Mit tehetsz, ha hazudik a gyerek?

Mit tehetsz, ha hazudik a gyerek?

Gyermeked nem mond igazat vagy rajtakapod, hogy sumákol? Főbenjáró bűn ez vagy minden családban előfordul? A füllentésről le lehet szoktatni a gyereket, de ha nem lépsz időben, nem lesz egyszerű…

Az apróságoknál a nagyot mondás, a történetek „színezése“, fantáziálás életkori sajátosság. Nehéz a dolgod, ha ki akarod deríteni, valóban Pistike húzta-e meg a lányod haját az oviban, mert ő meg csúnyát mondott rá és akkor el is gáncsolta…vagy éppen csak szerelmes/haragszik rá/tetszik az új alvósmacija és azért lódít?!
Hisz mi felnőttek is naponta 200-szor hazudunk – állítják amerikai kutatók…

Hogyan veheted észre, hogy nem mond igazat?
Vannak a nyilvánvaló esetek, amikor pld. csak ő téblábol a konyhában és a váza valahogy mégis „véletlenül“esik le az asztalról…
Aztán a bonyolultabbak,amikor nehezebben tudod nyomon követni, mi is történt valójában – ezek az ovis mesék. A tisztánlátáshoz elengedhetetlen, hogy
– nagyon jól ismerd a gyermekedet
– ismerd a (meta)kommunikációját, a teste sokmindent elárul
– ha felismered az ok-okozati összefüggéseket és előrelátó vagy, valamint fejlett a kombinációs készséged, sejtheted a reakciót előre (mondjuk egy utálatos matekdoga előtt, ha már nyafogott is emiatt, elképzelhető, hogy a lábfájás, aminek okán nem tud ugye suliba menni – kamu! De vigyázat a betegségekkel, sok gyerek, ha akarja nem csak mondja, hanem meg is betegítheti magát!)
– vannak, akiknél a hazudozás valamiféle testmozdulattal jár (orrvakarás, szája előtt a keze, egyik lábáról a másikra billeg…)
Érdemes ezeket figyelni!

Hogyan reagálj ?

Meg kell különböztetni azt, ha valaki csak próbálkozik egyszer-egyszer, ha a kicsi gyerek színesebben mesél, vagy ha notórius hazudozásról van szó. Az előbbi két eset mellett sem kell elmenni, de nem érdemes nagy ügyet csináni, mert ez a korral jár. Ám ha 5-6 éves kora után is hasonlóan viselkedik, kezdj el komolyabban foglalkozni a problémával!
Mindig határozottan lépj fel, de ne megszégyenítően! Pláne ne mások előtt, azzal csak még kínosabbá tennéd a helyzetet és a kicsi is azt érezné, hogy elárultad! Magyarázz, mesélj neki, türelemmel!
Ne szorítsd sarokba, inkább hagyd meg neki a „javítás“ lehetőségét !

Hogyan tudod leszoktatni a hazudozásról?
Magyarázd el neki, ő sem örülne, ha becsapnád a palacsintaevéssel, mozival, társasozással vagy éppen közös biciklizéssel kapcsolatban. Biztosítsd arról, tudod, hogy ő már elég nagy gyerek, hogy ezeket megértese és épp ezért bízol benne, ez nem fog többet előfordulni.
Ha nagyon súlyos a hazugság, utána kell nyomoznod, ha lehet, a gyerek háta mögött. Legeslegvégső esetben – pedagógiai célzattal – azonban tanúja lehet a nyomozásnak.
Ha a beszélgetés nem hat többedszerre sem, apróbb büntetést is kitalálhatsz, tv, számítógép megvonásával. Ha lehet edzés, buli vagy barátok ne legyenek a tiltó sorban, a szeretet-megvonás pedig végképp soha, semmiképp !

A hazudozást mindenképp meg kell állítani, mert fontos, hogy bízhass benne! Mielőtt azonban hozzákezdesz büntetni, gondold át a te kis füllentéseidet hogy kezeli/kezelte a környezeted (ha rájönnek/rájöttek), tanultál-e a következményekből, neked,mint bűnösnek hogy esne egy olyan megoldás, amit épp használni akarsz…mert apró kis lódításokat mindenki követ el! Nap mint nap! Pont úgy, mint a nagyok…bár lehet, hogy azért nem 200-szor!

Forrás:nana.hu