Vigyázat! Nyári szünidőben több gyerekbaleset kockázata nő – avagy amit az elsősegélynyújtásról tudni kell
szakértő szerző: dr. Krivácsy Péter, gyermekorvos, a Léghajó Program vezetője
A közel két és fél hónapos nyári szünidő elsősorban a boldogságról és a vidám vakációról kell, hogy szóljon, nem árt azonban tudnunk, hogy ebben az időben megnő bizonyos balesetek kockázata. A veszély forrása számos dolog lehet. Mindenképpen kockázatos, ha kisebb gyerekek felügyelet nélkül maradnak. Nyáron a kevéssé tapasztalt biciklisek, úszók is neki bátorodnak, főleg a kiskamaszok, kamaszok és különösen a fiúk kalandvágya nagyobb, veszélyérzékelése pedig alacsonyabb a felnőttekénél.. Néhány helyzet pedig típusosan táborokban fordulhat elő. Mi akkor a teendő? Készüljünk fel és a nagyobbacska gyerekeknek is mondjuk el mi a teendő baleset esetén. Fontos hangsúlyozni, hogy átgondoltsággal és egy kevés óvatossággal a nyári balesetek is java részt megelőzhetőek.
„Katona dolog”
Igen, a legtöbb esetben valóban, csak egy aprócska sérülésről, karcolásról van szó, amit elég lefertőtleníteni vagy akár csak tiszta vízzel lemosni és az elkeseredett gyermek arcocskájáról letörölni a könnyeket és már folytatódhat is tovább a hancúrozás. Arra mindenképp figyeljünk, hogy ne kicsinyeljük le a gyerek fájdalmát, ijedtségét, minden esetben vigasztaljuk meg, hisz egy kis együttérzés babusgatás nem csak a lelki egészséget, de akármennyire hihetetlen a valós fizikális gyógyulást is szolgálhatja. És mindenekelőtt a gyermekkori balesetek egyik jellemzője, hogy komolyabb sérülések is kialakulhatnak látványos külső sebek nélkül. A fájdalom több esetben nem közvetlenül a baleset után, hanem az első ijedtséget követően jelentkezik, amikor az adrenalin hatása lecseng.
Vizi balesetek
„A vizi balesetek mindegyike megelőzhető lenne a szabályok betartásával és józan paraszti ésszel – nyilatkozta Bagyó Sándor, a Vízimentő Magyarországi Parancsnokságának vezetője az Új Néplapnak adott szombati interjújában. A természetes vizeknél fel kell mérni az időjárási viszonyokat, a vízi jártasságot és a gyerekek vízbiztonságát. A balesetek többsége abból adódik, hogy úszni nem tudók mennek vízi járműveken vagy felfújható strandeszközbe kapaszkodva bójákon túlra, miközben a tó medre csalóka lehet…
Ellenben gyermekkorban, a bölcsis, ovis korosztálynál az otthoni, kerti medencék jelentik a legnagyobb veszélyt. A vízbefulladás megelőzésének kulcspontjai mindenekelőtt a medence körbekerítése, a gyerekek mihamarabbi úszni tanítása, esetlegesen víz alatti mozgásérzékelő felszerelése. A felügyelet ezekben az esetekben is kulcskérdés, hiszen csak abban az esetben történik tragédia, ha az alámerülést nem észleli senki.
Mi a teendő, amikor megtörtént a baj?
Elsőként azt kell eldönteni, hogy mekkora a baj. Ebben segítenek a sérülési mechanizmus és az észlelt jelek. Ha látványra, első benyomásra is komolynak tűnik a sérülés, akkor úgy is kell kezelni. Súlyos sérülésnél a vérzéscsillapítás, a nyaki gerinc lehetőség szerinti kézzel való stabilitása, illetve extrém esetben a légutak szabaddá tétele, lélegeztetés és akár mellkaskompresszió is szükséges lehet, szerencsére ez tényleg nagyon ritka. Azonban a sérült gyermeket fölöslegesen mozgatni ne szabad. Védjük a környezet hőhatásaitól, akár nagyon meleg van, akár hűvösebb. A sérült gyermek kiszolgáltatott a környezet hatásainak, gyakori a kihűlés. A fájdalomcsillapítás első vonalbeli lehetőségei a hűtés, a rögzítés és a patikai fájdalomcsillapítók. Minden komolynak tűnő vagy erősebb fájdalommal, esetleg deformitással járó sérülésnél mentőt kell hívni.
