Álmok álmodói 20 – a legizgalmasabb „élmény-tananyag” a magyar tudósokról, amit valaha láttam – „Zsenik”, hétköznapi hősök, innovációk a Millenárison, amit mindenkinek látnia kell!

Álmok álmodói 20 – a legizgalmasabb „élmény-tananyag” a magyar tudósokról, amit valaha láttam – „Zsenik”, hétköznapi hősök, innovációk a Millenárison, amit mindenkinek látnia kell!

Sétálni az agyban és az idegpályák játékát megismerni, bányarobbantást imitálni, atomerőmű központ vezérlőegységénél állni, VR szemüvegben egy szempillantás alatt a Marson sétálni és megmérni, hogy mennyi lenne a súlyunk a vörös bolygón?! Csak néhány ízelítő abból a hatalmas tudástárból, amit a Millenárison megnyíló Álmok Álmodói 20 kiállítás kínál minden látogatónak.

 

 

Fizika, matematika, történelem, kémia, biológia és szinte minden tantárgy fellelhető a közel 600 magyar feltaláló, tudós életét, műveit bemutató interaktív kiállításon, mely diáknak, felnőttnek, de az időseknek is hatalmas élménycsomag.

Hogy miért érdemes ide ellátogatni a diákoknak? Inspirációért, pályaorientációért, a magyarságtudat és szellemiség megerősítéséért, az iskolában tanultak látható tudásként való megtapasztalásáért, a tantárgyközi tudás, tapasztalás megismeréséért.

 

 

Fókuszt tehetnek a tanárok egy-egy saját szakra, szakmára, vagy akár tantárgyra, de ugyanúgy feldolgozható a kiállítás tartalmával egy projektnap, projekthét is, mint pl.: a Föld Napja, a Fenntarthatósági Témahét, Egészségnap, de akár egy-egy matematikai, agrár, űrkutatási terület is, attól függően, hogy az iskola milyen szakirányt képvisel, milyen hangsúlyok, fakultációk szerint oktat.

A tárlatvezetés izgalmas és érdekes, a csoportok igénye szerint be lehet járni az egész kiállítást, ami majd 6000 négyzetméter és 6+1 csomópont, azaz tematika köré fonódó tartalmat mutat be, de természetesen lehet választani is a tematikákból, hisz az ismeret és kiállítás anyag hatalmas. A teljes kiállítás bejárásához 3-4 órára van szükség, ami igen intenzív, de szerencsére a kiállítás a tervek szerint akár egy évig is látogatható lesz, így van lehetőség akár visszatérni is.

A 6+1 csomópont, a mobilitás, az ipar, az infokommunikáció, az agrár, a tér tudománya, az orvoslás és a hely szelleme témakörére épül. Egy-egy csomópont is szerteágazó, hisz az orvoslásban például a járványkutatástól, a gyógynövény ismereteken át, a gyógyszerekig, az agy idegpályáitól az érzékszervek működéséig mind egy helyen jelenik meg részletesen bemutatva találmányokkal, tudósokkal. A tér tudományában Bolyai geometria elméletét térben érzékeljük, az űrkutatást, a Holdbázist és a Marsot is bejárhatjuk ugyanezen helyszínen.

De lássuk akkor, hogy miért is oly színes az Álmok Álmodói 20 kiállítás palettája!

Majd 600 híres magyar feltaláló, tudós, kutató és a találmánya kerül bemutatásra a kiállításon, Széchenyitől, Semmelweis Ignác klóros fertőtlenítő eljárásán keresztül, Bíró László József Argentínában szabadalmaztatott golyóstollától Rubik Ernő bűvös kockáján át Bessenyei Ferenc repülőpilótán és a közismert Red bullos Corvus Racer 540 gyorsasági műrepülőgépéig minden itt van.

Lélegzetelállító az a felismerés, hogy nem csak a múlt, hanem a jelen, sőt a jövő is egy térben üzen számunkra. Ma már nem tudnánk létezni ezek nélkül a felfedezések nélkül, a mindennapjaink részei, épp ezért fontos, hogy megismerkedjünk velük és ahogy Széchenyi mondta: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”

Széchenyi, mint influencer jelenik meg a hely szelleme térben, mint a kor legnagyobb reformere, újításai kisfilmen, animált képeken és természetesen szöveg leiratban is köszöntenek minket a volt és jelenlegi Ganz gyár műhelyében, mintegy kulturális, gazdasági és történelmi ívet húzva a kiállítás üzenetének, a világhírű magyaroknak.

