Vár az ŰR! – A világ legnagyobb utazó űr-gyűjteménye a Millenárison

Vár az ŰR! – A világ legnagyobb utazó űr-gyűjteménye a Millenárison

Írta: Tibenszky Moni Lisa

Mindannyian elmerengtünk már a csillagos égboltot kémlelve… ha szárnyakat kaphatnánk, ha eljuthatnánk a Holdra, vagy a vörös bolygóra, a Marsra… Saját gyerkőceim sokszor faggattak arról, hogy miként működnek az űrhajók. Egy nap a kisfiam azt kérdezte: “Anya, nekem volt már eltörve a lábam?” Nem tudtam mire vélni a kérdést, megnyugtattam, hogy “Nem”. Boldogan visszamosolygott és azt mondta: “Rendben, akkor semmi akadálya, hogy űrhajós legyek.” A gyerekek és a felnőttek egyaránt kíváncsiak az elérhetetlen galaxisra, kutatják a szcintilláló csillagokat. Büszkék vagyunk Farkas Bercire, mesélünk az első űrkutyáról, Lajka kutyáról a gyerkőcöknek és most, hogy a Star Wars láz, így vagy úgy elér minden családot, épp aktuális , hogy játékos-tudományos módon valós kérdésekre hiteles választ adjunk. Ennél jobb időzítéssel nem is érkezhetett hozzánk az emberiség legnagyobb kalandját, az űr felfedezését bemutató interaktív kiállítás, hát bújjunk szkafanderbe vagy épp a szimulátorok mögé, hogy ha csak 2-3 órára is, de sajátunknak érezzük a világűrt a Gateway to Space kiállításon.

A világ számos pontján nagy sikerrel bemutatott, Brüsszel és Johannesburg most Budapestre érkezett Gateway to Space kiállítás. A NASA és az űrutazás történetét feldolgozó anyag az űrrepülést megálmodók első lépéseitől, az eseménydús XX. századon, a holdraszálláson át tart napjainkig, átlépve a Naprendszerünk határait is. Ez a kiállítás azoknak a jelentős pillanatoknak a gyűjteménye, melyek örökre nyomot hagytak az emlékezetünkben, mint például az első lépés a Holdon vagy a Nemzetközi Űrállomás. A Gateway to Space egy olyan kiállatás, ami az űrkutatás történetét egy teljesen újszerű formában mutatja be, egyedi kiállított tárgyakkal, melyek közt többet még nem is mutattak be Európában, mint például a világ első rakétája, a “Nellie”. A bámulatos kiállítás rendkívül felcsigázza az látogatók érdeklődését, hisz például – más űrkiállításoktól eltérően – nem a Földről nézhetünk az Űrbe, hanem a Nemzetközi Űrállomás kupoláján át a világűrből tekinthetünk a Földre néhány eredeti felvételen keresztül, s nem csupán az űrhajósok szemszögéből élvezhetjük a látványt, de láthatunk olyan érdekes jelenségeket is, mint például a Sarki Fény. A kiállított tárgyak nagyon sokfélék, eredeti műholdak, rakéták, űrhajózási eszközök, tárgyak, a visszatéréshez használt űrkapszulák, szkafanderek MIR űrállomás, űrrakéta, valamint a Földön jelenleg egyetlenként megtalálható Lunar Roving holdjáró (a létező 3-ból kettő jelenleg is a Holdon van). Az utóbbinak érdekessége, hogy a kerekeit magyar mérnökök fejlesztették ki. A kiállítás másik része az interaktív rész, ahol a látogatók kipróbálhatják magukat különböző szimulátorokon, 360 fokban forgó giroszkópon, valamint megtapasztalhatják, milyen érzés a súlytalanságban dolgozni.

