KAMASZOK az iskolapadban, kapucniban, lelki maszkban a COVID és a háborús hírek árnyékában

KAMASZOK az iskolapadban, kapucniban, lelki maszkban a COVID és a háborús hírek árnyékában

Jocó bácsi szerint a kamaszok „félnek, féltik a szüleiket, magukat, és közben tele vannak aggodalmakkal, kételyekkel is.”

A koronavírus időszakában tragikusan megnőtt a pszichiátriai betegek száma, ami nagy mértékben érinti a kamaszokat is, számtalan mentális betegség került elő a pánikfélelemtől, az függőségeken át egészen a mániákus tisztaságig, hogy csak néhányat említsünk. Máshol és másként keresik a boldogságot a fiatalok, van, aki az online térben, van, aki az alkoholban…van, aki… És ha nem lenne elég a bizonytalanság, az állandó változások, akkor erre a krónikus stresszállapotra jöttek a háborús hírek… A kamaszok a közösségi médiából kapnak híreket, rémhíreket… jó esetben kérdeznek az iskolában, otthon…de van, aki csak csendben retteg…

Hogyan tudunk segíteni a kamaszoknak? Mivel tudjuk motiválni Őket? Ilyen és hasonló kérdésekre próbál választ adni KAMASZOK – Covid generáció, félelmek, szorongások és a háborús hírek hatásai című előadással egybekötött kerekasztalbeszélgetés március 17-én 18 órakor sor, melynek előadója Balatoni József, alias Jocó bácsi, a tetkós történelemtanár és vendége Mérai Kata, ifjúsági és sportcoach.

 

 

Jocó bácsi a mindennapjait a kamaszok között éli, történelemtanár, de sokszor nem is az évszámok kerülnek terítékre, hanem olyan élethelyzetek, amikre a kamaszok választ várnak, felnőttek, tanár tanácsát. Jocó bácsival beszélgettünk:

 

Hogy vannak most a Te „srácaid”?

Nagyon vegyes a kép, változó, hogy ki hogyan van éppen, kin mennyire látszik ez, kiben mi zajlik éppen. Mi próbálunk mindent megtenni, hogy jobban legyenek. 

 

Milyen szorongásokat, félelmeket, kételyeket tapasztalsz leginkább a diákjaid körében a háborús hírek hatására?

Az elmúlt két évben kialakult létbizonytalanság, jövőkép nélküliség, a bármikor bármi megtörténhet, ami megváltoztatja az életünket attitűd még tovább erősödött, és a háború ezt még inkább felerősítette. Félnek, féltik a szüleiket, magukat, és közben tele vannak aggodalmakkal, kételyekkel is.  

 

Miben különbözik a kiskamaszok – 10-12 évesek és a középiskolások attitűdje, mentális állapota így a járvány vége felé, annak hatásai alapján és a napokban kitört orosz-ukrán háború hatására?

Én azt gondolom, hogy ezen a téren nincs nagy különbség köztük, ugyanazokkal a gondolatokkal, ugyanazokkal a félelmekkel küzdenek, ugyanazokat érzik és élik meg. A nagyobbak talán annyival vannak másabb helyzetben, hogy felettük az is lebeg, hogy háború esetén mi történik, ha nekik is menniük kell harcolni, kérdezgetnek, hogy mit lehet tenni, én mit tennék ilyen helyzetben. A történelmi, politikai háttér pedig minden gyereket egyaránt érdekel. 

 

 

 

 

Sokszor nem beszélnek a kamaszok, vagy csak unottan válaszolnak, vagy épp belebújnak a telefonjukba és fogalmunk sincs róla, hogy valójában mi zajlik bennük, ahogy Vekerdy tanár úr mondaná, ki kellene tenni rájuk a táblát, hogy „Átalakítás miatt zárva.” Mikor van baj egy kamasszal? Hogy vesszük észre a néha csendes, de annál veszélyesebb jeleket?

Ha a szülő, vagy a pedagógus ismeri a gyermeket, eddig is maximálisan odafigyelt rá, akkor azért érzékelhető, hogy baj van, észrevehetőek ezek az apró jelek is. Az egy nagyon erős jelzés, ha az addigi viselkedése jelentős mértékben megváltozik, átalakul, akár gyökeresen is. Itt megváltozhat az öltözködés, a haj, az étkezési szokások, hogy olyan dolgokat említsek, amik nem tartoznak az egyértelműbb jelek közé. 

 

Miként segíthetjük a kamaszokat? Te mit javasolsz Tanárként a tanároknak és mit a szülőknek?

Amit mindig is javasolok: legyünk számukra elérhetőek, stabil pontok, szeretettel forduljunk feléjük, őszintén legyünk a bizalmasaik, és ha jönnek, ne hajtsuk el őket, de ne is nyomoljunk náluk. És mindenki nézze meg az Agymanók című rajzfilmet. Ott sok mindent meg lehet érteni. 

 

Vannak-e jó módszerek a kamaszok érzelmi bizonytalanságának ellensúlyozására, pszichológiai biztonságának visszanyerésére, megerősítésére? Akár pedagógiai módszerek, játékok, akár saját Jocó bácsis megoldások? Mondanál egy-egy példát?!

Nagyon sok olyan gyakorlat van, ami a feszültségoldást szolgálja: ezek leginkább érzelemkifejező, mozgásos, hanghatásokkal járó gyakorlatok, melyekkel tudjuk a stresszt csökkenteni bennük. Másrészt hallgassuk meg a kérdéseiket, a félelmeiket, legyünk partnerek ebben. Harmadrészt a humor nagyon fontos: igenis nevessünk, legyünk felszabadultak, mert az nagyon sokat segít ilyenkor is. Tényleg. 

 

 Mi „fáj” Neked osztályfőnökként a legjobban az elmúlt 2 évből?

Az, hogy egy csomó élményt (táborok, szalagavató, ballagás, osztálykarácsony) nem éltünk meg együtt. 

 

Mit kívánnál, ha most egy pillanatra varázserőd lenne?

Hogy ne kelljen többet világjárvány miatt félő, a háború elől menekülő gyerekek szomorú szemébe néznem. Az elmúlt időszakban mindegyikben volt részem, és a szívem szakad meg ilyenkor belül. De kívül mosolygok rájuk. Mert ezt kell tennem.

 

Kapcsolódó esemény: 

 KAMASZOK – Covid generáció, félelmek, szorongások és a háborús hírek hatásai

március 17., csütörtök,  18:00 – 20:00

Villányi úti Konferenciaközpont – 1114 Budapest, Villányi út 11-13.

 

 

A tanár, a coach és a felelős szülő szemszögéből járjuk körbe a témát, megoldásokat, módszereket keresve a kamaszok támogatására, miközben mi magunk is visszatekintünk kicsit saját kamaszságunkra, hogy mindezek fényében tegyünk mérlegre a teendőinket, értékeinket.

Előadó:
Balatoni József, alias Jocó bácsi, történelemtanár, influencer, író

Vendég:
Mérai Kata színésznő, coach,

Moderál: Tibenszky Moni Lisa, újságíró, a Felelős Szülők Iskolája alapító-ügyvezetője

 

Az esemény szervezője a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete
Az esemény szakmai partnere: a Felelős Szülők Iskolája

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötöt ITT.