„Csak” egy rosszkor, rosszul odavetett szó – lapajfejű, lusta disznó, dagadt tehén, lúzer, béna….olyan hülye vagy fiam, inkább maradtál volna otthon….

„Csak” egy rosszkor, rosszul odavetett szó – lapajfejű, lusta disznó, dagadt tehén, lúzer, béna….olyan hülye vagy fiam, inkább maradtál volna otthon….

Mérgező szavak, gyermekkorból hozott belső sebek, elhagyatottság érzés, kudarc és ennél még sokkal komolyabb traumákat is okozhat, ha egy felnőtt – legyen az szülő, tanár, edző – így szól oda a gyerekhez. A szituáció, a közösség előtti megalázás, a saját belső félelmek tovább fokozása akár egy életre hatással lehet az egyén életére. Sajnos egyre több mentális problémával küzdő gyerekről tudunk, akik motiválatlanok, kedvtelenek, sok esetben alacsony a kudarctűrésük és inkább feladják, mint hogy a konfrontációt elviseljék. De vajon mi felnőttek hogyan vagyunk hatással erre a helyzetre? Vajon mekkora a szerepe ebben a gyereket körbevevő felnőttek világának, világképének? Miért hisszük, hogy a tisztelet a kornak „jár”? Mi az alapja a tekintélyelvűségnek, a mindenáron bevezetett hierarchiának? Milyen mintákat követnek a generációk és milyen nagyon is szemléletes példákkal tudjuk ezt a sport területéről alátámasztani?

 

Hol a határ?! – Toxikus szavak a felnőtt – gyerek kommunikációban címmel Kenyeres András viselkedés-biológus, coach és íróval beszélget Tibenszky Moni Lisa, sport mentáltréner, a Felelős Szülők Iskolája alapítója. Egy hiánypótló előadás és beszélgetés szavakról, amelyek ártanak és szavakról, melyek hiányoznak… ennek kapcsán beszélgettünk.

 

Nap, mint nap hallunk, olvasunk a sport világából „vallomásokat”, amik a verbális bántalmazást fedik fel, hatalmas viták övezik a sportpályán, öltözőkben zajló „motivációs munkát”…  Mi az eredendője a negatív, destruktív kommunikációnak, amit sokszor akár még motivációs szándékkal is alkalmaznak az edzők, tanárok vagy épp a szülők?

Toxikus, vagyis mérgező szavak. Az edzők, a tanárok és a szülők által használt szavaknak és mutatott testbeszédnek hatalmas jelentősége van a diák és a sportoló eredményessége, önképének formálódása és végül önbizalmának kialakulása szempontjából.

Hazánkban is sajnos sokszor tapasztalható, hogy a gyerek igényeit félreértve és/vagy a célokat másként értelmezően kommunikálnak az edzők, a pedagógusok vagy épp a szülők a gyerekekkel és mindezt a legtöbbször meggyőződéssel, sőt jóhiszeműen teszik….

….. pedig a megoldás nem biztos, hogy úgy van, ahogy azt ők a neveltetésük során tapasztalták, és a gondok – a leromló teljesítmény, a motiválatlanság, az önbizalomhiány, a sport elhagyása, a viták tömkelege, a mentális nehézségek és/vagy betegségek kialakulása – csak halmozódnak és lehet hogy egy életre nyomot hagynak… pedig „csak” szavakról beszélünk. Vagy nem?

„Ki sem néztem volna belőled…”
„Ennyire még Te sem lehetsz béna…”

 

 

Miért „üthet” legalább akkorát egy-egy beszólás, mint akár egy pofon? Mi ennek a lélektani eredője? Van-e módszer arra, hogy kivédjük ezeket?

Néha a verbális bántalmazásból, lekicsinylésből, megalázásból nehezebb felállni, mint egy jól irányzott pofon elől kitérni. A tekintélyelvűség, a tisztelet és a figyelem másként értelmezendő fogalmakká váltak a generációk között, az arányok a mában nem feltétlenül azok kell, hogy legyenek, amik néhány évtizeddel ezelőtt voltak.  Az autokrata vezetési, kommunikációs stílusnak is megvan a maga oka, kérdés, hogy ez ma mennyire és mikor használható eredményesen? Tegyük fel magunknak a kérdést: tényleg ez lenne az út a 21. században? Mit várunk a tekintélyelvűségtől és mi az, amire nem figyelünk, pedig a siker kulcsa abban rejlik? Mit jelent a mérvadó hozzáállás, hogyan lehet ezt elterjeszteni itthon is szélesebb körben?

