Ölelgesd a babát, hogy fejlődjön az agya
Egészen új megfigyelések szerint az újszülöttek agyának fejlődése ugyanis sok egyéb mellett a fizikai kontaktustól is függ.
Vannak szülők és nevelési irányzatok, akik és amelyek szerint a babákat konstans egyfolytában ölelgetni kell, és vannak, akik szerint kifejezetten hátrányos egyfolytában magunkra cuppantani a csecsemőt. A szülők és a babák fizikai kontaktusra való igénye részben személyiségfüggő is: van, aki sok összebújást igényel, van, aki kevesebbet. Egy friss kutatás szerint mindenesetre érdemes gyakran ölelgetni a babákat, hiszen egyértelműen reagál rá az agyuk – írta a Dívány.
A kanadai kutatók 125 babát vontak be a vizsgálatba, akik között koraszülöttek és időre születettek is voltak. A koraszülött babák azért kiemelten fontosak ebből a szempontból, mert sokuk életük első heteit koraszülött intenzív osztályon tölti, ahol hagyományosan kevés az ölelgetés. Elképzelhető, hogy mindez agyfejlődésüket is érinti, az újszülöttek agyának fejlődése ugyanis sok egyéb mellett a fizikai kontaktustól is függ.
A szeretgetés jó az agynak
A kutatók azt vizsgálták EEG segítségével, hogyan reagál az egyes babák agya az enyhe fizikai ingerekre (levegőt fújtak a bőrükre és közben mérték az agyhullámaikat), melyik agyterületük milyen mértékben aktiválódik. Az eredmények valójában nem annyira meglepőek: eddig is tudtuk, hogy a babák szeretik a szoptatást meg az ölelgetést és utálják, ha injekciós tűvel szurkálják őket. Azt azonban nem tudtuk, hogy mindez azonnal mérhető is agyi mintázatok képében.
A „szeretgetés”, amelyet a kutatók támogató jellegű érintésekként definiáltak és ide tartozott a bőrkontaktus és a szoptatás is, javította a csecsemők agyi válaszreakcióit – vagyis a szeretgetést követően agyuk jobban reagált másfajta érintéssel kapcsolatos ingerekre is, pl. a levegőfújásra. Ezzel szemben a fájdalmas beavatkozások, mint például injekció, intubálás, épp ellenkező előjelű változást hoztak létre a babák agyában: az ilyenek után kevésbé reagált az agyuk másfajta bőringerekre is.
A kutatók szerint ennek ismerete azért kulcsfontosságú, mert a bőr fizikai ingerlésére adott agyi reakciók ilyen pici korban még jelentősen alakítják az agy fejlődését, reakciókészségét, a későbbi testséma-érzékelést, fájdalomérzékelést, és közvetve az intellektuális fejlődést is.
A géneknek is jó
A fizikai kontaktus, magyarul az ölelgetés szerepe újszülött korban manapság sokat kutatott terület. Nemrég kiderült az is, hogy az ölelgetés epigenetikai változásokat is okoz. Génjeink ugyanis velünk születnek, de nem mindegyik aktív életünk során: a gének a környezeti hatásoknak megfelelően képesek „ki- vagy épp bekapcsolódni”.
A baba agya még nincs kész
Az élet első néhány hónapja azért is kiemelten fontos, mert az emberi agy ilyenkor még jelentős változásokon megy keresztül: vannak agyterületek, amik születéskor még ki sem fejlődtek, életünk első hónapjaiban alakulnak, és nem mindegy, hogy ezalatt milyen hatásoknak van kitéve a baba. Ha elhanyagolásnak és sok stressznek, akkor az agyában főleg stresszhormonok szabadulnak fel, ha pedig szeretgetésnek, akkor inkább a többek között a bizalom érzéséért felelős oxitocin. A babaagy fejlődése szempontjából pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen neurokémiai hatások közepette alakul.
A cikk folytatása a Dívány oldalán olvasható.