Alsós iskolaválasztás szempontjai – tanárt, közösséget, tanítási módszert vagy iskolát válasszunk?

Alsós iskolaválasztás szempontjai – tanárt, közösséget, tanítási módszert vagy iskolát válasszunk?

Írta: Pólus Enikő, mentálhigiénés szakember

Én válasszak vagy bízzam a véletlenre? Szülő dönt vagy a gyermek? Vannak-e félelmeim és azok valósak-e az iskolával kapcsolatban? Szülőként mitől szorongok? Hogyan hat a szülőre a médiában terjedő sok rossz hír? Szempontsorokat mi alapján alakítson ki egy szülő? Mi a prioritás, az iskola közelsége, a tanítási módszer, a szakkörök kínálata, a közösségi aktivitások vagy hogy majd néhány év múlva egyedül is haza sétálhasson a gyerek? Fontos-e, hogy e-napló online felületén nyomon tudjuk követni a kapott érdemjegyeket, egyáltalán jegyekben szeretnénk-e , hogy mérjék a gyerek tudását , hozzáállását vagy szöveges értékelésben?

Összeszedtük a választási szempontokat, ami alapján összeállíthatjuk saját preferencia listánkat.

Engedjék meg, hogy egy játszótéri párbeszédből idézzek, ahol két anyuka beszélget az iskoláról:

A1: „ Annyira pánikolok, hogy hova vigyem a gyermekem iskolába. Ti melyiket választjátok?”

A2: „ Szerintem az a legfontosabb, hogy a lakhelyhez közel legyen!”

A1: „Na hát, oda soha nem vinném a gyerekem! Olyanokat hallok róla, hogy az valami borzalmas!”

A2: „Miért, miket hallottál róla?”

A1: „ Hát rengeteg a tanulnivaló, meg hogy a tanárok rángatják a gyerekeket és mindenki hozza el a gyerekét onnan!”

A1: „ Kitől hallottad?”

A2: „Ó édesem, itt a játszótéren minden anyuka megfordul, olyan storyk vannak. Meg a facebookon is van egy zárt csoportunk, hát ott is, amiket olvastam arról a suliról. Borzasztó!”

Igen, talán kérkedve olvassa a sorokat, de a felméréseink alapján nagyon erőteljes a szülőknek a szorongása és a pánikreakciója az iskolai felvétel és iskolaválasztás idején. Úgy tűnik, hogy a sok online-offline információ sokszor torzult formában jut el a szülőkhöz, amire aztán döntéseket alapozhatnak. Azt gondoljuk, hogy felelős szülőnek lenni ma nem könnyű, de nem is lehetetlen. Nézzünk meg pár dolgot, ami segíthet bennünket az iskolaválasztásnál.

Magyarországon az alsós iskolaválasztásnak  kicsivel több, mint egy évtizedes történelme van.  Régen nem dönthettek önállóan a szülők, hanem a körzeti iskolában kellett elkezdeni a tanulmányokat. Nem fordult meg a dolgozó szülői társadalom gondolataiban, hogy melyik iskolát válassza, hiszen  választás tulajdonképpen nem volt. Ma – amikor választási lehetőségeink és jogaink vannak – iskolát választunk, azon belül pedig pedagógust, így kiemelkedően fontossá vált a szülők számára ez a tematika. Komoly feszültségeket, vitákat generál az iskolai igazgatói szobákban. Természetesen bizonyos esetekben érthető a válogatás, amennyiben a mozgás-, beszéd- és egyéb területen akadályok nehezítik az általánosan megvalósított pedagógiai folyamatokat .  Azonban a legtöbb esetben alaptalan a szorongás, mert nem az iskolaválasztáson múlik, hogy az első 4 év milyen minőségben fog eltelni. A jól „kiválasztott” iskolában is történhetnek a gyermekkel olyan dolgok, ami miatt váltani kell és az „ide vették fel, ez jutott nekünk” kategóriába került gyermekek is fejlődhetnek csodásan.

