Életutak – miért gimnázium?

Életutak – miért gimnázium?

A felvételi eljárás során az egyik alapkérdés az, hogy milyen típusú középiskolát válasszon a diák. Mivel magam is gimnáziumba jártam, gimnáziumban tanítottam, így én most azt veszem végig, miért és mikor érdemes ezt választani a diáknak. Hiszem azt, hogy nem kell mindenkinek gimnáziumba mennie, szükség van a lelkes, jól képzett szakemberekre is, szóval fontos, hogy a diák képességeinek megfelelő iskolát válasszon, ne azért menjen valaki gimnáziumba, mert az jobban hangzik. Nem, nem hangzik jobban, mindegyik képzési forma szuper. A lényeg az, hogy a diák oda menjen és azt tanulja, amit igazán szeretne, ami igazán érdekli őt. Jocó bácsi írása.

 

De visszatérve a gimnáziumhoz. Alapvetően ebből is többféle típus van: nyolcosztályos ötödiktől, hatosztályos hetediktől, négyosztályos hagyományos és ötosztályos nyelvi előkészítős képzés.

Az első kettő esetében az általános iskola közben, azt elhagyva kerül a diák egy másik képzési formába. Ide leginkább a legkiemelkedőbb negyedik, illetve hatodik évfolyamos diákoknak szoktuk javasolni, hogy próbálják meg a felvételit: egyrészt azért, hogy megmérettessék magukat, másrészt azért, hogy adott esetben egy jobb, erősebb képzésben részesüljenek. Nagyon sok szülő erőlteti ilyenkor a gyerekét a felvételire, ami sokszor károsan hathat, kudarcélményt okozhat a gyerekeknek, mert ez nagyon keveseknek való. Ha a diák szereti az osztályát, a pedagógusait, megkap minden segítséget az egyéni fejlődéséhez, akkor azt gondolom, nem feltétlenül tenne jót neki egy váltás. Azt is figyelembe kell venni ennél, hogy viszonylag kevés helyen érhetőek el ezek a képzési formák, így a túljelentkezés nagyon jelentős, ami megnehezíti a bekerülést. Tényleg csak a legkiemelkedőbb diákokat veszik ide fel, ez alapján kell a döntést meghozni a jelentkezést illetően. Azt sem szabad eltitkolni, hogy az általános iskolák sokszor nem szeretik ezt, mert senki sem szeretné elveszíteni a legjobb diákjait, ami okozhat feszültséget a szülők és a pedagógusok között.

 

 

A másik két képzési forma sokkal klasszikusabb, nagyon sok helyen elérhető. A gimnáziumok között találhatunk nagyon sok, különböző profilú intézményt, és természetesen erősségben, minőségben is vannak akár nagy különbségek is. Az erősebb, jobb statisztikával rendelkező iskola nem feltétlenül jobb is, mint az esetleges gyengébb, a listán hátrébb szereplő iskola, mert ugye a statisztika nagyon csalóka lehet, ahogy már egy másik cikkben írtam.

Általában a gimnázium az egyetem előszobája, előkészítője. Alapvetően azoknak javaslom ezt a képzési formát, akik továbbtanulásban gondolkodnak, akár felsőfokú szakképzésben, akár felsőoktatási intézményekben. A gimnáziumról tudni kell, hogy egy jóval nehezebb, keményebb képzés, sokkal több tantárggyal, elvárással, tananyaggal. Alapvető különbség, hogy ebben a formában két nyelv a kötelező, illetve a képzés érettségi vizsgával zárul. Sokan gondolják úgy, hogy elmennek egy gimnáziumba, aztán majd lesz valami, ami akár jól is elsülhet, de kudarcos középiskolai éveket is okozhat. Ebben a képzésben sokkal magasabbak az elvárások az iskolák részéről, hisz minél előrébb szerepel egy intézmény a listán, annál nagyobb rajtuk a nyomás, hogy meg is őrizzék az előkelő helyüket.

 

Tudom, a döntés nem könnyű, és sokan ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyermeküknek mindenképpen legyen érettségije, amit teljesen értek, de van az a helyzet, amikor sokkal fontosabb, hogy egy szuper szakmája legyen…

 

 

#hovatovább 3 Középiskolai Nyílt Napok, Börze és Expo 4 hónapon keresztül az online térben a Felelős Szülők Iskolája weboldalán Mindent (is) a felvételiről, nagylátószögben! Regisztrálj INGYENESEN felvételi információkért, érdekes előadásokért!