Leképezés, másolás…MINDEN BEÉPÜL!
Mindennapi szösszenet
Írta: Tibenszky Moni Lisa
Minap az ötéves beteg kisfiammal taxiztam az orvoshoz, mivel elég kókadt volt a láztól igyekeztem beszélgetni vele, lekötni a figyelmét. Őt egy dolog érdekelte csupán, a kocsi műszerfala, annak a kijelzője. A taxi mindkét esetben egy Toyota Prius volt, ami elektromos meghajtású motorral is megy, rásegítve a hagyományos motort. A fedélzeti monitor a teljes folyamatot mutatta a kocsiban; tölt az akkumulátor, megálláskor teljesen elcsendesedik a motor…a sofőrök készségesen el is mondták a teljes rendszer működését. Miért lett ez később nagyon érdekes?
Másnap, amikor már nem volt annyira lázas a fiam gyurmázni kezdtünk, kérdeztem mit formázzunk, mire teljesen magától értetődően az AUTÓ választ kaptam. Aztán lett érdekes a történet. Kis tömzsi ujjaival formázott két gombócot, kilapította;”Ez lesz a két motor, tudod az egyik az elektromos, a másik a benzines” – mondta, aztán nekem kellett az akkumulátort megformázni, ezeket egymáshoz képest megfelelő távolságra tettük. Ő összekötötte őket filccel, illusztrálván a meghajtó funkciót, majd hosszú kígyót formált a fekete gyurmából és a kocsi körvonalát is lefektette, ezután már csak a kerekek és a lángcsóvák következtek. Tökéletes mása volt az előző napi műszerfalas képnek, de aztán megszólalt. És hol a Toyota jel? Úgyhogy ismét hosszú kígyót sodortunk és a telefonkijelzőn behoztuk a hiteles márkajelet és leutánoztuk. Kész voltunk. Boldogan nyugtázta a kész művet.
Ezek után hosszan elgondolkodtam magamban, hogy egy kis odafigyelés az Ő érdeklődésére, milyen tökéletesen adja vissza az együtt töltött időt, minőséget és odafordulást mutat. Mit mutat, amikor legyintünk rá, amikor kicsinyesnek és apróságnak éljük meg az Ő kérdéseiket? Akkor mit érezhetnek? Azt hogyan fogják visszatükrözni? Előttünk van az a képet, amikor a kislány felpróbálja a mamája magas sarkú cipőjét és abban totyog, Ő is nő akar lenni, szép, mutatós, pont olyan mint az Édesanyja.
Vigyázzunk, hogy milyen példát mutatunk! Tudjunk mindig odafordulni és gyermekként megélni az apró csodákat is, mert ettől lesz mindig boldogság a szívünkben és az Övékben.