Létezik-e normál fejlődésű gyermek, avagy mihez viszonyítsunk?

Létezik-e normál fejlődésű gyermek, avagy mihez viszonyítsunk?

Fejlesztési téveszmék, hiedelmek és a tudományos valóságok – Polus Enikő Családsegítő- és fejlesztési gyermekvédelem „máshogy” segítő cikksorozatának legújabb része.

Valóban kell minden gyermeknek a fejlesztés? Ha igen, akkor „Direktív vagy Nondirektív” fejlesztésre van szükség? Egyáltalán az micsoda? Mi történik akkor, ha „kétkezes-kétlábas-kétszemes-kétfüles” a gyermek és nem alakul ki az „oldaliság”? …és ha „kétbalkezes”, akkor az tényleg csak ügyetlen lehet?? Van, aki nem mászik és mégis jól teljesíthet az iskolában? Valóban minden nehézség problémát okozhat a tanulásban? Mit nevezünk kompenzációs fejlesztésnek? Mi az, amit csak a felnőttek generációja lát problémának, mert nehéz elfogadni, hogy a következő generációk mások, másra vannak „genetikálva és kódolva”? Az eltérő „tünetek” mik?….elakadások, vagy pihenőfázisok a fejlődés ugrásai előtt?…. vagy a tehetség jelei, vagy tényleg a probléma tünete? Egyáltalán milyen fejlődési perspektívák léteznek? Miként kell nevelni azt a gyermeket, akinél „áltünetek” okoznak tanulási akadályokat? Miként fejlődik párhuzamosan az érzelmi részleg? Az egyensúlyzavar milyen érzelmi problémákat képes okozni?

Nem szeretném tovább összekavarni az eddig piacra dobott „tudásanyagokat” és „álhíreket”, inkább lássunk hozzá a dolgok tisztába tevésének több cikken keresztül a következő segítő cikk-sorozatban. Tartsatok velem és juttassátok el a cikkeket oda, ahol sok a bizonytalanság vagy valakiknek a segítségére lehetünk ily módon is!

FELELŐS SZÜLŐI KÉPESSÉG: MÉRLEGELÉS KÉPESSÉGE

A könyv szerint már ülni, járni, beszélni kellene..?!

Nem minden tünet eltérés, nem minden működés igényel azonnali fejlesztést, de van, amikor valóban rögtön el kell kezdeni a segítségnyújtást. Mérlegelni kell! Diagnosztikában csak egyetemi szinten, professzionálisan képzett szakemberek tudnak segíteni! A legfontosabb 21. századi „felelős szülői képesség” a döntés előtti mérlegelés!!

Csak az a fejlesztés működik, amikor a terapeuta érzelmileg is ráhangolódik a gyermek személyiségére.

Ebben segítek sok szülőnek edukációs- és fejlesztőpedagógiai tanácsadói munkám folyamán, hogy megtaláljuk mindenféle szempontból azt az utat, ami a gyermek- és a család érdekeit is védi, segíti. Valódi eredményt önmagában csak a mozgásterápiák vagy a fejlesztések nem hozhatnak, azonban fontos kiegészítői lehetnek az optimális haladásnak a fejlődés útján.

Fontos arról is beszélnünk, a megfelelő mozgásterápián felül fontos aspektus, hogy a terapeuta, fejlesztő szakember személyisége és kommunikációja, humora és problémakezelése alkalmas-e az „ÉN” gyermekem személyiségéhez vagy nem. Ha nem, akkor nem fog tudni érvényesülni a terápiás fejlesztés az idegrendszeren keresztül, hiszen az érzelmek maximális bevonásával dolgoznak. A terápiákon pedig a gyerekek azonnal átveszik a felnőtt ember lelkületét, lélektani jelenlétét. A legtöbb „neurológiai” sikeremet néhány módszertani trükkön túl annak idején, – amikor egy fejlődés-fejlesztést segítő központot működtetem – az jelentette, hogy amikor nem voltam lelkileg vagy fizikailag jól, felhívtam a szülőket és áthelyeztem a fejlesztési órát máshova. Azt gondolom, így hiteles a segítő munka és erről is fontos majd beszélnünk! Itt is mérlegelni kell!

FEJLESZTÉSI HIEDELMEK ÉS TÉVESZMÉK

Google doktor, avagy téves otthoni vagy online diagnózis…

Sajnos számtalan hiedelem terjeng az online világban a gyerekek fejlesztése körül (is), amire az olvasók aztán a döntéseiket alapozzák és aszerint alakítják a gyerekek körüli életet, school-time managementet. Ráadásul a szülő, ha elkezd „diagnosztizálni” otthon, felfedezni mindenfélét a gyermekén, akkor az a családi klímába beköltözik az érzéseivel és esélyes a „családi életbéke” szétesése!

Vannak cikkek, amik úgy hivatkoznak kutatásokra, hogy nincs is mögöttük valódi kutatási tartalom. Olyan tünetet mondanak, ami nem tünet, hanem a fejlődés egy természetes regresszívebb állomása, ahol az idegrendszer megpihen. Dobálóznak diagnosztikai szakszavakkal és javaslatokkal, ami nem helyes. Hiszen én is az általános dolgokat fogom leírni, de a diagnosztikának mindig személyesnek, egyedi útvonalúnak kell lennie. De itt nem diagnózisokat akarunk megszülni, hanem a gondolkodást szeretnénk segíteni!

