Miért fontos az érzelmi intelligencia?
Az érzelmi intelligencia sokak szerint a munkahelyi siker legfőbb záloga, de a kritikusok szerint még az is erősen kérdéses, hogy lehet-e egyáltalán valódi intelligenciának nevezni. A humán menedzsmentben egyre fontosabb szerepet kap az EI, a robotizáció folyamata pedig még értékesebbé teheti a jövőben.
Az érzelmi intelligencia (EI) mint kifejezés 1964-ben jelent meg Michael Beldoch tollából, de igazán nagy népszerűségre csak azok után tudott szert tenni, hogy 1995-ben Daniel Goleman tudományos újságíró megírta korszakalkotó könyvét (Emotional Intelligence). Munkája bestseller lett, amit számos más, hasonló témájú publikáció követett, így a kifejezés széles körben ismertté vált. Goleman elemzése elemi erejű vitát kavart tudományos körökben, mivel azt vallotta (ahogy az a könyv alcímében is olvasható), hogy az érzelmi intelligencia (illetve annak hányadosa, az EQ) fontosabb a munkahelyi karrierben, mint az IQ.
Három fő modell
Érzelmi intelligencia alatt az emóciók érzékelésének, kontrollálásának és megértésének képességét értjük. Jelenleg háromféle fő modellt különböztetünk meg, a képesség, a vegyes és a jellemvonás alapú intelligenciát. A Mayer–Salovey-modell az EI-t négy nagyobb területre osztja, melyek a következők: képesség az emóciók érzékelésére; képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előremozdításában; képesség az érzelmek jelentésének megértésére; és képesség az érzelmek kezelésére magunkban és másokban.
A Goleman-féle vegyes modell az EI-t úgy fogja fel, mint a vezetői teljesítményt ösztökélő, széleskörű kompetenciákat és készségeket, s öt kategóriát sorol fel: ezek az önismeret, az önszabályozás, a szociális készség, az empátia és az önmotiválás képessége. A harmadik modell pedig Konstantinos Vasilis Petrides nevéhez fűződik, aki úgy vélte, hogy az érzelmi intelligencia „a személyiség alacsonyabb szintjén elhelyezkedő érzelmi önérzékelés konstellációja”.
Pozitív hatások
Az életben való sikereink így tehát nem csak az értelmi képességeinktől függnek. Az Annual Psychology című szaklapban közölt eredmények szerint a fejlett érzelmi intelligenciának számos pozitív hatása van. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekek és a tinédzserek között az EI pozitív korrelációt mutat a megfelelő társadalmi interakciókkal, a társas kapcsolatokkal, és negatívat a társadalmi normákkal szembeni devianciákkal és az antiszociális viselkedéssel. A felnőttek esetében a magas érzelmi intelligencia összefüggésben van a társadalmi képességek jobb önérzékelésével és a sikeresebb interperszonális kapcsolatokkal, miközben ezek az emberek kevésbé agresszívak és kevesebb a problémájuk.
Az érzelmi intelligenciát minden életkorban fejleszteni kell, kezdjük el lehetőleg minél korábban, személyes, családi történeteken, illetve filmek, könyvek, pillanatnyi események megbeszélésén keresztül – állítja Kádár Annamária pszichológus. Az érzelmi tanulás fontos színhelye otthonunk, ráadásul korlátlanul fejleszthető. Ha gyermekeink érzelmi intelligenciáját szeretnénk fejleszteni, fontos, hogy
- ne utasítsuk el a negatív érzéseinket,
- törekedjünk arra, hogy ne kritizáljunk és ne oktassunk ki,
- tanuljunk meg nemet mondani.
- Beszéljünk az érzéseinkről, és az is jó, ha megnevezzük csemeténk érzéseit is;
- értékeljük, ha megfogalmazza emócióit,
- mutassuk meg, hogyan kezelheti agresszív viselkedését, és
- irányítsuk úgy a beszélgetést, hogy az érzelmek is szóba kerüljenek, így természetessé válik ezek kifejezése.
A cikk folytatása az aktív hallgatás jelentőségével, a munkahelyi EQ-előnyök részletezésével a Tantrend oldalán olvasható.