Magyarország rejtett természeti csodái 5. – Megyer-hegyi tengerszem

Magyarország rejtett természeti csodái 5. – Megyer-hegyi tengerszem

Gleccser helyett malomkő – Megyer-hegyi tengerszem

 

 

Túlpörgetett életünkben hajlamosak vagyunk minden téren csak a legszebbre, a leghíresebbre, a legkülönlegesebbre figyelni. Éppen ezért most olyan látnivalókat mutatunk be, amelyek nem tartoznak a legismertebbek közé, mégis rendkívül érdekesek, és ezekre a csodálatos helyekre a családdal mindenképpen érdemes ellátogatni. Túrára fel!

 

A Zempléni-hegyég egyik legkülönösebb látnivalója csak nevében tengerszem, valójában emberi kéz munkájának köszönheti a létrejöttét. A Sárospatak közelében található, 324 méter magas Megyer-hegy vulkanikus kőzetanyaga kb. 15 millió éve keletkezett. A kovával átitatódott riolittufa kiváló alapanyaga volt a malomkőnek, nem csupán keménysége miatt, de azért is, mert az őrlés során a búzaszemek kissé meg is pörkölődtek, ami kellemes ízt kölcsönzött a lisztnek. A 15. század óta működött itt malomkőbánya, ahol a kitermelés évszázadokon át kézi erővel történt. A 19. században az évi kitermelés volumene 300–450 malomkő között volt. Az itteni malomkövek külföldön is keresettek voltak.

A bánya fejtési gödrében az idők során összegyűlt a csapadékvíz. A különös szépségű tó legnagyobb mélysége 6,5 méter, míg a sziklafalak néhol 70 méterrel emelkednek a tó felszíne fölé. A tengerszem mellett a bányászok riolittufába vájt szállásait, illetve az el nem szállított, selejtes malomköveket is láthatjuk, egy szűk folyosón pedig, melyen a malomköveket görgették ki, a tóhoz is lejuthatunk. A tengerszemhez Sárospatak belvárosától a Malomkő tanösvény piros jelzését követve juthatunk el. Útközben a Nagy-Bot-kő gejziritkúpját és a Tokaj-hegyaljai borvidék emlékeit, például a Gombos-hegyi és a kőporosi pincesorokat is megcsodálhatjuk.