Virtuális autizmus – Mi ez?

Virtuális autizmus – Mi ez?

Virtuális autizmus: a 2-3 éves gyerekek 90%-át érinti, a legfőbb kiváltó ok a televízió, a mobiltelefon és a tablet túlzott használata. Az orvos szerint a tünetek ugyanazok, mint az autizmus más formáinak esetében.

Az Autista Gyerekekért Központ elindította az „Állítsuk meg a virtuális autizmust!” kampányát – ennek apropóján jelent meg egy írás a virtuális autizmus témájában a Filantropikum oldalán.

„Habár napi 5 óra tévénézésnek elviekben nem kellene károsnak lennie, úgy tűnik, a gyerekek, és különösen az egészen kicsi (0-2 éves) gyerekek esetében mégis rendkívül ártalmas lehet. Nagyon sok gyerek esetében, akik több mint napi 5 órát televízió, vagy más virtuális eszköz hatása alatt töltenek, állapítottak meg késést a pszichomotoros képességek és a nyelvi készségek fejlődésében, valamint különböző viselkedészavarokat, köztük figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart és autizmust is diagnosztizáltak.” – nyilatkozta Marius Zamfir pszichológus, az Autista Gyerekekért Központ vezetője.

„Állítsuk meg a virtuális autizmust!”-kampány

Ezért a szervezet kedden útjára indította az „Állítsuk meg a virtuális autizmust!” nevű kampányt, amelynek célja annak tudatosítása, mennyire súlyos következményei lehetnek a 0-2 éves gyerekek esetében a túlzott tévénézésnek.

Autizmus vs virtuális autizmus

„Autizmusnak nevezzük, mert ugyanazok a sajátos tünetek jellemzik, mint az autizmust. A tünetek teljes mértékben azonosak. Szinte lehetetlen megállapítani, hogy a gyerek virtuális autizmusban, vagy klasszikus autizmusban szenved-e, mert a tünetek tökéletesen megegyeznek. Az autizmus tünetei a következők: a szociális kötődés zavara, hiánya, a szemkontaktus kialakításának hiánya, a nyelvi készségek fejlődésének zavara, a játék, és különösen a közösségi játékok és szerepjátékok hiánya, valamint a sztereotip, ismétlődő tevékenységek megjelenése.” – magyarázta Marius Zamfir.

A klasszikus és a virtuális autizmus között fontos különbség, hogy az előbbi esetében biológiai tényezők által okozott neurológiai pusztulásról és fejletlenségről beszélünk. Ez általában visszafordíthatatlan, ezeken a területeken nem jönnek létre új szinapszisok, míg a második esetben a stimuláció és a megfelelő idegi területek fejlesztésének hiányáról van szó, amelyből a gyermek gyorsan felépül” – magyarázta Zamfir.

A teljes cikk a Filantropikum.com oldalán jelent meg.