Kihívás, kaland vagy a megbízható közelség?

Kihívás, kaland vagy a megbízható közelség?

Melyik szülő típus mi alapján választ tábort a gyerekének? Élmények vagy rémképek?

Szerző: Polus Enikő, mentálhigiénés szakértő

taborkepAz a generáció, aki most a jövő generációját neveli, gyermekkorában már részt vett táborokban. Ha egy pillanatra elmélyednénk az emlékeink fiókjaiban, akkor találunk ott pár saját élményfoszlányt, amik főleg a bennünk kialakult érzetekből, élményekből és megtapasztalásokból született érzelmekkel vannak összefüggésben. Amikor tábort keresünk a gyermekeinknek, akkor a motivációink, a szorongásaink vagy félelmeink ezekből táplálkoznak. Így nem biztos, hogy minden, amitől féltjük a gyermekünket, az valóban megtörténhet, mert az a saját félelmeink, amihez semmi köze nincs a gyermeknek! (Friss kutatási adatokról a cikkben számolunk be.)

Egyre nehezebb egy szülőnek megoldania kisgyermeke egész nyaras felügyeletét, hiszen 11 hetes szabadság egyik munkahelyen sem létezik. Gyakran tapasztalom azt, hogy édesanyák azért nem tudnak időben vissza menni dolgozni, mert nem tudják megoldani a nyári felügyeletet. Ilyenkor irigylésre méltónak tartják azt, aki anyagilag, egzisztenciális szinten megengedheti magának, hogy varázslatos, csillagokat ígérő táborokba befizesse a gyermekét, pedig nem ez a megoldás. Talán akkor igen, ha a gyermek olyan családban él, ahol verik vagy rendkívülien elhanyagolják vagy dolgoztatják felnőtt munkákkal.

 Ma felelős szülőnek lenni azt is jelenti, hogy a nyári időszakra előre ki kell találni, hogy mikor kivel van a gyermek. A nyári felelősségteljes szervezés nem abból kellene álljon, hogy minél jobban betöltsük a gyermek szabadidejét. Biztosítani kell többféle együttlétet a családdal, nagyszülőkkel, barátokkal, amik teljes szabadságban és önfeledt játékban zajlanak kötetlenül. Mindenre legyen idő, amire a tanulás mellett sajnos nem marad, vagyis a GYEREKKORRA! Ebből kiindulva ha már megvan a családi nyaralás vagy együttlét ideje, a többi programot, szórakozást és tábort ahhoz kell rendelni. Nem javaslom, hogy a gyermek egész nyáron táborokban töltse az idejét, hiszen nem erről kell, hogy szóljon a feltöltődés. A táborokat pedig a gyermekeinkhez igazodva válasszuk. Figyeljünk arra is, hogy a gyermekem mit szeretne, de segítsük őt abban is, hogy minden döntést nem bízhatunk csak rá, mert akkor felnőttnek kezeljük és az számukra megterhelő. Vannak dolgok, amikről nincs tapasztalati érzetük, így abban hiába kérjük ki a véleményüket. Például: szeretnél ott alvós táborba menni? – kérdi a szülő a gyermekét, hogy figyelembe vegye azt, amit szeretne. Igen ám, de soha nem volt még ott alvós táborban, nincs tapasztalata. Aki ragaszkodóbb, persze, hogy azt fogja válaszolni, hogy nem, hiszen nem szeretne elválni a szüleitől. Erre  érdemes mindenkinek figyelnie. Viszont a szülő beszélje meg az ott alvós táborban a felügyelővel, hogy ha mégis hazavinné tábor közben, akkor milyen lehetőségei lehetnek. Itt azért meg kell említenem azt is, hogy a mobiltelefon az első táborozókat kibillentheti a beszokásból. Ha szereti a szüleit, természetes, hogy megjelenik a hiány, ha beszél vele.  Egy kedves és empatikus táboroztató ilyenkor mindent megtesz azért, hogy segítse és megszüntesse az átmenetileg érzett szeparációs szorongást. Azonban az is fontos, hogy ilyenkor legyen náluk valamilyen otthont és szülőre emlékeztető tárgy, ami segítheti őt ezekben a pillanatokban. Az „átmeneti tárgyak” szaga-illata, szenzitivitása, érzékleti hatása nyugtatja a szívet, a lelket és az egész gyermeket. Olyan hormonok termelődését képes elindítani, amik a gyermek belsejét elárasztva meghozzák a kívánt nyugalmat és biztonságérzetet. Ezt segítheti még a simogatás-érintés, bújás, átölelés, empatikus megértés, megnyugtató kommunikáció, zene és éneklés, figyelemelterelés és nem utolsó sorban a humor!!! Van amikor ennyi elég, de van amikor nem. Ilyenkor vegye a fáradtságot a tábor vezetője és ha nem járt sikerrel, értesítse a szülőket vagy kérjen tőlük tanácsot, hogy mit tegyen. Ha a gyerek utolérhető egész nap telefonon, akkor nem fog érvényesülni a beszokás dinamizmusa. Természetesen, ha már többször volt táborban, akkor ez nem feltétlenül jelenik meg. De attól még a folyamatosan megszólaló telefonok meg tudják zavarni a tábori menetrendeket. Ilyenkor meg kell beszélni, hogy mikor lehet telefonálni.

