Hogyan neveljünk gyorsabb gondolkodású gyereket? SPORTTAL!
írta: Vargacz Alexandra
Sport általi nevelés, mozgásfejlesztés, mozgásoktatás
„Minél több impulzust adunk a gyerekeknek, a lehető legrövidebb idő alatt, annál többször kapcsolják majd át az agyukat, ezáltal pedig gyorsabb gondolkodású gyerekeket tudunk nevelni.” – vallja Somodi László, a Baráti Bőrlabda FC Mozgásfejlesztő és Kutató Központ elnöke. Minden szülő egyik nagy dilemmája, hogyan válassza ki gyermeke számára a megfelelő szabadidős tevékenységet, amely során a gyerek szórakozik, a közösségben új barátokat szerez, új képességeket sajátít el, és mindeközben még fizikálisan és mentálisan is fejlődik. A gyerekkori sportolás titka a megfelelő „sportháromszög” kialakítása és működtetése, amelyben a szülő, az edző és a fiatal sportoló harmonikus kapcsolatban dolgozik együtt. Ennek jelentőségét felismerve manapság már egyre több program foglalkozik azzal, hogy a szülőket is bevonja a sport világába, elősegítse, hogy a gyerekek mellett a szülők is közvetlenebb kapcsolatba kerüljenek az edzőkkel, ugyanis a szülők jelentős mértékben befolyásolják a gyerekük sport általi szocializációját, valamint ennek következtében a gyerek adott sportágban elért sikerességét is. Jelen cikkben a mozgásfejlesztés és mozgásoktatás során felmerülő legfontosabb alapelveket és módszereket mutatjuk be, amelyeket minden szülőnek fontos ismerni és ezek mentén választani mozgásformát, sportegyesületet, valamint ezáltal támogatni a gyerek fejlődését, előrelépését.
Az életkori sajátosságok figyelembe vétele kulcsfontosságú lehet
A szervezet 0-12 éves kor között megy át a legnagyobb fejlődésen, a csontrendszer, ízületek, izmok hihetetlen képlékenyek ekkor. Ebben az időszakban horizontális és vertikális szakaszok váltják egymást, folyamatos változások mennek végbe a gyerekek szervezetében. A hormonális változás kettéválásáig, tehát körülbelül 12 éves korig, a fiúknak és a lányoknak ugyanaz a képzési rendszer, tehát ugyanazokkal a gyakorlatokkal lehet őket fejleszteni, de ebben az időszakban nem szabad még őket komolyabban terhelni.
Egy jó edzőnek ebben a szakaszban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen pontosan ismernie kell az életkori sajátosságokat, élettant, anatómiát, a kapcsolódó pedagógiai és pszichológiai ismeretanyagot.
12 éves korig kétféle koordináció fejlesztést lehet alkalmazni:
- Labda nélküli koordináció fejlesztés – kar és lábmunka harmóniájának összerendezése és kialakítása, valamint a gyorsaság fejlesztése. Rengeteg gyakorlatot végeznek a gyerekek, ahol a két karral külön dolgoznak, ami által folyamatosan kapcsolják át a két agyféltekét. Ez azért fontos, mert így tudják gyorsítani az idegpályákat. Ezekhez a labda nélküli gyakorlatokhoz azután hozzáteszik még a forgást, álló helyzetben, helyben futással, majd ugrálással végzett elemeket is. Nagyon érdekes, de ezzel a módszerrel és ezekkel a gyakorlatokkal dadogó és diszlexiás gyerekek problémáját is helyre lehet tenni, akár teljesen meg lehet szüntetni.
- Labdás koordináció fejlesztés – technikai elemek megtanítása, gyors idegpályák kialakítása, gondolkodás gyorsaságának fejlesztése. Míg az előzőnél inkább a fizikális gyorsaságot fejlesztik, itt nagyobb mértékben a gondolkodás gyorsaságát. Nagy hangsúlyt fektetnek a 3-4 játékos részvételével zajló labdás, összetett gyakorlatok végrehajtására edzéseken.
Ingerek, amelyekre reagál az agy és nagyobb fokozatra kapcsol
„Minél több impulzust adunk a gyerekeknek, a lehető legrövidebb idő alatt, annál többször kapcsolják majd át az agyukat, ezáltal pedig gyorsabb gondolkodású gyerekeket tudunk nevelni. Ez az egész módszer lényege, amivel mi foglalkozunk. Nagyon sok szülőnek tudunk örömet szerezni azzal, hogy a gyereke a játék által boldog és közben még fejlődik is.”” – mondja Somodi László, a Baráti Bőrlabda FC Mozgásfejlesztő és Kutató Központ elnöke előadásán, aki 1999-ben alapította saját egyesületét és maga is 29 évig edzősködött az élvonalban, majd rögtön hozzáteszi, hogy egyesületükben az életkori sajátosságok mentén határozzák meg minden edzés mozgásanyagát.