 

 

Mobilitás – a közlekedés „mekkája”

A mobilitást főként az autók világán keresztül mutatják be, autószerelő műhellyel, a hazai autóipar fejlesztéseivel, vonatközlekedési utakat vetítő interaktív térképpel, a világhírű Ikarus buszok formatervezésével, motorfejlesztésével, Galamb József Ford T modelljével, a közel 500 milliót érő Tatra T77-es modellel. Számos vonatkozás fellelhető, amely nemcsak a fiúkat ejti ámulatba, hanem a hölgyeket is. A látványos helyszínen temérdek selfie point van, ami megszólítja a látogatót, hisz ki ne szeretne fényképezkedni egy Ikarus volánja mögött, vagy akár egy igazi Ford T modellel?

De elolvashatjuk a sikeres mérnök 9 pontját is Anisits Ferenctől, a „dízelpápától”, melyben a tökéletességre való törekvés és az intellektuális gondolkodás egyaránt szerepel, a személyes kedvencem ezek közül; „Nincs probléma, csak feladat!”

Felbőgő turbóhang, közlekedésbiztonsági fejlesztések, az interaktív kivetítőkön számtalan doku- és infófilm is tartalommal kínál minket mind mobilitás témakörben. Látunk innovatív fejlesztéseket, mint pl.: a Zalazone tesztpályáját és a MOL gumibitumen fejlesztését, mely utóbbi gumiabroncsok újrahasznosításával készít új útburkolatokat.

A formatervezés résznél csodás autókarosszériák, motorok kerülnek fókuszba, ahova nem mellesleg egy Ikarus buszon keresztül juthatunk be, ami nem csak Magyarországot, de Amerikát is meghódította. Tudtátok, hogy magyar formatervezők dolgoznak a Mercedes és a KIA autók dizájntervezésén? Hogy szuper menő motorok, a jövő buszainak terveit a MOME-n tanuló tervezők készítik? Hogy 1994-ben Bill Clinton amerikai elnök is vezetett Ikarus buszt, amikor a magyar delegáció látogatást tett a Fehér Házban? Én sem. Ezer érdekesség, újdonság volt, amiket a mobilitás csomópont helyszínén tudtam meg.

 

 

Az emberi test tudománya – Orvoslás és élettudományok

Egy kis járványtörténelem az orvoslás, élettudományok csomóponton, ahol Semmelweis Ignác, Karikó Katalin és Szent-Györgyi Albert C vitaminja is képviselteti magát.

Pestis, kolera, COVID 19… a járványkutatás történeleme interaktív idővonalon, adatokkal, járványadatokkal alátámasztva, ahol is elidőzünk egy kicsit ennél a panelnél, hisz érintve vagyunk benne. Megbetegedések, halálozás, meddig tartott egy-egy járvány? Nagyon érdekes összefüggések egy interaktív táblán szemléltetve.

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője külön területet kapott, de megismerkedünk itt a világon egyedülálló magyar védőnői szolgálattal, az mRNS alapú vakcina felfedezésével, melyről nap, mint nap hallunk korunk egyik legismertebb magyar kutatója, Karikó Katalin kapcsán is. Ez a jelenleg zajló történelem… De Szentgyörgyi Albert paprikából nyert C vitaminja, a gyógyszeralapanyagként használt ismert gyógynövények és a híres magyar gyógyszerek is megtalálhatóak itt, mint pl.: a No-Spa.

A képalkotó eljárások, a laparoszkópos műtéti beavatkozások, az agy idegjátékai, a szem, a fül, a gége műszerei, gyógyítására használt magyar szabadalmak.

Két csomópont, két tematika után már jólesik egy kis pihenés az illat- és hangeffektekkel kialakított Psziché nevű chill zónában, ahol akár Csíkszentmihályi Mihály flow elméletéről is megtudhatunk egy s mást, de akár a látottak alapján át is élhetjük azt.