Nézzünk néhány szempontsort, ami alapján szoktak a szülők választani. Ezeket nem fontossági sorrendben írom, hiszen az mindenkinek teljesen szubjektív. A felsorolás a saját szempontsoraink felállítását segítheti, ami az elsődleges szempont az iskolaválasztáshoz. Ha saját szempontsor nélkül indulunk el, rengeteg vélemény és észrevétel eltérítheti a családokat. Olvassák végig figyelemmel és állítsanak össze maguknak egy reális szempontsort, ami az önök életviteléhez a legoptimálisabb:

Körzet szerint hova tartozunk (elsődlegesen a körzeti iskolába kell bejelentkezni akkor is, ha a gyermek nem ott kezdi meg a tanulmányait)

1. Pedagógiai program (Minden iskola rendelkezik vele, ami meghatározza az iskola életét, céljait, eszközeit, pedagógiai útját, szokásokat, szabályrendszert. Honlapokra feltöltött!)
2. Távolság (reggeli és délutáni utazás, megközelíthetősége nagyon fontos szempont, hiszen a reggeli rohanások megnehezítik a családok életét. Ezen felül amikor a gyermek majd már önállósodik, nem mindegy honnan kell egyedül hazamennie. )
3. Előzetes jó iskolai saját tapasztalat (ha a testvér/testvérek jártak már abba az iskolába és pozitívak a tapasztalatok, akkor könnyebb a döntés is.)
4. Délutáni foglalkozások, sportkörök, lehetőségek (mivel sok időt töltenek bent a gyerekek az iskolába, így legtöbben az iskolai sportkörökből és fejlesztő foglalkozásokból fognak választani. Ha valakinek ez fontos szempont, akkor érdemes körbenéznie  az iskolai honlapon)
5. Pedagógus személyisége és hivatástudata (ma már nagyszerű lehetőséget biztosít a legtöbb iskola, hogy a szülők és a gyerekek találkozhassanak a pedagógussal és elsődleges tapasztalatot szerezzenek. Nincs „ tökéletes vagy tökéletlen” pedagógus, hanem van a gyermekemhez összeillő és kevésbé összeilleszthető személyiségű pedagógus és ember! Higgyék el, hogy ezt mi a legtöbbször szülőként egy egyszeri találkozóból nem dönthetjük el. A pedagógusok hivatástudata pedig fejleszthető, magam is ezzel segítem a pedagógusokat!)
6. Gyermekem típusa alapján (ha egy érzékenyebb vagy szorongóbb típusú vagy egyéni fejlődésmenetben haladó  gyermekem van, akkor ez nagyon fontos szempont ahhoz, hogy a későbbiek folyamán a konfliktusokat megelőzzük. )
7. Iskolai étkezés és a gyermekem étkezése (sok esetben ha valamilyen allergén vagy intolerancia miatt egyéni, dietetikus által megszabott étrendet kell követnie, akkor figyelembe kell venni, hogy az iskola tudja-e ezt hosszabb távon biztosítani a gyermek számára )
8. Lehetőség a felső évfolyamra (amennyiben egy gyermeknél azt szeretnénk, hogy az alsó osztályok után a felső osztályokat helyben folytassa,  érdemes ezt a területet körbejárni. Nagyon előnyös lehet a közösségek létrejötte miatt vagy  az egymáshoz közel lakó gyerekek a tereken is keressék egymás társaságát a későbbiekben)
9. Hova mennek az ovis barátok (ha egy ovis baráti kör összeállt, akkor sokszor látjuk, hogy együtt egy helyre mennek tovább. Viszont fontos arról is tudni, hogy a legtöbb esetben az új közösségi lehetőségek miatt 1-2 év alatt megváltoznak a barátok és nem biztos, hogy ugyan úgy fogják egymás társaságát keresni!)
10. Erkölcsi nevelés hitoktatás területén (amennyiben a családnak elsődleges prioritásában benne van, hogy a gyermek iskolán belül is részesüljön hitoktatásban és erkölcsi nevelésben, így ez maghatározhatja, hogy merre vannak vallásos iskolák. A normál önkormányzati iskolákban is működnek hitoktatások)
