Új életet kezdeni külföldön gyerekekkel?

Új életet kezdeni külföldön gyerekekkel?

Mik a nyereségek és hogyan küzdjünk meg a nehézségekkel? Milyen is az, amikor a gyerekekkel együtt az egész család kezd külföldön új életet? Melyek a külföldön töltött évek előnyei a gyerekek szempontjából? Milyen kihívásokra számíthatunk, és hogyan oldjuk meg a felmerülő nehézségeket?

Schrammel Ivett pszichológus, terapeuta blogját olvastuk és a gyerekekkel külföldön eltöltött évekkel kapcsolatos néhány gondolatát meg is mutatjuk nektek.

Gyerekek külföldön – az előnyök

Nyelvtanulás

A külföldi lét – akár csak a külföldön töltött néhány év – a gyerekek szempontjából rengeteg előnyt tartogat.A legegyértelműbb, hogy a gyerekek rövid időn belül kétnyelvűvé válnak. A kétnyelvűség előnyeit pedig ma már számos kutatás támasztja alá.

A külföldön élő gyerekek ezen kívül komoly előnyre tesznek szert, nagy eséllyel akcentus nélkül lesznek képesek beszélni több nyelvet, ami a jövőjük szempontjából mindenképpen kedvezőbb lehetőségeket teremt. (Általában elmondható, hogy 12 éves kor alatt képes valaki megtanulni egy nyelvet akcentus nélkül.)

Ezért is bíztatok minden külföldön élő szülőt arra, hogy használják otthon a magyar nyelvet, nem vegyék el a gyerektől azt a lehetőséget, hogy anyanyelvi szinten beszéljen minimum két nyelvet. Ez a szülő – gyerek kapcsolatot is fejleszti, mélyíti, hiszen amennyiben a szülők nem kétnyelvűek, saját érzéseiket, gondolataikat a legpontosabban, legárnyaltabban a saját, magyar anyanyelvükön keresztül tudják átadni. Ezenkívül ha lehet, kíméljék meg a gyereket attól, hogy az ő tökéletlen nyelvtanukat és magyaros akcentusukat adják át azáltal, hogy otthon a befogadó ország nyelvét beszélik a magyar helyett.

Fejlődő érzelmi intelligencia

Az új környezethez való alkalmazkodás és az idegen nyelvi környezetbe való beilleszkedés során az érzelmi intelligencia is fejlődik. Hiszen mivel a gyerekek legtöbbje az új nyelv ismerete nélkül érkezik külföldre, a kapcsolatteremtéshez, kapcsolattartáshoz pedig elengedhetetlen a másik megértése és önmaga megértetése, sokkal inkább rá lesz utalva a metakommunikatív jelek helyes értelmezésére. (testtartás, mimika, gesztusok, hangszín, hangerő, hangsúly, stb) Ezáltal megtanul jobban odafigyelni a másikra, pontosabban érteni őt.

Gyerekkel külföldön – a kihívások

Távol a család

Tény, hogy a tágabb családdal való kapcsolat átalakul, megszűnik a napi személyes találkozások lehetősége, ezek helyét a virtuális találkozások, legtöbbször a skype veszi át. Ami természetesen nem ugyanaz, hiszen nincs lehetőség megérinteni, megölelni a másikat. Ez pedig főleg kisebb gyerekek esetében lehet nehéz, hiszen számukra még sokkal fontosabb a testi kontaktus, mint a szóbeli kommunikáció. Könnyebb egy kisgyereket megvigasztalni egyetlen öleléssel, mint ezer szóval. Tény, hogy ez egy veszteség.

A kapcsolattartás a mai technikai eszközök mellett azonban már nem okoz nehézséget, akár minden nap beszélhetünk egymással, láthatjuk egymást a képernyőn keresztül. Megoszthatunk az otthon maradt családtagokkal fényképeket, videókat, gyerekrajzokat és más alkotásokat – így nem maradnak le életünk jelentős és kevésbé jelentős eseményeiről.

Más módon ugyan, mint azelőtt, de részesei maradnak mindennapjainknak. Többen arról számolnak be, hogy kifejezetten többet beszélgetnek távol élő családtagjaikkal skype-on keresztül, mint otthon személyesen, amikor egy karnyújtásnyira éltek egymástól.

Külföldön élve, a személyes találkozások jelentősége felértékelődik, sőt, talán meglepő, de a leggyakrabban az történik, hogy az otthon maradt családtagokkal való kapcsolat kifejezetten javul. Hiszen már nem „kényszer” a gyerekeknek a nagyszülőknél vagy más rokonoknál tölteni az időt, amíg a szülők „szabadnapot” vesznek ki kettesben, hanem egy értékes és ritka lehetőség.

Beilleszkedés

Az új környezetbe, idegen kultúrába való beilleszkedés – ráadásul a nyelv ismerete nélkül – szintén nyilvánvaló kihívásokat rejt magában. Hogy melyik gyerek hogyan éli meg és hogyan oldja meg ezeket a kezdeti nehézségeket, az egyaránt függ az életkorától, a személyiségétől, a családtagok hozzáállásától valamint az új környezettől.

3 éves kor alatt a nyelv nem ismerete még nem igazán probléma a gyerek számára, hiszen optimális esetben ezt az időt még a szűkebb családdal tölti, más gyerekekkel pedig ebben az életkorban még egymás mellett játszanak, nem pedig együtt játszanak.

A nehézségek inkább az iskola kezdetével jelentkeznek, ahol már szükség van a tananyag megértésére is, ami egy újabb kihívás. 5 éves kor után a teljesítmény kerül előtérbe a gyerek életében. Ez a szakasz 12 éves korig tart. Ha ebben az időszakban sok dicséretet, elismerést kap, kialakul a kompetencia érzése. Ennek hiányában a kisebbrendűség érzése lehet úrrá rajta. Eleinte sok kudarc érheti a gyereket a nyelvi hiányosságok miatt.

Amivel a szülő a legtöbbet segíthet bármilyen életkorú gyerekének, hogy igyekszik ő maga „rendben lenni”, így képessé válik arra, hogy biztonságot nyújtson a gyerek számára, igyekszik pozitív mintát adni, hiszen a gyerekek mintakövetéssel, utánzással tanulnak, nem pedig szóbeli “nevelés” hatására – tehát elsősorban nem az számít amit mondunk, hanem az, amit teszünk – és igyekszik őszintének lenni, így lesz hiteles a gyerek szemében.

A gyerekek életkora szerint tehát a „minél előbb annál könnyebb” elv érvényesül általában a külföldre költözés során. Ez azonban nincs mindig így, ennek oka egyrészt a személyiségben keresendő. Vannak könnyebben és nehezebben alkalmazkodó gyerekek, rugalmasabbak és kevésbé rugalmasak, könnyen barátkozók és zárkózottabbak.

Mindent összegezve, gyerekekkel külföldre költözni lehetséges, sőt érdemes.
Fogjuk fel úgy, hogy ez közös életünk egyik „nagy kalandja”!

Olvasd el Schrammel Ivett pszichológus teljes írását a témában a schrammelivett.blog.hu-n!