 

Azt mondod, vallod, hogy a XXI. század kommunikációs közege és értékrendje is megváltozott, változóban van. A régebbi generáció tekintélyelvű, elvárja a tiszteletet és hogy Ő mondja meg a tutit, a fiatalok viszont figyelemre, sőt, igen, megértésre vágynak, néha igen kevés munkával, más megközelítéssel hatalmas sikereket lehet elérni? Találkozhatnak-e egyáltalán az elképzelések és a módszerek a végtelen előtt?

Találkozniuk kell, nem hiszem, hogy lesz más lehetőség, de előtte még néhány lépést hátrébb kell lépnünk. Először is rá kell látnunk a helyzetre, hogy miről is beszélünk, hol, mikor milyen gyakorisággal történik ez a verbális bántalmazás. Ezután meg kell értenünk, hogy azok, akik ezen módszerrel élnek, miért cselekednek így. Mert félreértés ne essék, nem hiszem, hogy szadista emberekről beszélnénk, akik a gyereket bántani szeretnék. Sokkal inkább egy olyan megoldási módszerről, tanult, tapasztalt megközelítésről szól, amelynek még akár ma is megvan a maga szerepe, de nem biztos, hogy ilyen arányban és úgy, ahogy ezt alkalmazzák. És harmadik lépésben a tetteké kell, hogy legyen a szerep. Ez egyfajta kulturális változás felé mutat, ahol egyes megközelítések, kommunikáció már elfogadhatatlan és a társadalom maga szorítja ki azt, aki így viselkedik. Nyilván ez a hosszabb út, de előbb vagy utóbb, meggyőződésem, el fog jönni itthon is. Be kell vonnunk az érintetteket, megfelelő hangon kell hozzájuk szólni, hogy meghallják az igényt és nem utolsó sorban a tudás terjesztéséé, az oktatásé kell, hogy legyen a fő hangsúly.

 

 

Vannak-e lehetséges megoldások, miértek és válaszok az edző-sportoló-szülő-tanár négyszögében? Minek kellene változnia, hogy hatékonyabb legyen az együttműködés?

Rálátás: lássunk először rá arra, hogy mi történik. Megértés: értsük meg, hogy mi miért történik? Változtatás: majd változtassunk úgy, hogy hit és motiváció van mögötte minden szereplőnél. Mert a cél, meggyőződésünk, alapvetően közös!

 

 

November 21., kedd, 19 óra

Hol a határ?! – Toxikus szavak

Előadás és beszélgetés szavakról, amelyek ártanak és szavakról, melyek hiányoznak

Lehetséges megoldások, miértek és válaszok az edző-sportoló-szülő-tanár négyszögében

Facebook esemény: Hol a határ? – Toxikus szavak a felnőtt-gyermek kommunikációban | Facebook

 

Jegyek: 

normál jegy – 2500 Ft

tanár jegy – 1500 Ft

páros jegy – 4000 Ft

 

 

Szakértők:
Kenyeres András, viselkedés-biológus, sport mentáltréner, business coach, a Győztes gondolkodás c., Figyelemkontroll c. könyv írója, kenyeres.com

 

 

Tibenszky Moni Lisa, újságíró, sport mentáltréner, a Felelős Szülők Iskolája alapítója, Down and up – Tibenszky Moni Lisa sport és mentáltréner

 

 

Ajánljuk mindazoknak – Szülőknek, Tanároknak, Edzőknek -, akik szeretnének jól és jobban motiválni! Aki szeretnének segíteni a gyerekeknek, fiataloknak a saját önbecsülésük kialakításában, fejlesztésében, a megküzdési stratégiáik kidolgozásában.

Az esemény első részében előadást, a második felében interaktív beszélgetést hallgathatnak a résztvevők, melybe bekapcsolódási lehetőséget is biztosítunk.
Célunk a felismerés, a tudatosítás és a lehetséges közös megoldások felé való elmozdulás.

 

Az előadó, Kenyeres András eddig megjelent könyvei – Győztes gondolkodás c, Figyelemkontroll c. – az eseményen kaphatóak, melyeket dedikáltatni is tudnak a résztvevők.

Az esemény moderátora: Tibenszky Moni Lisa, újságíró, sport mentáltréner, a Felelős Szülők Iskolája alapító-ügyvezetője