11. Tehetséggondozás (egyre több gyermeknél jelenik meg a lehetőségek miatt a tehetségek csírája alsós korosztályban. A pedagógiai programnak tartalmaznia kell a tehetség szűrését, gondozását rejlő iskolai lehetőségeket. Azonban a tehetség nagyon sokszínű, az iskolai keretek csak egy bizonyos részét képesek átfogni. A rejtett tehetségek vagy a zsenialitással járó magatartásformák sokszor akadályt képezhetnek ebbe, ami az iskolai keretben nem derül ki. )
12. Iskolai bemutató alapján született belső benyomás (egyre több szülőnél tapasztalom, hogy az ő első benyomása és a gyermekére adott pedagógus  reakciója dönt a dolgokban. Azonban ne felejtsük azt el, hogy ha valaki nincs ránk jó benyomással, attól még a gyermekemmel csodás utakat járhat be. A pedagógusokra nehezedő „mindenkinek meg kell felelnem” lelkiállapot miatt nem biztos, hogy egy bemutatón a valós és csodás oldalát tudja majd bemutatni, főleg ha tömegben szorongóbb típus. No meg termékeket szoktunk bemutatni, így ez a dolog egy kissé eltárgyiasultnak látszik. Sokszor épp az ellenkezője lehet az igaz annak, amit látunk. Ha képesek lennénk az ösztöneinkre figyelni, az segíthetne ilyenkor!)
13. Iskola előkészítés (vannak, akik olyan iskolát keresnek, ahol  egy év iskola előkészítőben részesülnek  vagy az első osztály részeként több héten keresztül csak előkészítéssel foglalkoznak)
14. Testvérek egy iskolába járása alapján vagy osztálylétszám alapján (fontos, hogy figyelembe vegyük azt az oldalát is a dolgoknak, hogy ha a szülő munkája miatt a nagytestvér hozza-viszi a kisgyermeket, akkor egy helyről könnyebb megközelíteni az otthont, mint két külön helyről. Az osztálylétszámoknál pedig sok esetben a zaj és az alkalmazkodási nehézségek miatt fontos lehet, hogy a gyermeknek kis létszámú osztályban segítsék a fejlesztését)
15. Iskola környezete (városi szmog vagy magashegyi levegő sokszor az iskolai adottság kérdése, de ha a gyermek allergiás, asztmás, rákos megbetegedésből felgyógyult, akkor elsődlegesen fontos lehet a választásban!!!)
16. Iskola akadálymentessége (amennyiben gyengén látás-, esetleg mozgáskorlátozottság jellemzi a gyermekünket, így javaslom végigjárni az iskolát, hogy a mindennapos iskolai tájékozódás biztonságos-e a gyermeknek. Javaslom rákérdezni arra is, hogy a speciális fejlesztést tartó gyógypedagógus vagy konduktív pedagógus kiutazik-e a fejlesztésére az iskolába egy tanéven keresztül!!)
17. Differenciált, egyéni specifikumok figyelembevétele (a differenciálásnak meg kell történnie akkor is, ha valaki nehezebben képes tanulni vagy ha valaki annyira előrehaladott a tanulmányaiban, hogy érettebb feladatok segíthetik csak a motiváció fenntartását és a fejlődését. Erre külön kitér a program is, egyre nagyobb szükség lehet rá!!!)
18. Iskolai közösségek (vannak-e az iskolában olyan közösségeket erősítő, építő és fejlesztő klubok, szakkörök, közös családi programok, kirándulások, síelések, amelyben nem az osztály számít, hanem az iskolai közösségek együttműködtetése. Egyre fontosabb kompetencia! A jövő munkahelyei már erre fognak épülni!!))
19. Házirendi szabályozások és problémamegoldás, agressziókezelési technikák (a házirend tartalmazza azokat a jogokat és kötelességeket, amiket a szülőnek és gyermeknek egyaránt be kell tartania! A szülőknek nem csak jogaik, hanem kötelességeik is vannak, így érdemes átnézni minden családnak, hogy tudják-e azt tartani, vállalni, gyermekükkel betartatni! Fontos azonban az érdeklődésnél arra is kitérni, hogy az iskolán belüli problémákat és agressziókat miként kezelik, mik az eljárások, módszerek, hiszen sajnos már mindenhol erőteljesen jelen van az osztályok életében az agresszió!)

