Segítség! Függő a gyerekem?!
Milyen veszélyeket rejt az online világ a gyerekekre? Mennyiben befolyásolja a személyiségük fejlődését? Mikor beszélhetünk internetfüggőségről?
Ezekről a témákról és még sok más ezzel kapcsolatos kutatásról esett szó a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) október 2-án ötödik alkalommal megrendezett „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” című konferenciáján. Érdekes előadásokat hallhattunk a gyermekvédelemről, az azzal kapcsolatos kutatási eredményekről, és olyan kampányokról, amelyek célja az online világ veszélyeinek felfedése volt. Szóba került a gyerekek és szülők közötti együttműködés ugyanúgy, mint az internetfogyasztási szokások megváltozása is.
Átkúszunk a virtuális „valóságba”?
A konferencia egyik érdekessége a felmérések alapján született tényfeltárás volt. Egy 2016-ban és 2018-ban készített felmérés szerint a szabadidőnk egyre nagyobb részét töltjük az interneten, és az olvasásra fordított idő is drasztikusan csökkent. Ennek elsősorban az az oka, hogy az olvasás nem alkalmas párhuzamos tevékenységre, így ezt a szórakozási formát egyre inkább hanyagoljuk. 2015-ben a fiatalok 9 óra 40 percet töltöttek a médiával szabadidejükben és jellemző volt a párhuzamos tevékenység, míg 2017-ben ez az idő 12 óra 49 percre emelkedett, és a párhuzamos tevékenység vált dominánssá.
A gyerekektől elzárni az internetet lehetetlen. Mi akkor a megoldás?
Úszunk vagy sodródunk az online „tengeren”?
A gyerekeink a legtöbbször többet tudnak, mint mi. És ez veszélyes.
Az internetet elsősorban játékra használják, ami természetes is; a gyerek éltető eleme a játék. Ahogyan Vekerdy tanár úr nem egyszer megfogalmazta előadásaiban: a legjobb játék lehet a homok, a víz, egy darab kő, mert táptalajt biztosít a kreativitásnak, fantáziának. Itt azonban ennél sokkal bonyolultabb dologról van szó. Felmérések szerint többen nézik az online térben a játszókat, mint ahányan játszanak, és emellett a legújabb technikai újdonságokat használják. A YouTube-on rövid üzenetekbe ütköznek, nem ritka az sem, amikor már saját tartalmakkal jelennek meg ezeken a csatornákon, tizenévesektől is láthatunk alkotásokat.
Nehogy elsodródjanak egy határtalan világba
Észnél kell lenni, követni kell őket, hogy egészséges keretek közé tudjuk szorítani az okoskütyük használatát. Ha nem ez történik, akkor nem tudunk lépést tartani a gyerekekkel, és akkor elsodródnak egy olyan világba, amelynek a határait nem ismerik. A szülőknek történő segítségben például a Facebook is igyekszik közreműködni a 6-12 éves gyerekek számára létrehozott Messenger Kids alkalmazással. Ez egy olyan reklám- és in-app vásárlásmentes alkalmazás, amely egyelőre – sajnos – gyerekcipőben jár, és csak az USA-ban lehet letölteni. A szülőknek telepíteniük kell a gyermekük Android vagy iOS rendszerű mobiljára, majd a saját felhasználói fiókjuk adatait megadva be kell állítaniuk, és máris használatba vehetik a gyerekek.
Reményt ad az is, hogy olyan programokon is részt lehet venni, amelyek a továbbképzés, „felzárkózás” lehetőségét csillantják meg az internetfelhasználásban járatlan felnőttek részére.
Szabályokra szükség van, és az online tartózkodás szabályait a szülőknek kell meghozniuk. Ez a szabályrendszer a legtöbb családban nincs vagy nem ellenőrzött.
Online világ – kettős személyiség
Köztudott, hogy az internethasználat komoly hatással van a gyerekek személyiségfejlődésére, de ezt a felnőttek is tapasztalhatják.
Minél többet használjuk a netet, annál jellemzőbb, hogy kialakul egy analóg (valóságos) illetve egy virtuális személyiség, azaz egy kettős személyiség.
Mindent összegezve: ugyanúgy vannak előnyei ennek a világnak, mint ahogyan számos veszélyt is rejt. A megfelelő kulcsszavakkal történő keresés legalább háromforrásos összehasonlítás után több órányi könyvtári kutatást spórol meg. Érdekességek, fantasztikus felfedezések, online tévézés stb., de a zaklatás, gyermekpornográfia, személyes adatokkal való visszaélés is opció. Maga a tény is eléggé elborzasztó, de tenni ezek ellen csak úgy lehet, ha jártasak vagyunk ebben a világban.
A legfontosabb, hogy biztosítsuk a gyerekeink számára azt az érzelmi biztonságot, azt a valóságos életteret szabályokkal, keretekkel, amelyekre mindegyiküknek szüksége van ahhoz, hogy saját megküzdési stratégiáit kialakítsa online és offline egyaránt.