Érzelmi intelligencia a kapcsolatainkban I.rész – Megérzés, ráhangolódás, odafordulás

Érzelmi intelligencia a kapcsolatainkban I.rész – Megérzés, ráhangolódás, odafordulás

Írta: Pólus Enikő, mentálhigiénés szakértő

Megérzés, rátermettség a túléléshez

eqenikokep2Ha egy magányos szigeten élnénk le az életünket az állatvilág közvetlen szomszédságában emberi kommunikáció nélkül, az érzelmi intelligencia működésére akkor is szükségünk lenne, hogy túléljük a sziget „veszélyeit”.

A történelmünkben azok a királyok, harcosok, örökösök,hercegnők, felkelők tudtak nagyot és maradandót alkotni hősiességükkel vagy elméletükkel, akik megismerték a saját és a környezetük érzelmi összefüggéseit és a gyakorlatba ágyazták. Hiába terveltek ki a tisztek jó támadási struktúrát az ellenségnek, ha nem vették volna figyelembe, hogy az ellenség milyen érzelmi reakcióval fogja meghozni a reakciós döntését az ellenszegülésben. Azonban régen nem érzelmi intelligenciának neveztük, hanem amolyan „rátermettségnek”.  Úgy tűnik, hogy az átélt életesemények felett, ha képesek vagyunk elgondolkodni, annak eredményeként megszülethet az érzelmi intelligencia. Ehhez közben használnunk kell az analizáló- és szintetizáló képességünket, hogy eredményes legyen az ösztönös, beépített önfejlesztés. Amennyiben az eredmény beépül a személyiségbe, gyakorlatias érzelmi intelligenciát képes kialakítani. Nem magasat vagy alacsonyat, hanem – életkor és krízisek szerinti – optimális mértékűt! A különböző életszakaszok és átmeneti krízisek azért vannak, hogy azt a szintet kifejlesszék bennünk, amire az adott életkorokban szükségünk van. Amennyiben veszteségek érnek bennünket, azok gyengíthetik vagy erősíthetik az érzelmi intelligenciát! Cikksorozatunk az EQ legfontosabb “tételeit vizsgálja, aki pedig szeretne gyakorlati tanácsokat, annak érdemes ellátogatnia az Élet Katedrális által szervezett előadásra február 18-án, mely címe Érzelmi intelligencia kapcsolatainkban.

Miért fontos a személyiségbe való beépülés?

Azért, mert ez határozza meg a boldogságot, kiegyensúlyozottságot, egészséget és a megelégedettséget!  Sokan és sok helyen beszélnek erről, mégis azt tapasztalom, hogy kevés ember képes ezt beépíteni a mindennapos életében!

Nézzünk rögtön egy példát egy párkapcsolati területről:

Párkapcsolat: „A feleség már nagyon várja, hogy a férj hazaérkezzen este az egész napos munkából. Vacsorát készít, önmagát pedig „nőies szerepkörbe” helyezi. Azonban a megígért érkezési időre nem kap optimális „választ”, vagyis nem érkezik haza,  a vacsora kihűl, még az állaga is romlik, emiatt a feleség készenléti feszültsége fokozódik, szorongást szül benne. Érkezik egy „késni fogok sms”. A kapott információ a feleségnél haragot és dühöt okoz, amelynek a következtében elszabadul az agyban az adrenalin nevű hormon. Megjelenik a düh a kommunikációban: „Nem igaz, hogy soha nem képes időre hazaérni!”, esetleg még az is lehet, hogy elkezd csapkodni vagy elpakol mindent! Persze a hölgyeknél a soha és a mindig fogalmat máshogy kell értelmezni, hiszen ezek ilyenkor a „kisiklott” érzelmek szüleményei, amelyek módosítják a memóriát. A felgyülemlett adrenalin kiválasztódása miatt a szervezet „támadásra” készen áll! Amennyiben a negatív érzelmek magas szinten maradnak, így megemelkedik a koleszterin szint és elkezdődik a katekolamin  hormon kibocsátása, aminek következtében az erek falán plakkok rakódhatnak le hosszú távon. Ha ez a válaszreakció rendszeresen megjelenik, ilyenkor az is előfordulhat, hogy a szív némi fájdalommal reagál. Így a hölgynek „a matematikai képlete” kialakult állapotban lesz, mire a férje késve hazaér: szorongás + düh és harag = adrenalin termelődése/ támadásra felkészült állapot.

A férje késve megérkezik. A feleség, ha nincs beépített empátia és érzelmi intelligencia, akkor

csak a  „soha és mindig”  támadó állásponttal fog tudni foglalkozni, aminek a következtében egyenesen következik a „biztos összeveszés” állapota.

eqenikokepAmennyiben az érzelmi intelligencia gyakorlatias területét már működteti az életében, akkor a harag megjelenésekor helyes technikával megpróbálja a keletkezett indulatok folyamát a mederbe tartani végiggondolva azt, hogy talán nyomos indok is lehet a háttérben. Ezzel esélyt adva a társnak arra, hogy az indulatok kordába tartásával ne egy „pokollá” váló esti folyamat induljon el, hanem egy elrendező, megértő, szeretetbe ágyazó folyamat és problémamegoldás szülessen. Megbeszélve azt, hogy egy legközelebbi hasonló helyzetben mit kérnek egymástól és miben segíthetik egymást. Esetleg ha szükséges, akkor képesek legyenek egymástól elnézést kérni és egymásnak megbocsátani! A bocsánat kérés és megbocsátás hálát fakaszt, amelynek következtében felszabadulnak a testben az örömhormonok, így az érzelmi intelligencia gyakorlatisa megélésének a következménye a boldogság érzete!”

