoznak rajta, hogy a kapcsolat megmaradjon, és sokat adjon mindkét félnek. Amíg két individuum van egy fedél alatt, addig csak egymás mellé járnak aludni. Amikor a két individuum felismeri, hogy attól, hogy ők egyéniségek, együtt már közösséget alkotnak, és annak vannak jó oldalai is, onnantól lesznek pár, akik működtetik a kapcsolatukat, és nem csak egymás mellett alszanak, hanem egymással élnek.

Mielőtt bárki megkövezne: NEM az élettársi kapcsolat ellen beszélek! Ha valakinek így jó élnie az életét, ez az ő személyes döntése, kívánom, hogy legyen így nagyon boldog! Alapvetően ugyanis nem az teszi a különbséget, hogy házasságban, vagy élettársi kapcsolatban él-e valaki. Hanem az ELKÖTELEZŐDÉS. Ebben nem vagyunk igazán jók mostanság a statisztikák szerint. És ugyanezen statisztikák szerint  a házasságban élők ebben még mindig jobbak, mint az élettársi kapcsolatban élők. Aki nem hiszi, járjon utána: napjaink egyik legsikeresebb és legelismertebb párkapcsolati terapeutája, Mihalec Gábor egy egész könyvet írt a témáról Gyűrű-kúra címen, ajánlom mindenki szíves figyelmébe.

Emocionális-érzelmi közösség

Ha már témánál vagyunk, akkor nemcsak arról kell beszélnünk, hogy miért fontos, hogy Ti jó kapcsolatban legyetek egymással, hanem arról is, hogy milyen hatással van ez a gyerek nevelésére.

1. Példamutatás a párkapcsolatra

Igen, ezt már emlegettem, nem véletlenül. Egyrészt emberi kapcsolatok kiépítését tanulja ezáltal a gyerek, másrészt a hosszútávú párkapcsolatok stratégiáit is Tőletek fogja megtanulni javarészt a gyerek. Vagyis komoly esély van arra, hogy a gyerek felnőve a Ti mitátok alapján fog magának olyan párt választani, aki szintén hajlandó nemcsak a Te meg én, hanem a Mi kategóriájában is gondolkodni. Ez pedig nem baj, mert így lesz egy olyan “színvonal”, amitől nem lesz hajlandó lejjebb adni.

2. Példamutatás érzelmi kapcsolatra

Az sem mellékes dolog, hogy nemcsak a párkapcsolatokra lesztek jó példa, hanem, ahogy már említettem, mindenféle emberi kapcsolatra, ami nem semleges, hanem igenis érzelmi kapcsolatot feltételez. Tudom, mások kapcsolatait figyelve még sokat fog ez finomodni, csiszolódni, főleg ahogy a gyerek maga is önálló kapcsolatokat alakít majd ki. De az alap, amit érzelmi kapcsolatok terén elsőként megtapasztal a gyerek, az a Ti érzelmi közösségetek lesz.

3. Példamutatás az érzelmi védelemre

Az, hogy a család érzelmi hátország is, szintén egyfajta biztonságot, pontosabban védelmet is nyújt a gyereknek. Hogy erről milyen taktikákat, stratégiákat tanul, az nagy mértékben függ attól, hogy a Ti kapcsolatotokban milyen példát lát erre. Persze az is számít, hogy a szülő-gyerek kapcsolatban hogyan fog működni mindez, de az alapokat Rajtatok látja majd a gyerek, mert Ti vagytok az első olyan emberek, akiken “kívülről” tudja ezt megfigyelni.

Amit ajánlott megtenned:

komolyan el kell beszélgetnetek a pároddal, hogy kinek milyen elképzelése van a közös jövőtökről. A gyereknevelés nem kis felelősség, és abban mindenki egészen biztos lehet, hogy közösen vállalni ezt a felelősséget még mindig sokkal könnyebb, mint külön-külön. Éppen ezért Magatokkal sem szúrhattok ki, a gyerekről már nem is beszélve. Nyugodtan tervezzétek meg az életeteket jó előre, legyenek közös elképzeléseitek, terveitek, és hogyanban is állapodjatok meg. Ezek a közös dolgok fogják összetartani és előrevinni a kapcsolatotokat.

A területek, amelyeket a közös tervezés során jó, ha érintetek:

• gyereknevelési elvek (ld. az előző postot)
• pénzügyek
• rokoni kapcsolatok ápolása (elsősorban egymás családjáról van szó… :))
• konfliktuskezelés – azaz hogyan veszekedtek…
• szexualitás – ez is fontos!
• személyiségbeli eltérések – ezeket sem árt tudni kezelni
• szerepfelosztás a családban – hagyományos családi szerepeket visztek, vagy inkább az egyenlőség lesz a meghatározó?
• szabadidő, hobbik – ki mennyit tolerál a másik ilyen irányú szabadságából, vagy esetleg lehetnek közös elfoglaltságaitok is a szabadidőtökben?
• közös idő – a kizárólag egymásra fordított időről van itt szó, amit többféle szinten élhettek meg, pl. akár spirituálisan is

A jövő héten még mindig csak a családi életre alapozásról lesz szó, hiszen még hátravan a pszichoszociális családfunkció is.

A cikk szerzője; szakértőnk Himer Csilla, pénzpedagógus