Természetesen még sok szempont az, ami alapján választhatnak a szülők iskolát, itt a leggyakrabban előforduló eseteket hoztam. De a legfontosabb feladatunk, hogy készítsük el a saját szempontrendszerünket először. Ha megadatik egy családban az, hogy édesanya és édesapa erről közösen döntsön, akkor mindkét szülő érzése, véleménye fontos és meghatározó! Érdemes erre nyugodt körülmények között egy kis időt szánni! Amennyiben az a körzeti iskola az elsődleges szempont, nincs értelme elmenni még 5-8 iskolába a nyílt napra. Amennyiben a pedagógiai program alapján művészeti vagy sportosztályt keres, akkor le kell szűkíteni a kört a tartalom alapján és csak azon belül érdemes körbenézni. Az önkormányzatok honlapján az oktatási részlegen lehet tájékozódni és megtudni azt, hogy a városokon, kerületeken belül milyen iskolai lehetőségek vannak az állami- és a magán szférában.

Ha szülőként újrakezdeném a gyermekeimmel az iskolaválasztást, akkor az lenne a legfontosabb szempontom, hogy a gyermekeim szerető, biztonságos, elfogadó- és motiváló légkörben nevelkedjenek, ahol a befogadó osztályközösségben  kipróbálhatják  önmagukat többféle szerepkörben, és a        „jó – rossz” gyerek közti átmeneteket  is megengedném. Ahol minden nap új esély nyílik az elfogadásra, megbocsátásra , a bocsánatkérésre és a feltétel nélküli szeretetre. Ahol az életről tanulnak a tankönyvből, de legfőképp az udvaron vagy a természetben. Ahol nem lényeg, hogy hányszor van nyelvi óra, hanem az a legfontosabb, hogy vajon beszélgetnek-e az anyanyelvükön mindennap az osztályközösségek.  Ahol nem szégyen elmondani, ha bántanak, mert épp árulkodásnak minősítik. Ahol nem csak az van elismerve, aki „5-ös” tanuló, hanem az is, aki megvédte szünetben az osztálytársát.  Ezek is fontos választási szempontok! Hogy ez eldönthető-e előre? Természetesen nem, hiszen el kell indulni az iskolai életbe egy osztályközegbe, ahol majd kialakul az, hogy valójában a gyermekem milyen és be tud-e integrálódni abba az iskolai és osztályközösségbe vagy sem. Amennyiben nem, a szülő ne hibáztassa magát és a környezetét sem, hiszen van ilyen.  Van, akinek csak azért nehéz a beilleszkedés, mert az intelligenciaszintje túl magas a korosztályához képest és nem jelent az iskola elég motivációt, kihívást. De ma már van arra is lehetőség, hogy útközben jelezzük az iskola felé és közösen találjunk rá megoldást.  Ha ez akadályokba ütközik, akkor találjunk a gyermekünknek más – számára optimálisabb, hozzá illőbb – helyet az oktatás területén.

Az aggodalmaskodás és a szorongás rossz tanácsadó, ráadásul a gyerekek ezt megérzik rajtunk!  A lehetőségekhez képest érdemes leegyszerűsíteni a választási szempontsorainkat és a legfontosabb szempont alapján megcélozni a választott iskolát! Utána pedig nyugodt lelkülettel elkezdeni az iskolát,  segítve a gyermekünket minden élethelyzetben!

Nyugodalmas, békés iskolaválasztást kívánok minden felelős szülőnek!

kép: telefonkonyv.hu,  specialschoolsvoice.com