Segítik a gyerekeket a médiában tájékozódni

Segítik a gyerekeket a médiában tájékozódni

A budapesti és a debreceni Bűvösvölgy után Sopronban hoz létre újabb médiaértés-központot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Közép- és Kelet-Magyarország után a nyugati országrészen, Sopronban nyitja meg harmadik médiaértés-oktató központját az NMHH, amelyet a diákok várhatóan 2019 őszén vehetnek majd birtokba.

Kilencezer diák tanulhat a média sajátosságairól

Az új központban három szinten, hat stúdióban, kiegészített foglalkozási struktúrában tanulhat majd naponta ötven, évente kilencezer gyerek a média sajátosságairól. A jelenlegi rádiós, filmes, híradós, újságos, internetes foglalkozások mellett egy kifejezetten a vloggerek dilemmáival szembesítő óraterv is bekerül a kínálatba.

Bűvösvölgy célja, hogy a központokba látogató gyerekek játszva, aktív alkotófolyamatok során tanulják meg, hogyan hat rájuk a média, és értő, felkészült, tudatos médiafogyasztókká váljanak. Ebben egyedülálló eszközpark és képzett médiaértés-oktatók segítik őket.

A budapesti és a debreceni központba évről évre folyamatosan érkeznek az iskolai osztályok: a két központ 2014-es és 2017-es megnyitása óta ez idáig összesen 261 településről több mint 33 ezer gyermeket fogadott, térítésmentesen. Akik tanítási időben nem jutnak el Bűvösvölgybe, azoknak lehetőségük van részt venni a központ nyári táborában, csak ebben az évben közel háromszázan tették ezt meg.

Hogyan viszonyulnak a gyerekek az okoseszközökhöz vagy a közösségi médiához?

A gyerekek jelenléte, viselkedése az „újmédiás” közegben sokféle aggodalmat váltott ki az elmúlt években, ezért az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves kutatást a médiafogyasztásról és az új médiához kapcsolódó családi attitűdökről.

A felnőttektől távoli tér

A kutatásból kiderül, hogy már a 7-8 évesek 14 százalékának van mobiltelefonja, a 9-10 éves korosztályban pedig már a gyerekek felének. A teljes korosztály 88 százalékának okoseszköze, vagyis netezésre alkalmas készüléke van. A magyar gyerekek is hamar csatlakoznak a közösségi médiához: 19 százalékuknak már 9-10 éves korában van profilja, regisztrációjuk pillanatában pedig átlagosan 11,5 évesek, vagyis másfél évvel fiatalabbak a hivatalos regisztrációs korhatárnál. A közösségi médiában a gyerekek itthon is keresik a privát, az ellenőrző felnőtt tekintettől távolibb teret, hiszen a szülők mintegy 17 százaléka egyáltalán nincs jelen ezeken a felületeken, negyedük pedig olyan oldalon, ahol ismerőse lenne a gyermekének.

Családi szabályok vannak-e?

A hatóságot különösen érdekelte, hogy a családok milyen előzetes szabályokat vagy utólagos ellenőrzési formákat alkalmaznak azért, hogy a gyerekek biztonságát erősítsék vagy korlátozzák az elérhető tartalmak, tapasztalatok körét. Az eredmények szerint a mobilozó 11-13 évesek közel fele semmilyen előzetes szabályban nem állapodott meg a szüleivel, és ugyanekkora arányban utólag sem esik szó az online tapasztalatokról. A felnőtt tartalmakat a családok 90 százalékában nem szűrik a gyerek mobilján, de nagyobb részt (54%) ott sincs érvényben az azokkal kapcsolatos szabályozás, ahol a gyerekek nem mobileszközről neteznek. Minél újabb egy platform, annál kevesebb eszközzel élnek a szülők a szabályozásban és ellenőrzésben.

Káros tartalmak

A kutatás szerint a gyerekek közel negyede látott olyan tartalmat az elmúlt egy évben, amely egy csoport ellen keltett gyűlöletet származása, bőrszíne, szexuális orientációja miatt, a 15-16 éveseknek egyenesen 37% százaléka tapasztalt ilyesmit. A gyerekek negyede számolt be olyan megnyilvánulásról, amit személyére irányuló zaklatásnak, megfélemlítésnek érzékelt ebben az időszakban, itt is a 15-16 évesek, közülük is a lányok voltak leginkább érintettek: 27 százalékuk.

A gyerek a szülőtől várná az információt, de…

A netbiztonsággal kapcsolatos tájékozottságban a kutatás leginkább tanácstalanságot mutatott a szülők és a gyerekek között is: a szülők 27 százaléka saját bevallása szerint sehonnan sem tájékozódik ebben a témában. 19 százalékuk magától a gyermektől próbál ismereteket szerezni, miközben a gyermekek 82 százaléka a szülőktől várja az információt. A teljes kutatás nagyobb lélegzetvételű kivonata elérhető a hatóság honlapjának Kutatások menüpontjában.

A kutatás eredményeinek figyelembe vételével indult el néhány hete a hatóság online sérelmek bejelentési lehetőségét népszerűsítő kampánya is. A szülőktől, a szülői attitűdökről szerzett ismeretek emellett szerepet játszottak az NMHH már elérhető és még tervezett kiadványainak kialakításában, és befolyásolják a Bűvösvölgyekben kínált foglalkozások tartalmát is, Budapesten, Debrecenben, és 2019 őszétől Sopronban is.

Az Internet Hotline és az NMHH CSR-programja

Az eseményen Karas Monika kitért az NMHH több olyan tevékenységére is, amelyet a hatóság önként, a társadalmi felelősségvállalás jegyében végez.

Az NMHH 2011-ben indította az Internet Hotline szolgáltatását, amelynek online felületén kilenc kategóriában lehet bejelentést tenni azoknak, akik jogsértő vagy kiskorúakra káros tartalmat találtak, a munkatársak pedig közbenjárnak a tartalmak törlésében és jogaik érvényesítésében. A hatóság az indulás óta több mint négyezer bejelentéssel foglalkozott, amelyek között volt internetes zaklatás, pedofil tartalmat kifogásoló bejelentés és kábítószer fogyasztására buzdító honlap jelzése is, közülük a legtöbb azonban a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, pl. fotó vagy személyes adatok kategóriában érkezett.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.