Sokszor egy kapcsolat elején azt hisszük, elèg, ha szeretjük egymást. Tudjuk a szomorú statisztikákból, hogy minden második házasság mégis  válással végződik. Szerinted ennek mi lehet az oka, és hogyan függ ez össze az érzelmi intelligenciával?

A párkapcsolat ( ha szerelemre,érzésekre és vágyra épül ),  akkor a párkapcsolati út egy  biokémiai folyamatban indul el.  Belső elválasztású mirigyek, hormonszintek emelkedése teszi működőképessé a szerelmi kapcsolat kezdeteit. Ezen a szinten az érzelmi kifejezések egymás fele intelligensebben és érzékibben működnek, mert az egymás  megszerzésének és megtartásának az időszaka zajlik, vagyis az udvarlási fázis.  Ilyenkor az illemtan és udvarlási szerepjátékok miatt mindkét fél érzelmileg intelligensen próbál viselkedni, amit a későbbiek folyamán felvált a „megszokásból való tevékenység és érzésvilág”. Vagyis az érzelmi intelligencia megnyilvánulási formái – talán a hétköznapi teendők miatt-  elkezd stagnálni, majd visszafejlődni. Amit nem fejlesztünk rendszeresen magunkban, az egy idő után stagnál és leépülhet. Olyan, mint a testünkben lévő izomrendszer. Az érzelmi intelligencia a „párkapcsolat- és egyéb kapcsolatok” izomrendszere. Fejlesztése a rendszeres „edzés”.

A párkapcsolat elején  hormonok segítik azt, hogy az érzelmi intelligencia megnyilvánuljon a viselkedésben, kommunikációban, reakcióinkban, hiszen ez teszi vonzóbbá, kívánatosabbá a másik nemet. Vagyis ezt ösztönösen használjuk némi tudatos tanult rásegítéssel. Van, aki ügyesebb kifejezési formával rendelkezik és van, akinek ez a terület erőteljesebben fejlesztendő.  Sok múlik a személyiségen, a genetikán, a gyermekkori és tinédzserkori környezeti hatások feldolgozásán, a szülők nevelésén és az első szerelmi kapcsolatokon.  Ilyenkor a viselkedésünkben máshogy működnek az érzelmi „részecskék”: nem „akadunk ki mindenen” – vagyis a haragérzést könnyen felváltja a megbocsátás és az elengedés pillanata.

Amikor a párkapcsolatok túl vannak az első évek krízisein, elindul egy átalakulási folyamat, ami csodálatosan szétbontja, majd  felnőttkori fejlődési útra helyezi a szerelmet és az egymás iránt érzett szeretetet. Ebből érzik általában azt, – a több éven keresztül együtt élő párok -hogy a szerelem átalakult. „Már nem olyan, mint régen!” De ennek az átalakulásnak nincs köze a libidóhoz és a vágyhoz. Az átalakulás egy természetesen bekövetkező folyamat, amelyben biztonság és minőség keletkezik, amennyiben benne maradnak a párok és nem válnak el. A felnőtt ember így képes fejlődni és eljuthat a „krisztusi” korra, ahol megszülethetnek azok az utak vagy hivatások az életünkben, amin járnunk kell.  Csak sajnos közben elmarad az érzelmi intelligencia kifejezési formája, ami elkezdi leépíteni az érzetet és az érzelmet. Így aztán a párok felett elhatalmasodik a harag, érzéketlenség, vádlás, unalom, de legfőképp a leépülni készülő érzelmi intelligencia. Ennek súlyos következményei megjelentek a társadalomban. Sajnos az akceleráció, az elgépiesedés és az online világa ezt még viharosabb vizekre hajtotta, így hallhatjuk a „viharokban vergődő” párok és családok segélykiáltását!

Ami újdonság a 21. században, hogy erőteljesen megjelentek a párkapcsolatokban a spirituális elhárító mechanizmusok, amelyek az érzelmi intelligenciára úgy hatnak, mint a sav az emberi bőrre. Agresszíven szétmarja a kapcsolatokat, amelynek következményeképpen az érzelmi intelligencia traumatikusan sérülést szenved! Komoly társadalmi veszélyeket tartogat és észrevétlenül kúszott be a kapcsolatokba! Az érzelmek és az érzések hidat alkotnak a racionális és a nem racionális folyamatok között, a kérgi- és a kéreg alatti struktúrák között. Ezek a mechanizmusok pedig ezeket a kiépített hidakat képesek oly mértékben romba dönteni, hogy sokszor szakember segítségével is nehéz újra építeni! Jelen téziseket egy 20 éven át tartó kutatásra alapozom, de még nagyon újszerű folyamat, így ez még bővülni fog az elkövetkező években!

Kapcsolódó esemény részletei: itt

Polus Enikő
  • ME-Se-Kö Alapítvány
  • mentálhigiénés szakember

Polus Enikő

A Me-Se-Kö Mentálhigiénés Segítő Központ és MESEKŐ Alapítvány alapítója, ügyvezetője - ezek mellett elsősorban három gyermekem édesanyja.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.