A magyarok 70 százaléka nem hagyományos családban él

A magyarok 70 százaléka nem hagyományos családban él

szerző: Lőrincz Orsolya, pszichológus

800.000 gyerek él elvált szülők gyermekeként…

Az egyszülős családok 86 százalékában az anya neveli egyedül a gyermekét….

Március végén nyilvánosságra hozta a KSH a 2011-es népszámlálás előzetes adatait, melyek a hazánkban megjelenő családi és együttélési formákról is képet adnak. Múlt pénteken a Magyar Családterápiás Egyesület XXVII. Vándorgyűlésén Tóth Olga szociológusnő előadásán vettem részt, aki bemutatta a hazai trendek változásait.

Az 1990-es évek eleje, mondhatjuk, úgy is, hogy a rendszerváltás óta, jelentős változások kezdődtek a magyar társadalomban azt illetően, hogy milyen kapcsolatokban, családi formákban élünk. Az előadás elgondolkodtatott, így beleástam magam a KSH jelentésébe.

Házasság, élettársi kapcsolat és válás

1990-ben 2,5 millió személy élt házasságban Magyarországon. Ez a szám 2011-ben 1,8 millió volt, tehát jelentősen csökkent a házasságok száma. A trend nem ma kezdődött. Valójában az 1980-as évek óta van házasság-hiány.
Kitolódott az első házasságkötés életkora. A rendszerváltás előtt és 1990-ben jellemzően a nők és a férfiak a 20-as éveik elején megházasodtak. A legmagasabb iskolai végzettség megszerzése és/vagy a kötelező katonaság után pár évvel házasságot kötöttek a fiatalok. 2011-re az első házasságkötés ideje kitolódott 10 évvel: ma jellemzően 30 év felett kötjük az első házasságot.
Az élettársi kapcsolatra az 1970-es évek óta kérdez rá a népszámlálási kérdőív. A házasság nélkül, párkapcsolatban élők száma folyamatosan nő. 2011-ben 400.000 fő vallotta, hogy élettársi kapcsolatban él.

Úgy tűnik, a házasság nem az a stabil, életre szóló elköteleződésen alapuló létforma, amilyennek azt látni szeretnénk. Jellemző, hogy a házastársi konfliktusok legelfogadottabb módja a válás.
Ma 36-37.000 házasság köttetik egy évben, ezzel szemben 23.000 pár válik el évente.
Új jelenség, hogy tartós házasságok is felbomlanak, melyre 30-40 éve nem volt példa. 50 felett, 20-30 év házasság után is elválnak házaspárok, miután a felnőtt gyerekek kirepültek.
Korábban a nőknek nagyobb esélye volt az újraházasodásra. Ma a férfiaknak és nőknek ugyanakkora az esélye, a házasodási szándék viszont folyamatosan csökken.

Gyermekét egyedül nevelő szülők

Egyre több az egyedülálló, gyermekét egyedül nevelő szülő.
Az egyszülős családok aránya az összes családon belül a ’80-as években 10 százalék körüli volt, majd ez folyamatosan nőtt, míg 2011-re elérte a 20 százalékot.
Az egyszülős családok 86 százalékában az anya neveli egyedül a gyermekét.
Ma körülbelül 800.000 gyermek él egyszülős családban.

Egyedülállók és szinglik

1970 óta az egyedülállók száma folyamatosan nő minden korcsoportban. A népességből körülbelül 1,3 millió fő, minden nyolcadik személy egyedül él a háztartásban.
Sokkal több az egyedülálló nő, mint a férfi. Az egyedülállók több mint fele időskorú.
A nők idős korukra, sajnos, az esetek felében egyedül maradnak, megözvegyülnek. 60 év felett 10 egyedülállóból 7 nő.
Az egyedülálló férfiakra inkább az jellemző, hogy elváltak vagy sosem nősültek.
Kiemelkedő a 40 évesnél fiatalabb egyedülállók számának változása: 10 év alatt a másfélszeresére nőtt.
Gyakran esik szó, nem kevés előítélettel, szinglikről, az egyedüllétet tudatosan választó fiatalokról, jellemzően nőkről, akik a karrierjüket helyezik a család elé. A valóság viszont az, hogy az egyedülállók többsége átmeneti állapotnak tekinti az egyedüllétet, nem tudatosan választotta azt.

Új családi formák a magyar társadalomban

A szociológusnő szerint az adatok alapján arra következtethetünk, hogy a magyarok 70 százaléka nem az ideálisnak vélt, hagyományos családmodell szerint él, melyben két szülő neveli a gyerekeket, életre szóló házasságban. E helyett új családi formák jelentek meg az utóbbi évtizedekben.

– Mozaikcsaládnak, vagy patchwork családnak nevezzük azt, amikor a korábbi házasságban, valamint az új házasságban, párkapcsolatban született gyerekek együtt nőnek fel.
– Living Apart Together: a kifejezés arra utal, amikor a pár tagjai külön háztartásban élnek (távkapcsolat, külföldi munka, stb. miatt).
– Gyermekét egyedül nevelő szülők.
– Felnőtt gyermek újra hazaköltözik, szakítás, válás, a munkahely elvesztése vagy egyéb okokból.
– A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű (LMBT) párok száma megbecsülhetetlen, a legtöbben félve titkolják párkapcsolatukat.

Hagyományos értékrend, modern viselkedés

Nagyon fontosnak tartom tudatosítani, hogy a formából a tartalomra következtetni egyenesen káros! A családforma nem mond semmit annak minőségéről. Nem ítélhetünk el vagy bélyegezhetünk meg valakit azért, mert nem a hagyományos családmodell szerint él: elvált, többször házasodott, távkapcsolatban él, egyedül neveli a gyermekét, hazaköltözik a szüleihez, nem akar gyermeket, a saját neméhez vonzódik… Mindenki ismer ilyen személyeket, párokat, családokat a környezetében. Valószínű, éppen az lenne a nehéz, ha olyan családot kellene találnunk ismerőseink között, ahol a papa-mama-gyerekek modell érvényesül, sőt anya és apa együtt maradnak életük végéig. A társadalmi normák közvetítése politika. Az attitűd, deklarált értékrend konzervatív, miközben modern, a nyugati országokhoz nagyon hasonló módon viselkedünk.

Felmerül bennem a kérdés: tarthatunk-e valamit normálisnak, ha az a társadalom többségét nem jellemzi?

Forrás:
KSH Népszámlálás 2011 Előzetes adatok (pdf)
Tóth Olga: Családformák és együttélési minták napjaink Magyarországán. Előadás. Magyar Családterápiás Egyesület XXVII. Vándorgyűlése, Keszthely, 2013. április 5.