A gyermeki alkotó fantázia

A gyermeki alkotó fantázia

Fontos, hogy az első években hagyjuk kibontakozni gyermeki alkotó fantáziát. Ne tanítsuk, hanem inkább vegyünk részt az ő alkotásában. Hogyan? Ezt mutatjuk meg!

Takáts Rita, pedagógus – a Szülők Háza vizuális nevelés programjának vezetője – mesélt a Napimami blogján a csodálatos gyermeki fantáziáról, amely alkot.

A tudósok eleinte nem sok jelentőséget tanúsítottak a gyermekek korai firkálgatásainak. Akárcsak az emberi beszéd tökéletlen gyermeki kezdeményét, a gügyögést, nem értékelték túl nagyra a kutatók. Úgy vélték, hogy a firka tökéletlen rajz, és recepteket adtak, hogyan lehet megtanítani már a kisgyereket is arra, miként rajzolható szép, azaz felnőtt sémákhoz igazodó dekoratív és realista ház, ember, állat, virág.

Firka? Önkifejezés?

Ma már a szakemberek felismerték a firkák óriási jelentőségét: a firkák a gyermekek indulatairól, érzelmeiről adnak képet. Már az is nagy jelentőséggel bír a kisgyermekek érzelmi fejlődésében, hogy az addig fehér lapon megjelennek az ő általa húzott vonalak, körök, háromszög és csillag – szerű képződmények, amelyekben az emberi kultúra számos ősi jelei köszönnek vissza. V

annak olyan szakemberek, akik a firkálást magának a születésnek, az alakulófélben levő képi beszédnek, a személyiség első lenyomatának tekintették. A bennük felismert jeleket a művészet alapköveinek tartották. Egy biztos: a félig képek, félig firkák fontos elemei a kisgyerek alakuló vizuális nyelvének. Megkezdődik a világ saját képükre való formálásra.

A gyermekek belső világa utat nyer a külvilág felé, ezzel a belül lévő szorongás, félelem, amit a gyermek érezhet az ismeretlen világgal kapcsolatban, csökken. Létrejön az alkotás varázsa! – mondja Takáts Rita, pedagógus – a Szülők Háza vizuális nevelés programjának vezetője.

Adjunk nyugodtan gyúrható anyagot is kisgyermekünk kezébe

Eleinte még ne gyurmát, mert figyelnünk kell arra, hogy még mindent a szájába vesz, de csinálhatunk nyugodtan só-liszt gyurmát, és így akkor sem lesz semmi baja a gyereknek, ha megkóstolja egy picit az anyagot. Viszont alapszabály, hogy soha ne hagyjuk egyedül a „művészt”, első biztonság! Corrado Ricci olasz művészettörténész a gyerekrajzot már külön minőségnek tekintette. A vizuális nyelv olyan megnyilvánulásainak, amely a művészet ősforrásaihoz vezet vissza. Ő fogalmazta meg elsőként, hogy a gyerekrajz fejlődése a művészettörténeti stílusok változásait ismétli meg.

Ilyen a gyermeki rajz

A kisgyerek számára a világ belakásának, megismerésének kiindulópontja önmaga, önnön teste. Ezért lesz arca, szeme, szája, keze a Napnak, virágnak, háznak. Ezáltal válik a környező világ ismerőssé, ember formájúvá, lakhatóvá. A gyermekek számára mindennek az ember a kiindulópontja, végcélja, mértéke (azért nyugszik le a Nap, hogy pihenjen, mint mi, és hogy mi is aludni tudjunk). A napnak mosolygós, barátságos arca van. Sokszor lába, keze nő, akárcsak a naparcú virágnak. A virág is szimbólum. A négy elem együttes hatása van jelen, hisz a földből nő az ég felé, és fejlődéséhez vízre meg égi tűzre van szükség. A rajzokon a kislány-illetve királylány alak mellett szinte mindig megjelenik a virág. A kislány általános képjele a királylány alak, a fiú rajzok gyakori motívuma pedig a létra.

Fontos, hogy az első években hagyjuk kibontakozni gyermekeink alkotó fantáziáját. Ne tanítsuk, hanem inkább vegyünk részt az ő alkotásában. Figyeljünk rá miközben rajzol, gyurmázik, vagy hajtogat. Kérdezzünk tőle, meséljünk, rajzoljunk neki. – mondja a szakember.

A teljes írást ajánljuk figyelmetekbe a napimami.hu-n!