„Nem akarok beszélgetni!” – Hogyan segít a játék a kommunikációban?

„Nem akarok beszélgetni!” – Hogyan segít a játék a kommunikációban?

Miért van az, hogy a gyerekünk a barátokkal csacsog, mint egy rádió, de ha mi kérdezünk tőle valamit, csak egy morranás a válasz? Miért lehet, hogy az osztályteremben nem meri felemelni a kezét, vagy épp nem találja a szavakat, ha egy új helyzetben kellene megszólalnia? Jó hír: ezek nem megoldhatatlan problémák. A kommunikációs készségek fejleszthetők – méghozzá játékosan!

 

A kutatások szerint a játék az egyik legjobb módja annak, hogy a gyerekek új készségeket sajátítsanak el. A kutatások szerint a játékosítás az oktatásban jelentős mértékben javíthatja a tanulók teljesítményét. Egy átfogó vizsgálat kimutatta, hogy a szabad és strukturált játékok nemcsak a problémamegoldást és a kreativitást segítik, hanem az érzelmek felismerését és a társas interakciókat is fejlesztik. Az aktív játék során a gyerekek megtanulják kezelni a konfliktusokat, alkalmazkodni másokhoz és egyre magabiztosabban kifejezni magukat.

Hogy pontosan hogyan működik mindez a gyakorlatban? Erről beszélgettünk Simon Gabriella ifjúsági szakemberrel és mentorral, aki évek óta foglalkozik gyerekek és fiatalok fejlesztésével – mindig játékos eszközökkel.

 

 

Miért a játék a legjobb eszköz?

„Nemcsak a kommunikációban, hanem bármilyen készség fejlesztésében fontosnak tartom a játékos megközelítést” – mondja Gabriella. „Ha egy gyerek azt érzi, hogy egy feladatot kell megoldania, az egyfajta nyomást jelenthet. A játék viszont egy olyan keretet ad, amiben szabadabban lehet próbálkozni, hibázni és tanulni.”

A játékos tanulás egyik legnagyobb előnye, hogy a gyerekek észre sem veszik, hogy éppen fejlődnek. „Nem kell hangsúlyozni, hogy ez egy fejlesztő folyamat, mert egy jól megválasztott játék önmagában is tanít, segít és épít” – teszi hozzá.

 

Milyen játékokat érdemes kipróbálni?

A kommunikáció egy nagyon tág terület – hiszen ide tartozik az érzelemkifejezés, a társas interakciók kezelése, a mondatalkotás, sőt még az érveléstechnika is. Gabriella szerint ezért mindig érdemes először azt átgondolni, hogy pontosan mit szeretnénk fejleszteni.

 

1. Beszélgetésindító játékok – hogy könnyebb legyen a szókimondás

Ha a gyerek nehezen beszélget, vagy nem szívesen osztja meg a gondolatait, akkor érdemes beszélgetésindító társasjátékokkal próbálkozni. „Sokan nem is gondolják, de az ilyen játékok parti- vagy családi társasjátékok formájában elérhetők a boltok polcain” – mondja Gabriella.

Kedvencei közé tartozik a Körvonal paklik, az Igen? vagy az Igen, és…?, de szerinte a Hogy folytatod? vagy a Képzeld el! is remek választás lehet. Ezek a játékok segítenek abban, hogy a gyerekek könnyebben megnyíljanak, és természetes módon kezdjenek el mesélni magukról.

 

2. Asszociációs és történetmesélő játékok – hogy könnyebb legyen a mondatalkotás

A szókincs és a mondatalkotás fejlesztésére az asszociációs játékok az egyik legjobb eszköz. „Elő sem kell venni egy konkrét társasjátékot – elég néhány képeslap, újságkivágás vagy kártya, és máris el lehet kezdeni egy történetet mesélni!” – javasolja Gabriella.

Ha valaki mégis játékra bízná a dolgot, akkor szerinte a Mysterium, a Dixit, a Sztorikocka vagy az Egyszer volt remek választás. Ezekben a játékokban nincsenek rossz válaszok, és mindenki a saját kreativitása szerint építheti a történetet – ez pedig nagy segítség azoknak a gyerekeknek, akik nehezen fejezik ki magukat szóban.

 

 

3. Érveléstechnika – hogyan állj ki a véleményed mellett?

Ha egy kicsit nagyobbaknál szeretnénk fejleszteni az érvelést és a vitakultúrát, akkor a Llamageddon vagy a Nehéz döntések (16+) izgalmas és elgondolkodtató lehetőségeket kínál.

„Ezek a játékok segítenek abban, hogy a gyerekek megtanulják felépíteni és megvédeni a saját álláspontjukat – mindezt úgy, hogy közben játszanak és jól érzik magukat” – mondja Gabriella.

 

4. Nonverbális kommunikáció – ha nemcsak a szavak számítanak

A kommunikáció nemcsak a beszédből áll! Gabriella szerint fontos, hogy a gyerekek a testbeszédet, a mimikát és a rajzokkal való kifejezést is gyakorolják.

„Ha a képi kommunikációt szeretnénk fejleszteni, a Rajz és mese vagy a Firkafutam jó választás lehet. Ha pedig az írásra, szóalkotásra vagy mondatszerkesztésre koncentrálnánk, akkor a Scrabble, a Szókapocs vagy a Szókötő játékokat ajánlom” – osztja meg tapasztalatait.

 

 

Miért segítenek a játékok a magabiztosságban?

A kommunikációs nehézségek mögött gyakran önbizalomhiány vagy szorongás áll. A játékok viszont nemcsak a készségeket fejlesztik, hanem biztonságos teret is adnak a gyakorlásra.

„A társasjátékok által a gyerekek rutint szereznek különböző helyzetekben, és észrevétlenül megismerik a saját erősségeiket is” – mondja Gabriella. „Ha egy beszélgetős játékban kiderül, hogy valaki érdekesnek tartja a gondolataikat, az hatalmas sikerélmény. De az is önmagában segít, ha látják, hogy nincs rossz válasz – hiszen a játékban minden próbálkozás egy tanulási lehetőség.”

 

A legfontosabb üzenet pedig: a kommunikációs készségek nem adottságok, hanem fejleszthetők – és a játék erre az egyik legjobb eszköz.

 

A cikket írta és szerkesztette:

Simon Gabriella ifjúsági szakember, mentor és coach, aki társasjátékok és játékos módszerek segítségével támogatja a neurodivergens fiatalok fejlődését és közösségi beilleszkedését. A Vízityúk Vízitúra Egyesület az Autistákért ifjúságszakmai vezetője.

 

Fotók: Chripkó Lili, Rabóczki Sára