Legtöbbet a Nagyik mesélnek …

forrás: kultúra.hu

Őszköszöntő és Diákcsemege családi fesztivállal indult a 2014/2015-ös tanév, melyet augusztus 31-én az újbudai Bikás parkban tartottak meg. A Kultúra.hu gyermekirodalommal foglalkozó beszélgetésén a családokban együtt töltött időről, a meseolvasás hagyományáról, a kortárs és a klasszikus irodalomról beszélgettünk, Pólus Enikő mentálhigiénés szakemberrel Kovács Zsanettel, a Móra Könyvkiadó képviselőjével és Vig Balázs , íróval, aki három, eddig kiadott könyvében – Három bajusz gazdát keres, A rettegő fogorvos, Puszirabló –  nemcsak a gyermekeknek szeretne örömteli, vidám perceket szerezni, hanem az egész családnak. Kinek a feladata a könyvek világának megismertetése, megszerettetése?

A diákok változatos kulturális programokkal, ügyességi vetélkedővel, játékos bemutatókkal fűszerezett kellemes programokkal hangolódhattak rá a tanévre Újbudán. Közben a Kultúra.hu standjánál a gyermekirodalomról esett szó.Olvasáspromóciós programot is indít hamarosan a kiadó, amivel a hat évesnél fiatalabb gyerekek szüleit célozzák meg, ezzel pedig a funkcionális analfabétizmus ellen küzdenek. Céljuk, hogy az olvasni tudó gyerekek önállóan végig tudjanak olvasni egy könyvet. „De vannak irodalmi, ismeretterjesztő és kortárs kiadványok is” – tette hozzá. Korábban kevésbé volt jellemző a kiadónál a felnőtteket segítő irodalom, a Móra Iránytű sorozattal azonban őket is megcélozzák a figyelemzavaros gyerekek segítésére, a tanulási problémák felszámolására.Vig Balázs, a Móra szerzője elmondta: a szülők vagy a klasszikus mesék közül, vagy a számukra ismeretlen szerzők művei közül választanak, amiben persze rizikó is van, hiszen jól, de akár rosszul is sikerülhet a próbálkozás. „Azon dolgozom, hogy meglegyen az utánpótlás, nem kiszorítva a klasszikusokat” – tette hozzá. A mesekönyv mellett meghatározó élményt jelentettek a nagyon színvonalas mesekazetták, amelyek a közös játék közben is hallgathatók – a Kossuth Rádióban két könyvéből is készítettek hangjátékot. Nem szereti azonban, amikor a gyerekek figyelmét mobiltelefonnal kötik el, ami az elhidegülés garanciája. Országjárása során tavaly körülbelül 2400 gyerekkel, mellettük pedig lelkes pedagógusokkal és könyvtárosokkal is. „Szuperhősként dolgoznak, hogy a gyerekekhez eljussanak a könyvek” – mondta el Vig Balázs.Legtöbbet a Nagymamák mesélnekPólus Enikő mentálhigiénés szakember, a Mesekő alapítója elmondta, hogy meseolvasás – könyvfogyasztásokat felmérő kutatások alapján  a legtöbbet a Nagyik mesélnek a gyerekeknek, talán azért mert már tudják a fontosságát és időt is szánnak rá. A mesekönyvek történetéről elmondta: mesékkel a felnőttek szórakoztatták egymást évszázadokkal ezelőtt, ami a Grimm-testvérek idején alakult át, és koncentrálódott a gyerekekre. Persze megjegyezte, a mese, a mesélés időigényes folyamat, a meséhez idő kell, „a mikrohullámú meséknek nincs értelme.” Tudatosan kell beosztani az időt, felelősen lehet alakítani, terveket készíteni, az nem baj, ha mesék közül a rövidebbet választják. A kötelező olvasmányokkal kapcsolatban megjegyezte: ha valaki kevésbé olvas gördülékenyen, érdemes több illusztrációt és kevesebb szöveget tartalmazó könyvet választani, ami a sikerélményt növeli. „A mese, az olvasás a lélektanra is pozitív hatást gyakorol, a tanulást is mesével kell kezdeni, nincs olyan terület, amit a mese, a beleéléssel mesélt mese nem stimulálna.” Elmondott egy történetet, melyben egy kilencéves gyermek fejlesztését akarták rábízni, akit hároméves korában súlyos tanulási zavarral diagnosztizáltak. A kötetlen beszélgetés után derült fény rá, hogy gyász áll a problémák hátterében, így a problémakörre koncentráló klasszikus, népi és modern mesék segítségével fél év alatt négyéves fejlődést értek el. Megjegyezte: elengedhetetlen, hogy átéléssel meséljünk, anélkül nem lesz hiteles.