Már nem gyerek, még nem tini: a furcsa átmenet egy anya szemszögéből

Már nem gyerek, még nem tini: a furcsa átmenet egy anya szemszögéből

A szülőnek óhatatlanul feltűnnek a gyerek személyiségében, viselkedésében jelentkező változások. Jó tudni, ez természetes. De hogy lehet kiegyensúlyozott a kapcsolat?

Néha el sem hiszi az ember, milyen elképesztő gyorsasággal cseperednek a gyerekek. Pár év, és a totyogni alig tudó csöppségből iskolás válik, az olvasókönyv felett betűző első osztályos egyetemre jelentkezik. A kisgyerekből pedig seperc alatt tini lesz.

Ami az utóbbit illeti, a szülő csak kapkodja a fejét, milyen gyors ütemű és jelentős változások mennek végbe pár esztendő alatt. A gyerekek fejlődésének biológiai oldala csak az egyik aspektusa ennek a folyamatnak. Ott vannak a személyiségbeli változások is, a viselkedés, az érdeklődés, a kommunikáció alakulása, ami, bár lehet olykor meglepő, nehéz, de alapvetően teljesen természetes, és minden gyerek, vele pedig minden szülő átesik rajta. Különös helyzetet csak az teremt, ha a gyerek egyszerre gyerekes és tinis, azaz egy furcsa átmenet megtestesítője.

Egy 13 esztendős kislány édesanyját, Timit kérdezte meg a Femina, hogy miket tapasztalt, és hogyan élte meg azokat az éveket, amikor ez az átmenet zajlott, és lánya már nem volt kisgyereknek nevezhető, de a tini időszaknak is csak a küszöbén állt.

Nyomokban gyereket tartalmaz

Az átmenet furcsasága, hogy a gyerekben még ugyan nyomokban fellelhető a korábbi, gyermeki énje, közben már tinivonásokat is felsorakoztat. Az egyik percben mesét néz, és barbizik, a másikban már anya sminkjét akarja elkunyerálni, vagy elvonul, és a fülesen, a külvilágot kizárva hallgatja a zenét, magában talál elfoglaltságot. Ez a kettősség természetes velejárója a kornak.

– Egyre kevésbé igényelte a társaságunkat, a szüleiét, kisiskolásként még sokat kellett szerepjátékozni vele, ez lassan kikopott, felváltotta a társasjáték, az olvasás és főleg a telefonozás, az önálló tevékenységek – emlékezett vissza Timi.

Vele történik, de neki is alkalmazkodni kell

Ez a billegés a gyerekélet és a tinilét között a szülő számára furcsa átmenet lehet, de jó, ha tudjuk, a gyereknek sem könnyű. Ha nem is fogalmazódik meg benne, a változás alanya mégiscsak ő. Számos dologgal találkozik, amivel addig nem. Lassacskán változni kezd a teste, feltűnhet a láthatáron az első, plátói szerelem, érdeklődése formálódása miatt a régen szeretett dolgok egyszeriben untathatják. Ezekkel neki is meg kell küzdenie, és magának is alkalmazkodnia kell a vele történő változáshoz. Az időszak óhatatlan velejárója a gyereknek a saját külsejéhez való viszonyulásának változása is. Erre Timi is kitért:

– Egyre fontosabb lett az öltözködés, a megjelenés, egyre kritikusabbá vált a külsejével kapcsolatban. Néha nagylányoskodni vágyott, például kipróbálni a sminket, és a korábbitól eltérő, csajosabb, tinisebb ruhák tetszettek már neki. Ennek az erős stílusváltásnak azért bőven nem volt ott az ideje.

A tini akkor is változik, ha a szülő nem változtat

A szárnyait próbálgató, határait feszegető tinikezdeménnyel nem csoda, ha a szülő össze-összekap. Érthető, ha kicsit megijed a tapasztalt változások láttán. Nem korai ez? – teheti fel a kérdést szinte mindennaposan. Persze, hogy korainak tűnik, ha például sminkelni akar, hiszen a félig gyerek, félig tini csemete még bőven a gyerekkorát éli a szülő szemszögéből nézve. Érdemes azonban, amennyire lehet, kompromisszumra törekedni vele, hogy a sok tiltás ne váljon a kapcsolat rovására.

Főként azért fontos ez, mert ebben az időszakban a gyerek hajlamossá válhat a titkolózásra, és, ha a szülő-gyerek viszonyban mindennaposak a zökkenők, talán még annyira sem beszél majd a dolgairól, mint ahogyan egyébként tenné. Márpedig ebben a pár évben, amikor a gyermeki naivitás a tinik kíváncsiságával, vakmerőségével, felnőttesedni vágyásával jár karöltve, ez elég veszélyes. Ahogy Timi fogalmazott lánya kapcsán: “Egyre kevésbé osztotta meg velünk a problémáit, zárkózottá, titkolózóvá vált”.

Az lehet a megoldás, ha a szülő a gyerekhez igazodva maga is illeg-billeg a gyermekiség és a tiniség közötti állapotban, épp, ahogyan a gyerek igényli, és miközben vigyázón tilt dolgokat, olykor, épeszű keretek között enged is.

Nehezen megoldható, hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon, azaz, a gyerek ne érezze túlzott korlátok között magát, de ne is szaladjon el vele a ló. Biztos, hogy lesznek bökkenők, megszaporodhatnak a viták is, de idővel minden letisztul és kialakul.

A cikk folytatódik (amikor a gyereknek hirtelen ciki lesz a szülő; hogy lehet a szülő bástya) a Femina oldalán!