Már az óvodában is megjelent az erőszak

Már az óvodában is megjelent az erőszak

forrás: MTI, edupress

Az oktatási jogok biztosa szerint az iskolai erőszak arányai nem, de formái változtak az utóbbi időszakban. Aáry-Tamás Lajos az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti meghallgatásán kifejtette: évente 1500–1600 panasz érkezik hivatalához, a nagyságrendben tavaly sem volt változás. A biztos elmondta: új jelenségként megjelent az óvodai erőszak, a panaszok száma is nőtt. Számtalan könyv, tanulmány foglalkozik a zaklatás, a gyermekek között felbukkanó erőszak témakörével , lehetséges megoldásaival, mely kapcsán a szülőknek és a tanároknak egyaránt feladatuk van a gyermekek érdekében.

Aáry-Tamás Lajos szerint a kötelező óvodáztatás tovább erősítheti az óvodai erőszakot, ugyanis olyan gyerekek is bekerülnek a rendszerbe, akiknél a szülők ezt nem biztos, hogy akarják. Ezzel a területtel mindenképpen foglalkozni kell – mutatott rá az oktatási jogok biztosa.

Kitért arra is: a hatodik-hetedik osztályosokat érintő kutatásokat indítottak, és az derült ki, a legnagyobb félelmük, hogy az internetes térben kiközösítik őket.

A köznevelésben az értékeléssel, öltözködéssel, tárgyak bevitelével összefüggésben érkeznek jelzések, több panasz volt kollégiumi ügyekben is. Az oktatási jogok biztosa szerint a kollégiumok kicsit mostoha gyermekei az oktatásnak.

A felsőoktatás területén az érettségit, a felvételit érintő ügyekkel folyamatosan foglalkoznak. Terítékre kerülnek határon túli hallgatókat érintő felvételi ügyek, példaként említette, hogy Romániában az okleveleket később adják ki, mint ahogy nálunk lejár a felvételi határidő. Közölte: a gólyatáborokban történtek megmutatták, hogy az agresszió az egyetemek világát is érintik. Jelezte, jogalkotási javaslataikat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elfogadta, ahogy az egyetemi és hallgatói vezetők is.

Kunhalmi Ágnes (MSZP), a testület másik alelnöke szerint általános jelenség a magyar társadalomban az agresszió. A gyerekek saját személyiségükön keresztül beviszik az osztályterembe mindazt, ami otthon éri őket – mutatott rá, hozzátéve: ezt a kötelező óvodáztatás valóban felerősítheti. Mennyiben múlik ez a jó gyakorlatok hiányán, illetve mennyire rendszerszintű problémáról van szó? – kérdezte. Érdekelte a biztos véleménye a pedagógusok önértékeléséről is, illetve arról, hogy több hetet csúszott a tanárok fizetése.

Hoffmann Rózsa (KDNP) kiemelte: a biztoshoz érkezett panaszok száma 1500–1600, ez nem változott, és ez az oktatásban részt vevők számának egy ezrelékét sem éri el. Szerinte a helyzet nem elkeserítő, az emberi természetből fakadóan bizonyos mértékű agresszió mindig jelen lesz. Arra volt kíváncsi, tízéves perspektívában milyenek az adatok. Megjegyezte: az alapbér fizetése nem maradt el, a túlóra-elszámolások vannak csúszásban.

Dúró Dóra (Jobbik) szerint rendkívül alapos és informatív volt a beszámoló. A bizottsági elnök arra volt kíváncsi, milyen eszközökkel csökkenthető az iskolai erőszak.

Nincs panasz a tankönyvek ügyében

Aáry-Tamás Lajos válaszában a tanárok terheléséről szólva kiemelte: ő alapvetően az oktatási jogok védelmét látja el, a munkajog védelmét nem tudja képviselni. A menzarendszerről kapnak jelzéseket, de nagyon nehéz megtalálni, hogy mindenki ízlésének meg lehessen felelni. A vita most nem jogi mederben folyik – jegyezte meg. Kitért arra, a tankönyvek ügyében nincs túl sok panasz, idén megérkeztek a kiadványok a gyerekekhez. Megjegyezte, örülne, ha gyerekeket meg lehetne kérdezni a témában, véleményezhetnék ők is a könyveket, hiszen nem feltétlenül felnőttellenesek.

Szerinte amikor az iskolai erőszak jelenségénél a tanárok tehetetlennek érzik magukat, akkor igazat kell nekik adni, és meg kell érteni ezt az érzést. Ezt csak pedagógiai eszközökkel nem lehet megoldani, és a jó gyakorlatok száma kevés. Ha csak a tanárokra “lőcsölik” ezt a kérdést, akkor kudarcot fognak vallani – mondta. A pedagógusok önértékelését szintén munkajogi kérdésnek nevezte, de érdemesnek tartaná megszólítani őket abban a kérdésben, hogy mi a cél, mit várnak el tőlük.

Aáry-Tamás Lajos az egy ezreléket hamisnak nevezte, és jelezte: 20 ezer panaszt kezelt eddig. Ugyanakkor a hivatala hungarikum, és sokan keresik is az együttműködést. A nem kötelező érvényű ajánlásaik 98 százalékát az érintettek elfogadják – mondta az oktatási jogok biztosa.

(Fotó: Serge Bertasius Photography at FreeDigitalPhotos.net)