Nem a gyerekeket tanítom, hanem a felnőtteknek adok mintát

Nem a gyerekeket tanítom, hanem a felnőtteknek adok mintát

A zene már a korai életszakaszban fontos tényezője életünknek, egész személyiségünket formáló hatással rendelkezik. A zenei nevelés iránti igényt maga Kodály Zoltán is megfogalmazta. De mit és hogyan énekeljünk? Íme egy kis segítség a Ringató alapítójától.

A TanTrend a Ringató újpesti foglalkozásán járt, kollégájuk Gróh Ilivel, a Ringató megálmodójával beszélgetett.

Mi hívta életre a mára igen népszerű Ringató programját?

Budapesten 2004-ben kezdtem a Ringatót, de magát azt a fajta tevékenységet, hogy kisgyermekes családok játékos zenei nevelésével foglalkozom, 1991-ben kezdtem, Szekszárdon. A helyi főiskolán ugyanis óvónőket tanítottam, és ezzel párhuzamosan zeneóvodát is vezettem. Akkoriban kérdezte egy kisgyermekes édesanya, hogy óvodáskor előtt hogyan lehet a gyereket zenével lekötni, ám akkoriban azt mondtam, hogy az életkori sajátosságokból adódó különbségek miatt nem lehet behozni óvodáskorúak közé. Eközben már Forrai Katalinnal is együtt dolgoztam, aki a kodályi, kisgyermekkori nevelés pedagógiájának nemzetközi professzora. Kati néni már úgy irányította az utamat, hogy abból a bölcsődés korú gyerekek sem maradhatnak ki. Több szál találkozott tehát, és a már említett kisgyerekes anyuka – aki az egyéves gyerekének szeretett volna valamilyen zenei neveléssel kapcsolatos programot keresni – indította el a gondolatot bennem. Azon törtem a fejem, hogy ha három éves kor alatt nem adhatunk feladatot a gyermeknek, mert nem is lehet számonkérni ezeket a feladatokat, mégis milyen ingerekkel lehet hatni rá. Kodály azt mondja, hogy a kisgyermekkori zenei nevelés a születéstől, vagy akár még korábban kezdődjön, ebben pedig a szülőknek van nagy szerepük. A szülőket lehet „tanítani”, bár ezt a kifejezést nem szeretem használni, ehelyett mintát lehet nekik adni azzal kapcsolatban, hogy mit énekelhetnek, hogyan használhatják a zenei elemeket játékkal egybekötve.

A program ezek alapján a világhírű Kodály-módszerre épül…

… teljes egészében. Ha Kodályra hivatkozom: nemcsak a gyerekeket tanítom, hanem a felnőtteknek adok mintát, kedvet a játékhoz, a zenéhez, az énekléshez, értékes dalanyaggal. Kodály is azt támogatta, hogy minden korosztálynak az értékes dalanyagot adjuk, ne a vásárit, a bóvlit. A foglalkozásokon nem használunk CD-t, együtt énekelünk, hiszen a közös éneklés öröme áll a központban. Nagyrészt a magyar néphagyományból merítünk a Ringatóban is. Ezek olyan erős támpontokat jelentetettek, amelyek jól átadhatóak, leírhatóak.

A zenei nevelés sokféle képességet fejleszt a három év alatti gyerekek esetében is. Jól gondolom?

A Ringató nem direkt fejlesztő foglalkozás, de a fejlődés az ingerek hatására megtörténik. A zene a teljes személyiséget formálja, mindenekelőtt érzelmileg gazdagítja a gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Túl ezen, a gondolkodásra, a figyelemre, az emlékezetre, képzeletre, beszédfejlődésre is hatást gyakorol. Közben társas kapcsolatok alakulnak, a mozgásfejlődés is bekúszik a programba. Magyar népdalokat énekelünk, magyar ölbéli játékokat játszunk, ismerkednek a gyerekek a zenei anyanyelvünkkel. Azt gondolom, itt kezdődik a magyarságtudat kialakulása is.

Ma délelőtt csupán egyetlen édesapát láttam, de már külön apás Ringatón is énekelhetnek együtt az apukák és a gyerekek. Az édesapák is jelen akarnak lenni a foglalkozásokon?

A helyzetből adódik, hogy hétköznapokon az édesapák nem tudnak jelen lenni nagy számban, ám hétvégén adunk lehetőséget az apás Ringatókra. Ilyenkor teljes családok érkeznek, boldog apukákkal, hiszen ezen a foglalkozáson, az élményben részt kívánnak venni. Megindító, amikor egy édesapa a nagyon pici gyermekével játszik, öleli, pont úgy, ahogy az édesanya teszi. Ha apukák jönnek, a lendületes játékok még jobban alakulnak, hiszen bátrabbak, erősebbek, vagy ha megszólal egy apukás csoport, szinte dörög az ének.

A cikk folytatása a TanTrenden olvasható.