Alapismeretek az elsősegélynyújtásról, amit mindenkinek tudnia kellene:
vérző seb: erős vérzés direkt, gézzel történő nyomásával csillapítható a leghatékonyabban. Enyhébb vérzések fedőkötéssel uralhatók. A vérzések sok esetben eleinte súlyosabbnak tűnnek, mint amilyenek valójában.
Légúti idegen test: speciális műfogásokat kell alkalmazni, ha a gyermek fullad, nem kap levegőt. A hát, lapockák közötti határozott ütése, majd sikertelenség esetén gyerekeknél öt hasi lökés, míg csecsemőknél öt mellkasi lökés segíthet. Ezeket a technikákat érdemes gyakorolni. Légzésleállás és eszméletlenség esetén azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést, miután betekintettünk a szájba. Ha jól látható idegentestet észlelünk a szájüregben, akkor azt egy mozdulattal kell eltávolítani. Jól légző, erősen köhögő gyereket további köhögésre kell bíztatni. Ha az idegentest nem mozdul ki, de zavart okoz, legjobb ha mentőt hívunk.
égési sérülés: kis kiterjedésű az első teendő az égett bőrfelület azonnali és legalább 10-15 perces hűtése folyó vízzel. Az égett, forrázott bőrfelületet steril gézzel kell fedni. Minden nem banálisnak tűnő esetben forduljunk orvoshoz. A legjobb, ha kb. 15 C-os a víz hőmérséklete. Kiterjedtebb égés esetén a hűtés csak 1-2 perces lehet. Gyakran túlhűtik a szülők a gyerekeket súlyosabb égés esetén.
áramütés: súlyos esetben mentőt kell hívni, de az enyhébb esetek is orvosi vizsgálatot tesznek szükségesség. Amennyiben égési sérülés lép fel az áram hatására azt a fentieknek megfelelően kell kezelni. Az áramütés biztonságos otthoni rendszerekkel, biztonsági dugókkal és egy kis odafigyeléssel megelőzhető.
fejsérülés: feltétlenül orvoshoz kell fordulni, nagyobb vérömleny, fejfájás, szédülés, komolyabb sebzés estén. Mentőt kell hívni, ha a gyerek elveszíti az eszméletét, sápadt, szédül, hányingerre panaszkodik esetleg hány, a füléből vér szivárog, vagy a szem körül alakul ki lila bevérzés.
gyógyszer és vegyszermérgezés: leghatékonyabb a megelőzés, a gyógyszerek és vegyszerek akár zárral ellátott szekrénybe helyezése, ahol a gyermek nem fér hozzá, de ha már meg van a baj akkor mindenképp hívjunk mentőt illetve konzultáljunk orvossal, akkor is ha a gyerek jól van! A gyanús szerből vigyünk magunkkal az orvoshoz. Az otthoni hánytatást nem javasoljuk, mert a gyermek nem együttműködő, több szövődménye van, mint haszna.
harapott sérülés: ajánlatos orvossal konzultálni akkor is, ha a seb jelentéktelennek látszik, mert fennállhat a veszettség vagy más fertőzés lehetősége. Mély sebbel forduljunk sebészhez, addig fedjük a sebet.
végtagtörés esetén: alsó végtagi törés lehetősége esetén célszerű mentőt hívni. Felső végtagi törésnél is, ha deformitással, komoly fájdalommal jár. Ne feldjük: a mentő nem csak életet ment, ez esetben egy jól felhelyezett rögzítés azonali fájdalomcsillapító hatású és növeli a gyermek komfortját.
orrvérzés: hajtsa a gyermek fejét kissé előre és nyomja az orrcimpákat kb. 10 percig! Ez természetesen csak a nem sérülés miatt bekövetkezett orrvérzésre igaz.
forrás: Heim Pál Gyermekkórház és dr. Krivácsy Péter, gyermekorvos