Tutajépítés

Tutajépítés

A gyermekek szívesen pásztázzák a vizeken úszó hajókat, vitorlásokat, és maguk is szívesen teszik vízbe játék-csónakjaikat. Ha a papírhajónál mutatósabb, tartósabb darabot akarnak alkotni, belefoghatnak a tutajépítésbe

Szükséges anyagok, eszközök:

• egyforma hosszúságú nád, cirokszár, kóró vagy vessződarabok
• rafia
• olló

A feladat történeti háttere

„Sok próbálkozás és talán a véletlen szerencse segítette az embert abban, hogy rájöjjön: ha a megfelelően összeválogatott fatörzseket egymás mellé helyezi, azok növényi rostokkal és kötelekkel összeerősíthetők. Így jött létre a tutaj, amihez hasonlót a Kárpátokból eredő folyókon még a 19. században is használtak.”

A feladat leírása

Mivel óvodásaink finommotoros koordinációja még csak most fejlődik, és a hosszas figyelmet igénylő feladatokba könnyen belefáradnak, ezért a tutajkészítés egyszerűbb változatát közöljük itt. Gyakran még az elsős, másodikos gyerekeknek is komoly feladat, amikor nádszálakból, gyékényből, hurkapálcából építenek tutajt. A hengerformák szoros összekötözése, a megkötözött rész instabilitása mind koncentrációt kíván, emiatt pedig nagyon fárasztó. Ha a hitelesség kedvéért mégis ezek mellett az alapanyagok mellett döntünk, akkor a gyerekek párban dolgozzanak, így segíteni tudják egymást a szálak össze- illetve lefogásában, hogy kötözéskor, tekerés közben még véletlenül se mozdulhassanak el. Óvodásoknak inkább lapos, ezért jól ragasztható, utólag kötözött járművet ajánlok. Készíthetjük spatulákból, vagy jégkrém-pálcikákból.

Fontos a tutaj szerkezete: a függőleges és az arra merőlegesen álló fából lévő részek feladatának ismertetése, azaz a tutaj teste és a merevítés. Ha szívesen dolgozgatnak a gyerekek, a tutajra is tehetnek vitorlát, bár a folyamokon használt tutajokon jellemzően inkább kormány volt.

A kész tutajt vízre lehet bocsátani, és ellenőrizni stabilitását, vajon kiállja-e a próbát.

Óvónők kincsestára