Sajnos az edzők és pedagógusok gyakori hibája, hogy nem ismerik rendesen az életkori sajátosságokat, nem a megfelelő mozgásformákat alkalmazzák adott életkorban és nincs kidolgozva a korosztályos edzőképzés. „A Baráti Bőrlabda FC-nél az a rendszer, hogy egy edző 2 évet visz, így kiismeri a sajátosságokat, és az adott korosztályban a legjobb lesz. Hiába szereti meg a gyerek, egy edző képtelen arra, hogy minden korosztályt megismerjen és minden korosztályban a legjobb legyen, ezért 2 év után váltani kell majd. Ez eleinte nehéz, de hosszabb távon többszörösen megtérül.” – fejti ki Somodi László klubelnök, miért nem szerencsés, hogy egy edző nevelje a gyereket óvodától egészen felnőtt korig, ez az elmélet már jó ideje megdőlt.
Az életkorból adódóan a következő időszakokban, a következő területek dominálnak leginkább a gyerekek edzésmódszertana tekintetében:
12 éves korig koordináció fejlesztés van, eddig nem lehet fizikálisan nagyon megterhelni őket,
12-14 év között általános állóképesség fejlesztés,
14-16 év között speciális állóképesség fejlesztés,
16-18 év között pedig az erőfejlesztés kerül fókuszba.
Fejlődés a megfelelő ütemben, kontrolláltan
Továbbá nagyon fontos edzéselméleti szempont a terhelés és pihenés helyes arányának megtalálása. Sok esetben ennek a figyelmen kívül hagyása vezethet balesetekhez, komolyabb sérülésekhez, amiknek egy részét sajnos az edzők okozzák, mert rosszul terhelnek. Ha úgy látjuk gyermekünkön, hogy az iskola után fáradt, kimerült, dekoncentrált, okvetlenül jelezzük edzőjének. Egy „lazább” edzés sokkal többet jelenthet a továbbiak tekintetében és az esetleges sérülés is elkerülhető.
Megfelelő szaktudással rendelkező edzők 102-105 technikai elemet tanítanak meg a gyerekeknek már az óvodában egy év alatt. A legügyesebbek akár már 5 hónap alatt is elsajátíthatják ezeket a gyakorlatokat. Azt is lényeges megjegyezni, hogy a gyerekek három dimenzióban látják egymást, ami nagymértékben segíti és gyorsítja a mozgások „lekopírozását”.
Az olyan egyesületek, kutatóközpontok, amelyek rendelkeznek fotócellával – mint a Baráti Bőrlabda FC -, azoknál a különböző gyorsaságfejlesztő gyakorlatok eredménye is mérhető, utánkövethető, amelyekről adott esetben a szülő is kaphat visszajelzést. Mind a gyerek saját ütemű fejlődéséről, mind a csapatában és korosztályában lévő többi gyerek csoportátlagáról.
Cél a képességfejlesztés, az élmény, nem feltétlenül a verseny
„A cél, hogy már kisgyerekkortól olyan képességeket fejlesszünk és helyre tegyük a gyerek koordinációját, hogy akiből nem lesz labdarúgó, abból majd lesz más sportág válogatott játékosa, mert a módszerrel olyan szintre visszük a koordináció fejlesztést, hogy ezek után választhatnak más csapatsportágat vagy akár egyéni sportágat is. Volt olyan játékosom, akit eltanácsoltam labdarúgóként, de válogatott távolugró és hármasugró lett belőle, mert a képességeit gyerekkorában megfelelően fejlesztettük.” – fejti ki Somodi.
Amikor sportágat, egyesületet választunk gyerekünk számára, vegyük figyelembe ezeket a tanácsokat és ismereteket, hiszen a lényeg, hogy pici gyerekkortól az egészség megőrzésére tegyük a hangsúlyt, a mozgást megszerettessük, és helyes mozgáskoordináció alakuljon ki. A választásnál fontos, hogy a klub megfelelő képzési rendszert tudjon biztosítani a gyerek számára, ami által a saját határait is átlépheti és nem utolsó sorban, mentálisan is fejlődik, az iskolában is jobb teljesítményt fog nyújtani.
A mi tippünk egy ilyen egyesületre: Baráti Bőrlabda FC Mozgásfejlesztő és Kutató Központ
További információk: http://www.borlabda.com/