Magyarország rejtett természeti csodái 1. – Szőcei tőzegmohás láprét
Túlpörgetett életünkben hajlamosak vagyunk minden téren csak a legszebbre, a leghíresebbre, a legkülönlegesebbre figyelni. Éppen ezért most olyan látnivalókat mutatunk be, amelyek nem tartoznak a legismertebbek közé, mégis rendkívül érdekesek, és ezekre a csodálatos helyekre a családdal mindenképpen érdemes ellátogatni. Túrára fel!
Ahol aranymoha nő – Szőcei tőzegmohás láprét
Az Őrségben és a Vendvidéken – a kedvező csapadék- és talajviszonyok következtében – számos kisebb-nagyobb mocsarat, lápot, láprétet találhatunk, amelyek értékes növényfajoknak adnak otthont. A szőcei tőzegmohás láprétet a botanikusoknak nem kell bemutatni, de talán a szakmai körökön túl kevesebben ismerik.
Harmatfű
A Szőce-patak forrásokkal behálózott patakvölgyét a helyiek széles víznek vagy széles vízi rétnek hívják, és évszázados hagyományokra visszatekintő, hagyományos gazdálkodásukkal ők maguk is hozzájárultak az értékes növénytársulások és -fajok fennmaradásához. Megtalálható itt a rovaremésztő kereklevelű harmatfű, a tőzegeper, a széleslevelű ujjaskosbor, a kornistárnics, a gyapjúsás, és természetesen a tőzegmohák fajainak sokasága, amelyeket a népnyelv aranymohának hív.
Pallókon lehet végigmenni
A terület megismerése érdekében egy pallósort építettek ki, hogy a növényzet taposása nélkül lehessen itt nézelődni. Az Őrségi Nemzeti Park fokozottan védett területe előzetes bejelentkezéssel és kizárólag szakvezetéssel látogatható. Szőce községének lakói ma is büszkék erre a csodás természeti értékre – a falu címerében is szerepel a tőzegmoha. Mellette a IV. Bélát szimbolizáló lovas királyalak látható, a helyi legenda szerint ugyanis IV. Béla a falut érintő „Kerá úton”, azaz a Székesfehérvárról Itália felé vezető királyi úton menekült a dalmát tengerpartra a tatárok elől.