Nem rég végeztünk egy előadássorozaton egy empirikus kutatást a táborválasztásokkal kapcsolatban. A felsorolások az alapján születtek, amit a legtöbben választottak válaszként. A következő sorokban ezt szeretném megosztani az olvasókkal:

  1. Mi alapján választanak a szülők táborokat?

–         ÓVISKOR: bizalom, megbízhatóság, kötődés, ismeretség

–         ISKOLÁSKOR:  tematika, bizalom, fejlesztés, szolgáltatás, mit szeretne a gyermek, miben ügyes vagy mit sportol

–         KISKAMASZ: olyan tevékenységek alapján választanak, ahova jár a gyermek különórára tanév közben (tánc, rajz, sport)

–         NAGYKAMASZ: amilyen kortárscsoporthoz tartozik (hittan, baráti kör, iskolai klub, nyelvi táborok, dráma-zene táborok)

–         IFJÚKOR: haverokkal buli tábor, teljes szabadság „szülői” tekintély nélkül

–         FELNŐTTKOR: nyugalom, csend, béke, megnyugvás, tánc, csapatépítő, személyiségfejlesztő, kaland, sport, önismereti táborok.

  1. Milyen élményekkel rendelkeznek a szülők a saját átélt gyermektáboraikból?

–         felhőtlen szabadság érzete

–         tematikából származó érzet („Tök jó dolgok voltak!)

–         Csapatmunkák élménye és kalandok érzete

–         Kisebb-nagyobb traumák, pánikhelyzetek érzete

–         Első szerelem és vonzalom érzete

–         Első kilengés megtapasztalásai (kiszökés a szobából, sminkelés, italozás, dohányzás, csókolózás, tapogatás, egymás „szívatása” stb. )

–         beszélgetés a felnőttekkel másként

–         alkotások, kreációk, vizezés, tánc, tábortűz, álarcos bál, kreatív foglalkozások

  1. A gyerekek mi alapján választanak táborokat?

–         ÓVISKOR: játékok, bizalom a táborvezetőhöz, jó ételek (túró rudi és társai), strand, kirándulás és éppen aktuális trendi, jól reklámozott játékszerek megléte alapján

–         ISKOLA: bizalom, kalandvágy, hova megy a barátom, tematika, játékok, foci vagy tánc, lesz-e szabadidő (amolyan akkor azt csinálunk, amit szeretnénk)

–         KISTINI: tematika, barát, ott alvás, zene, kis buli

–         NAGYKAMASZ: kaland, mindent lehet, buli, csajok-srácok, külföld, tenger, vízpart

–         IFJÚKOR: koncertek, szabadság, „minél messzebb az ősöktől”

Végezetre pár hasznos tanács, amit érdemes előre letisztázni a táborvezetővel:

–         napi programok (ha nem ott alvós, akkor érkezés-távozás)

–         baleset esetén az elvárások, kit értesítsen, ha nem érik a szülőt utol

–         gyógyszerek, allergiák, lázgörcs, kullancs kiszedése és kullancs elcsomagolása

–         mire lesz szükség a hét folyamán vagyis hogyan és mit csomagoljunk

–         ételek, ivás, naptej, napsapka

–         mi történik, ha eső lesz

–         betegség esetén lemondás

–         pénzbefizetés

–         hány fő lesz a gyerekekkel és főleg nagy létszámú tábornál hány főre jut egy gyermek

–         egyéni kérések, amik csak a saját gyermekünkre vonatkoznak: válogatás miatt figyeljenek oda, hogy étkezzen, állatfóbiák, egyéni jellemzők ismertetése a táborozóval!

Jó tanács szülőknek:

Végezetül bátorítom a szülőket arra, hogy merjenek kipróbálni olyan dolgokat is a gyermekeik életében, amiktől ők tartottak, mert a lehetőségek tárházát nyithatják meg előttük! Csak nem mindegy, hogy milyen személyiségre, mentorra, pedagógusra, táborvezetőre helyezi át az őrző-védő és balesetet elkerülő felelősséget!

Jó tanács táborvezetőknek, szervezőknek:

„A tábori beszédedet és a tettedet gyorsan elfelejtik, de a bennük keltett érzéseket egy életre magukkal viszik a táborból.”

Az érzet alakítása pedig a táborvezető dolga. Nem mindegy, hogy milyen személyiség, élvezettel végzi-e vagy csak a pénzért látja-e el a teendőit. Differenciáltan odafigyel-e a gyerekekre vagy általánosságba véve alkalmaz módszereket.

Abban vagyunk egyformák, hogy mindannyian mások vagyunk és abban vagyunk különbözőek, ahogy ehhez viszonyulunk!

Kellemes táborozást, de előtte felelős szülőként bölcs és átgondolt táborválasztást kívánok!

  • ME-Se-Kö Alapítvány
  • mentálhigiénés szakember

Polus Enikő

A Me-Se-Kö Mentálhigiénés Segítő Központ és MESEKŐ Alapítvány alapítója, ügyvezetője - ezek mellett elsősorban három gyermekem édesanyja.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.