A megfigyelésen, a tapasztalaton alapuló empirikus tanulmányokat nem szabad összekeverni az évtizedekig tartó tudományos kutatásokkal. Minden modern társadalomban a szükségletek keletkezésekor „piac” épül köré, ahol aztán mindig megjelennek azok az írók (is), tanácsadók (is), „szakemberek” (is), akik gyorstalpaló tanfolyamokkal próbálnak tanácsokat leírni és olyan területekre tévedni, ami nem az ő kompetenciájuk. Ez komoly társadalmi felelősség-felelőtlenség kérdése, hiszen gyerekekről, családokról van szó, akik a problémájuk idején ki vannak szolgáltatva a szakemberek segítségének, hiszen olyankor „szülői pánik” van. Sok ezer családról beszélek!

Így a cikksorozatunkkal megpróbáljuk ezt a szűrőt is bemutatni az olvasóinknak, hogy segítsünk a családoknak, pedagógusoknak, szakembereknek és tudományos alapú, hiteles tartalom kerüljön az olvasók „edukációs asztalára”! Írásaimmal senkit nem szeretnék se szidni, se vádolni, az nem az én módszerem. A cél a Felelős Szülők Iskolája vezetőivel karöltve az, hogy segítsünk tisztán látni, bölcsen gondolkodni, szűrni és mérlegelni. A minőségi tartalmakra rátalálni!

Amit elöljáróban leírhatok minden családnak, hogy a sok játékkal, mozgással, egészséges keretű sporttal és természetjáró kirándulásokkal csak segíthetjük a gyermekünk optimális fejlődéseit, miközben a család összetartozás érzéseit erősítjük!

Hiába van egy jó módszer, mert a szülőnek, pedagógusnak emberileg, érzelmileg jelen kell lenni a gyermek életében. Például: Ha lehullik a hó, hógolyózni, sétálni, szánkózni, síelni kell a gyermekkel, mert ez az együttlét olyan „boldogsághormonokat” képes a gyerekekben felszabadítani, hogy bizonyos fejlődésbeli elakadások képesek lendületet venni, fejlődni egyik pillanatról a másikra. Ráadásul a hóval való játék öröme, a benne lévő intenzív mozgás, a hó formázása, a hideg edzés zseniálisan hat a neuronális fejlődésre, amiben észrevétlenül fejlődik a gyermek minden területen. Nem „fejlesztésszagot” érez a gyermek, hanem azt, hogy életre szóló élményben volt része.

SPECIÁLIS, OTTHON IS VÉGEZHETŐ FEJLESZTŐ JÁTÉKOK:

Segítek, hogy segíthess! Ehhez hozok nektek pár kreatív, fejlesztő hatású ötletet a közös játékhoz:

  1. Hógolyózás egyik kézzel, majd csak a másikkal, majd két kézzel egyszerre. Lehet céltalanul dobáló, vagy stagnált célt megdobó, vagy mozgó célt eltalálni próbálkozó!!!
  2. Szülői felügyelettel tolatva is képesnek lenni szánkózni úgy, hogy a szánkón egyensúlyban maradunk! Nyugodtan borítsátok kicsit le a szánkóról a gyermekeket, nyilván úgy, hogy vigyáztok rájuk!
  3. Nyugodtan érzékeltessétek meg a gyermek több bőrfelületén a hónak a hideg érzetét. Másodpercek alatt felgyorsulnak az ingerületek és fejleszti az „ellenállóképességüket”!
  4. Hóemberkészítésnél nemcsak standard álló hóembert lehet készíteni, hanem fekvő, fejen álló, székben ülőt is, találjatok ki hozzá közösen rövid vicces történeteket!
  5. Játszanak ugróiskolát a hóban, kő helyett hógolyóval. (Alak-háttér konstanciát fejleszt a többi terület mellett, ha minden vonala hóból készül bemélyedéssel vagy púpozással)
  6. Végre nyugodtan gurulhatnak a gyerekek, de figyeljenek arra, hogy ne csak egyik irányba, hanem a másik irányba is!!!
  7. Forró vizes locsolással játszanak a hóban, vagyis „Hórajzolás”
  8. Építsenek hóból bunkereket, akadályokat, várakat és ott legyen egy – egy szerepjáték
  9. Fárasszák le nyugodtan sok-sok mozgással a gyermekeket ilyenkor, nagyon fontos!
  10. Várják meg, míg besötétedik, keressenek csillagokat az égen. De sötétben is nagyon jól hat az idegrendszerre az összes mozgás, hiszen a szem fókuszálása másként hat az idegrendszerre, vagyis a gyermek a többi érzékletét erőteljesebben fogja használni a tevékenységei kivitelezésére!

Jó szórakozást és sok örömöt kívánok mindenkinek! Hamarosan jövök érdekesebbnél érdekesebb tartalmakkal mindannyiunk fejlődésére!

Polus Enikő
  • ME-Se-Kö Alapítvány
  • mentálhigiénés szakember

Polus Enikő

A Me-Se-Kö Mentálhigiénés Segítő Központ és MESEKŐ Alapítvány alapítója, ügyvezetője - ezek mellett elsősorban három gyermekem édesanyja.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.