Szervezzünk bábelőadást 2.

Szervezzünk bábelőadást 2.

A bábelőadás fontos örömforrás a gyerekek számára, ezen felül értelmi, intellektuális feladat, és „magasan szervezett” közösségi, szociális élmény. A bábozás által megismert, illetve feldolgozott mesék normákat, értékeket közvetítenek, jó esetben – és ez a nevelőkön, pedagógusokon múlik – a gyerekek életkorának megfelelő szinten és formában

A darabok betanulása

A bábelőadás a nagycsoportosok „ajándéka”, kedveskedése volt a kiscsoport felé. Már korábban megbeszéltük, hogy mivel a „célközönség” kicsi, ezért az előadott műveknek is a nézők életkorához kell igazodniuk, így csak rövidek és ismertek lehetnek. Rövid a műsor, mert a kiscsoportosok figyelmének terjedelme is rövid (10-15 perc), ismert, mert az ismertség növeli a kis nézők bizalmát és biztonságérzetét.

Hogy az előadás dinamikus legyen, és növeljük a benne szerepet vállaló gyerekek létszámát, több egységre osztottuk az előadást: dalok fogják közre a rövid meséket, azaz a műsor felépítése: dal, mese, mese, dal, mese, dal. A dalok minden óvodás által ismertek, ráadásul ismételve adjuk elő, hogy nézők is bekapcsolódhassanak az előadás megvalósításába. A Süss fel, Nap-ot keretként, az előadás nyitó és záró számaként énekeljük.

A mesék: Móricz Zsigmond két gyermekklasszikusa, az Iciripiciri és A török és a tehenek. A két kecskegida című mese is fontos tanulságokat hordoz, emellett jól előadható, ideális számunkra, hiszen terjedelme rövid, ugyanakkor dialógusokban gazdag. A bábelőadás színesítéséhez felhasználtuk a technikát is. A csoport szabadfoglalkozásain már megismerkedett a Kaláka együttes dalos verseivel, verses dalaival. A Kaláka által megzenésített Iciri-piciri mese szólt a bábozás alatt. A többi műsorszámot a csoport maga énekelte, illetve mondta.

A 6 miniatűr szám kivitelezésében kb. 15 gyermek vett részt. A többiek, tehát a csoport egésze részt vett valamilyen módon a bábműsor megvalósításában.

Mind az előadás, mind a bábok, díszletek készítése, a csoportszoba (előadóterem) berendezése önkéntesen zajlott. Komplex, sokrétű, hosszú ideig tartó tevékenységsorozatot jelentett, gyakorlatilag nem volt gyerek, aki a munka egyik-másik szakaszába ne lett volna bevonható.

Az előadás szerkezete

• A Süss fel, Nap dalocska keretként fogta közre a pici meséket. Ezt paraván nélkül adták elő a gyerekek, egyszínű pólóban és nadrágban, egy asztallap előtt. A visszafogott ruházatra a figyelem bábokra irányítása miatt volt szükség. A dal végeztével a paravánt 1-2 perc alatt felállítottuk 2 álló ruhafogast előre lemért hurkolt madzag és függöny felhasználásával.
• A török és a tehenek című verses mese 2-3 énekes szereplőt kíván. Állíthatunk narrátort láthatóra, vagy elrejthetjük őt a paraván mögé.
• Rögtön Mehemed története után következett az Iciri-piciri mese. Itt már több volt a szereplő, hiszen a díszlet elemeit is tartani kellett a gyerekeknek. A mese magnóról szólt, az indítás-leállítás az egyik technikarajongó fiúcska fontos feladata lett.
• A paravánt háttérbe húzva, ismét az asztal lapja előtt, takarás nélkül adták elő ketten a Kiskacsa fürdik című dalt. (A tó a későbbiekben hegyi patakká változott.)
• Paraván mögött zajlott a Két kecskegida című mese. Mivel a kis kecskebakok indulatát, elvakult dühünk, fennhéjázásuk következményeként a póruljárást beleélve, hitelesen kellett előadni, ehhez a meséhez a csoport legügyesebb színészjelöltjei közül kellett választani.
• Végezetül a Süss fel, nap következett, immár úgy, hogy kis vendégeinket is felkértük a közös éneklésre. A mi előadóink a kezdéshez hasonlóan, takarás nélkül mozgatták a figurákat, a kiscsoportosok pedig mind bátrabban énekeltek velünk együtt.
• A közös ének után a csoport egésze meghajolt, hiszen közös volt a munka, az erőfeszítés. Fontos, hogy mindenkinek megköszöntem a munkáját: színészeknek, énekeseknek, berendezőknek, technikusnak és a meghívók készítőinek egyaránt.

Az előadások időpontja

A megtanult bábműsorra a gyerekek büszkék voltak. Az óvodai élet ritmusából kiindulva inkább a délelőtti időpontban éreztük helyénvalónak az előadás lebonyolítását.

Tízórai után gyors rendrakás következett, a nézőtér berendezése, a paraván elemeinek odakészítése. Mivel az előadás nem több 30 percnél, ebédre már mindenki – vendég és előadó – visszatérhet a rendes kerékvágásba. A sok próbának, gyakorlásnak köszönhetően pontosan tartottuk az időhatárokat.

A szülőket délutánra hívtuk, rövid szülői értekezlettel kötve össze a bemutatót. A bábműsor színesíthet óvodai nyílt napot is! Az előadás után külön köszönetet mondtunk a besegítő szülőknek is: az aranyalmát készítő, illetve a ragasztott bábokat átvarró anyukáknak.

Ha előadásra készülünk, könnyen magával ragadhat minket a külső elvárásoknak való megfelelés kényszere. Ezzel vigyázni kell! Mindvégig tudatosítsuk magunkban, hogy a folyamat egésze, az önfeledt játék, az együttes élmény fontosabb, mint a külső siker! A vendégcsoport bevonódása, motiválása, a szülők tapsa, mosolya persze fontos, de nem a legfőbb mutatója eredményességünknek…

Óvónők kincsestára