Több korai rakétatervező merített ihletet Jules Verne népszerű tudományos fantasztikus írásaiból. Az ő, 1865-ben megjelent Utazás a Holdba című regényében három férfi egy ágyúhoz hasonló szerkezetből kilőtt járművel szeretett volna eljutni a Holdra. Ezt a megálmodott járművet is láthatjuk a Millenárison, mint ahogy a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozójának tartott tudós, Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij is „megjelenik” majd a kiállításon. Láthatjuk a Mercury-Redstone-t, az első amerikai, embert szállító rakétát, mely első szuborbitális repülésére vitte Alan Shepardot 1961-ben. A kiállításon végre „testközelből” is megismerhetjük, milyen volt a Szojuz űrhajó belseje, milyen a Nemzetközi Űrállomás, láthatjuk a holdkompot, az Apollo űrhajórendszernek azon részét, mely a kétfős legénységet az anyaűrhajóból a Hold felszínére és visszajuttatta vagy az orosz MIR űrállomást, ami 1986-tól 1997-ig keringett a Föld körül.

Mielőtt embereket küldtünk volna az űrbe, állatokat lőttünk fel kabinokban: a szovjetek Lajkát, a kutyát, az amerikaiak pedig főemlősöket. A kiállításon megnézhetjük, milyen egy kísérleti majomkiképző kabin. Láthatjuk továbbá, hogy 1961. április 12-én milyen ruhában indult a szovjet Jurij Gagarin az űrbe és a kiállítás emléket állít az Apollo–Szojuz kísérleti programnak is, melyben az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió megegyezett, hogy megpróbálnak az űrben összekapcsolni egy Apollo kabint egy Szojuz űrhajóval.

Az űrexpó bemutat egy holdjárót, eredeti felvételekkel és az Apollo 16 legénységeinek kommentjeivel, de az egyik egyedi darabja a kiállításnak egy igazi “közönségkedvenc”, az a holdkőzet, amit nem csak megtekinthetnek, de meg is érinthetnek a látogatók. És ahogy megyünk tovább, bepillantást nyerhetünk a jövőbe is az Orion űrhajón keresztül, ami a Marsra szállítja majd az embert. Ez mindig lenyűgözi a látogatókat, ahogy elképzeljük, hogyan tudhat ember egy ilyen szűk helyen három évig együtt élni.

A kiállítás szintén megmutatja, hogyan tudnak létezni az űrhajósok a szélsőséges időjárási körülmények között, hogyan és mit esznek és egy nagyon fontos kérdést – különösen a gyerekek számára -, hogy hogyan fürdenek.  Az űr felfedezőinek szánt korai ételek egyszerű, pürésített élelmiszerek voltak fogkrémes tubushoz hasonló csomagolásban. Ahogy az emberek egyre több időt töltöttek az űrben, úgy fejlődtek a számukra készített ételek is – ezeket is láthatjuk a Millenárison, mint ahogy azt is, milyen az a berendezés, amit kifejezetten arra terveztek, hogy az űrhajósok a Coca-Colát és a Diet Coke-ot csapolni tudják a speciális ivópohárba.

A rendkívül látványos és szórakoztató űrexpó a tudomány határain is túlmutat, hisz a kiállított dolgok közt ott lesz a Star Wars főszereplőjének, Darth Vadernek egy 2,02 m magas kellékmásolata is, mert ahogy a kiállítás megálmodói mondják: a Star Wars világa kitalált ugyan, de kiterjeszti az emberi képzelet határait.

És természetesen nem maradhat ki az űrutazás magyar vonatkozása sem a kiállításból.

A „Gateway to Space” űrkiállítás eredeti utazó anyagát kiegészítendő, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Gyűjteményének anyagából kiválasztott tárgyak is ott sorakoznak a Millenárison.

A kiállítás végén pedig különböző szimulátorokon keresztül tesztelhetjük magunkat, hogy milyen pilóták lehetnénk. Speciális, úgynevezett zéró gravitációs géppel kóstolhatunk bele az űrbéli létbe, továbbá kipróbálhatjuk, hogy milyen az űrben szerelni és milyen nehézségekkel kell ott még megküzdeni.

A Gateway to Space nem oly régen indult el “vándorútra” és ezalatt az idő alatt többek között Udinében, Koppenhágában, Prágában és Brüsszelben járt. Magyarországra az európai “turné” utolsó állomásaként jut el, majd ezt követően Dél-Afrikába hajózik a mintegy 22 nagy tengeri konténerben szállított utazó tárlat.

Január 15-től – két hónapon át – látható a Millenárison a világ legnagyobb utazó “űr-gyűjteménye”, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space kiállítás.