Milyenek az érzelmileg bántalmazó szülők?

Milyenek az érzelmileg bántalmazó szülők?

Szerethető vagyok (!)? – Mi az érzelmi bántalmazás háttere és mik a következményei? Hogyan működnek bizonyos szülők legkegyetlenebb fegyverei, a bántalmazó szavak? A gyermekek lelki bántalmazásáról a mai napig keveset hallunk és tudunk, és éppen ez a rejtettség, a probléma iránti csekély érdeklődés eredményez alattomos pusztítást a gyermekek lelki fejlődésében.

A  bántalmazó kapcsolat felett érzett bűntudat – amit a szülők alakítanak ki gyermekeikben a felelősségre vonásaik alkalmával –, a szülői elfogadás megszerzéséért folytatott kétségbeesett próbálkozás mintegy kötőanyagként a bántalmazó családhoz láncolja a gyermeket. Sok esetben előfordul, hogy a gyermekek folyton visszatérnek a szülői házba a rég megérdemelt elismerés reményében, ezzel azonban megteremtik a lehetőségét, hogy a szülők ismét a legkegyetlenebb fegyverükhöz, a szavakhoz nyúljanak, és tovább rombolják gyermekeik önértékelését – olvasható a Családinet oldalán.

A bántalmazást felmérő vizsgálatok három – fizikai, szexuális és érzelmi – területre vonatkoznak. Bár az érzelmi bántalmazás önmagában is előfordulhat, s a fizikai és szexuális bántalmazás soha nem jelenik meg nélküle, rejtőzködő természete miatt mégis sokkal kisebb figyelmet vívott ki magának.

A probléma mértékét jelzi az ezredfordulót követően végzett ENSZ-felmérés, miszerint kicsiny hazánk dobogós helyen áll a gyermekekre veszélyes nemzetek listáján – a vizsgálatban részt vevő 27 ország közül a 4. helyet foglaltuk el.

De mit is nevezünk érzelmi bántalmazásnak? Az érzelmi bántalmazás magját a szülők verbális támadásai jelentik. 

Negatív kommunikáció

Az egyik lehetséges módja annak, ahogy a szülők érzelmileg bántalmazhatják gyermekeiket, a gyermekek felé irányuló negatív kommunikáció. Ide tartoznak a becsmérlések, a negatív tartalmú kritikák, a szidalmazás, olyan „becenevek” használata, ami a gyermeknek fájdalmat okoz, a gyermek negatív tulajdonságokkal való felruházása, vagy a képességein való élcelődés.

Ebbe a kategóriába soroljuk a szülők gyermekükkel, vagy a gyermek megszületésével kapcsolatos negatív érzéseinek, kívánságainak a kifejezésre juttatását – például a “Bárcsak ne születtél volna meg!” felkiáltásokat, a szülő általi felelősségre vonást, bűnbakképzést, és a másokkal történő negatív összehasonlítást is.

Sok esetben megtörténik, hogy a szülők ezeket a sértéseket a humor álarca mögé bújtatva fejezik ki, miközben saját tetteiket, és a gyermek érzéseinek jogosságát elhazudtolva biztosítják a gyermeket arról, hogy ők “Nem bántanak, csak viccelnek!” (Forward 1989).

Ellopott gyerekkor

Az érzelmi bántalmazás egy másik lehetséges módja, amikor a szülők túlzott elvárásokat támasztanak gyermekeikkel szemben. E változat speciális típusai a gyerekeket partneresítő és a szülősítő viselkedések.

Az „ellopott gyermekkor” esetei közé tartozik még a szülői ridegség megtapasztalása, amikor a gyermek azt éli meg, hogy a szülő elérhetetlen számára.

Ez utóbbi két típus részletes leírása és a cikk folytatása a Családinet oldalán olvasható.