Vigyázat! Itt a szerethető és élhető kortárs gyermekirodalom!

Vigyázat! Itt a szerethető és élhető kortárs gyermekirodalom!

Interjú Vig Balázs íróval

szerző: Tibenszky Moni Lisa

Egy kávéházban találkoztam a Móra Kiadó népszerű gyermekkönyveinek írójával, Vig Balázzsal. A fiatal, kedves, ábrándozó tekintetű Alkotó tollából az egész családot megkacagtató, a hétköznapi élet fintorait sármosan megcsillantó írások kerülnek ki, nem mellőzve a meseszerűséget, a ‘minden lehetséges’ gondolatvilágát. Balázs nem elvonuló szerző, szívesen járja az országot könyvéből készül egy személyes előadásával is, mely interaktív játékra ösztönöz, foglalkoztat.

Mutasd be magad kérlek!

Úgy kerültem a Móra Kiadóhoz, mint mikor a legkisebb szegénylegény elmegy világgá és bízik a kitartásában, eszességében és a szerencsében. A Három bajusz gazdát keres című kéziratomat vittem, és ezzel debütáltam náluk 2010-ben. Két évvel később jött A rettegő fogorvos, az idei Ünnepi Könyvhétre pedig már a harmadik mesém jelent meg Puszirablók címmel.

Hogyan kezdődött Nálad a betűvetés mestersége? Mióta írsz?

Szerintem egyvalami megegyezik minden író indulásában: a sok-sok olvasás. Nem kell, hogy szépirodalmat olvass, de az nagyon fontos hogy legyen egy olyan műfaj, vagy egy olyan szerző, akinek a világában elmerülhetsz, amit teljesen a sajátodnak érzel. Amit néha kicsit jobban is szeretsz, mint a valódi világot körülötted. Bennem ezen túl megvolt az igény arra is, hogy az olvasottak alapján saját történeteket találjak ki. Aztán középiskolás koromban felfedeztem, hogy a felgyülemlett gondolatokat, érzelmeket, feszültséget nagyon jól le lehet vezetni, tisztázni azzal, ha kiírom őket magamból. Javaslom is mindenkinek, nagyon jó terápia. De igazán komolyra egyetemen fordult a dolog, amikor elkezdtem olyan történeteket kitalálni, amelyek nem csak rólam szóltak. Nem voltak túl jók ezek az első próbálkozások, de legalább már vettem a fáradságot, hogy jellemeket ábrázoljak, többféleképpen értelmezzek különböző helyzeteket. Aztán egyszer csak rátaláltam a mesei köntösre. És ebben a közegben hirtelen nagyon otthonosan éreztem magam.

Hogyan fogadják a gyerekek és hogyan a tanárok a fantáziadús ötleteidet a lefolyón zajló hercegnő –  Szeretke –  rablásról, a kenguru kalózról és az ellopott puszikról? Egy mesében tényleg minden megtörténhet? Tovább szövik a mesefolyamát álmaikban, gondolataikban a gyerekek?

A meséim klasszikus mesék, tele csavarokkal, fordulatokkal, abszurd elemekkel és sok humorral. A visszajelzések alapján könnyen befogadhatóak a gyerekek számára, hiszen nem olyan nyakatekertek, hogy idegenül hassanak, azonban mindig, mikor kiszámíthatóvá válnának, felbukkan egy nem várt fordulat, ami meglepi, vagy szórakoztatja a gyerekeket. Egy mesében tényleg minden megtörténhet, ami illeszkedik a saját szabályrendszerébe. Lényegében a mese alapötlete, a címe, a szereplői, de néha már az első leírt mondata meghatározza, hogy mi fér bele és mi nem. Az író-olvasó találkozókon van alkalmam megtapasztalni, hogy a gyerekek milyen fantáziával nyúlnak a könyveimhez. Ezeket a szellemes, ötletes hozzászólásokat igyekszem is a honlapomon ( www.vigbalazs.com) vezetett turnénaplóban feljegyezni. Ami szintén nagyon fontos a számomra, az a szülők, pedagógusok, könyvtárosok visszajelzései. Ha azt hallom, hogy a gyerekek élvezték a könyv olvasását otthon, hogy jót nevettek rajta együtt, családi körben. Vagy, hogy a tanítók igyekeznek becsempészni majd a tananyagba, pl. olvasónaplót íratnak belőle.

Milyen a jó mese szerinted?

Hasson az érzelmeimre, de ne váljon giccsessé, nevettessen meg, de ne legyen vicceskedő, a nyelvi játék ne fojtsa meg a valódi mondanivalót, sőt, inkább történetközpontú legyen. Lehetőleg legyen benne akár csak egyetlen olyan dolog, amire még sohasem gondoltam, amiről még sohasem olvastam. Egyébként az sem baj, ha hozott anyagból dolgozik a szerző, tehát ha a történet motívumai olykor ismerősek is, de tudjon belőle valami egyedit, csakis rá jellemzőt kihozni. Olvasóként mi pedig majd igyekszünk fogékonyak és együttműködők lenni a varázslat létrejöttében.

Ki a kedvenc íród, meséd, versed?

Erich Kastner Május 35 című meseregénye meghatározó volt számomra gyerekkoromban. Kortárs meseírók közül a kedvencem Dóka Péter. Eddig minden írása működött nálam, a legújabb Lila királylány című kötete is nagyon tetszett. Tartalmas, emberi és érzelmes, finom, nagyon egyedi humorral. Ifjúsági vonalon Pacskovszky Zsolt Szabadesés című könyve nyűgözött le. Mikor olvastam, az járt a fejemben, hogy ha kamasz koromban ismertem volna a könyvet, könnyebben vészeltem volna át azt a korszakot. Felnőtt irodalomból Martin Amis Találkozások háza és Emma Donoghue A szoba című regényei tettek rám mély benyomást mostanában.

Mire készülsz, merre tovább?

A napokban zajlanak az Őszi Könyvtári Napok. Ez egy hálás időszak, sok helyre eljutok majd az országban, ahol bemutathatom a Puszirablók című mesémet. Várom már nagyon! Egyszerre több írásomon is dolgozom. Régi vágyam egy felnőtteknek szóló könyv elkészítése, határozott lépéseket tettem ebbe az irányba az elmúlt hónapokban, meglátom, mire jutok vele. De nem fogytam ki a mesékből sem! Eddig kétévente, páros években jelentek meg könyveim, de 2015-ben újabb kötetet szeretnék átnyújtani az olvasóimnak.

kapcsolódó pályázat: http://www.mora.hu/palyazatok/puszirablok-rajzpalyazat-9-12-eveseknek