Az orvoslás csomópont nyilván elsősorban a biológia tantárgyhoz köthető, de az egészséges életmód, a prevenciók és az emberi test működéséről, gyógyításáról kapott kép szerintem ma már elengedhetetlen a mindennapi ismereteink közül, arról nem is beszélve, hogy ez a helyszín nagyon sok interaktív elemmel várja a látogatókat, ami természetesen „táncba viszi” az érdeklődőket.

 

Víz, ipar, energia – a természet kincsei, amik nélkül semmik lennénk

Itt talán a földrajz és a környezetvédelem dominál leginkább, mint tantárgy. Víztisztítás, bányászat értékes ásványokkal, olaj és földgáz lelőhelyek felkutatása, atomenergia és a megújuló energiaforrások felkutatása a témája ezen helyszínnek.

Eötvös József ingája, Irinyi József biztonságos gyufája, izzók, transzformátorok, földrengésbiztos szerkezetek, Ganz – vízturbinák, Hell József sűrített levegővel működő bányagépe… ezer és egy találmány, ami a természeti elemek szabályozásával, az ember számára való hasznosításával foglalkozik.

Az atomkor kapcsán kialakított atomerőmű vezérlőben a „nagyok”: Szilárd Leó, Teller Ede, Neumann János, Wigner Jenő a különleges tudásuk miatt ún. „marslakók” szellemi alkotásának lehetünk tanúi.

A megújuló energiák felfedezéséről, hasznosításáról is képet és benyomást kapunk itt.

 

 

Infokommunikáció, ami a mai digitális bennszülött gyerekeknek már történelem

Időutazás a Hess András által 1473-ban nyomtatott Chronica Hungarorum, az első Magyarországon nyomtatott könyvtől a felhőben tárolt adatokig, Neumann számítógépétől a tranzisztoros rádiókon át a Goldmark Péter Károly nevéhez fűződő mikrobarázdás hanglemezig, itt van minden, ami írásban, hangban, képben hírt adhat, rögzíthet. Megtaláljuk Móricz Zsigmond írógépét, Bíró László Argentínában bemutatott golyóstoll szabadalmát, de beülhetnek a diákok egy korabeli stúdióba is, ahol felvételt rögzíthetnek, a hírolvasó stúdióban pedig hangot vehetnek fel és visszahallgathatják magukat. Számtalan interaktív elem, ami mind a ma egységesen médiaként ismert fogalom minden szereplőjét, elődjét és jelenét is bemutatja.

 

 

Az egyetlen Magyarországon készült 3 dimenziós hologram is megtalálható itt, mely magát az alkotót, feltalálót ábrázolja, a Nobel-díjas fizikust, Gábor Dénes.

Ez a helyszín leginkább a médiaismeretről, az információs forradalom adta lehetőségekről szól. A mai gyerekek már ebbe beleszülettek, de könnyű rávezetni Őket arra, hogy a 19-20. századi távközlés forradalma Puskás Tivadar telefonhírmondójától indul, a rádió, a telefon, a tv is belépett a mindennapokba, ma pedig már a mosdóba sem megyünk el a mobiltelefonunk nélkül, nehogy lemaradjunk valamiről. Hát erről van mit beszélni, nemcsak a műszaki fejlődés olvasatában, hanem életvitel, értékrend, minőségi tartalomfogyasztás tekintetében is. Azt már mindenki döntse el, hogy ezt ofő óra, irodalom óra, etika óra vagy szimplán az értelmes adat- és hírfogyasztás, médiaismeret tantárgy keretében dolgozza-e fel, de egy biztos, hasznos és szükséges ismeret.

Az írás, a kép, a hang, a távközlés, a számítógép fejlődése, digitalizációja hatalmas lépéseket, mondhatni lóugrásokat tett meg az elmúlt ötven évben, de akár az elmúlt 5-10 évben is, amit jól szemléltet az az installáció, ahol ugyanazon mennyiségű adatot, zenei anyagot más – más adathordozón mutatnak be, bakelit lemezen, kazettán, CD-n, SD-kártyán és ma már a felhőben. Tudtátok, hogy ma már otthonra is vásárolhatunk 3 terabyte-os merevlemezt, amely akár 1 millió dalt is tárolhat digitális adatként és bő 5 és fél éven keresztül hallgathatjuk ismétlés nélkül?

 

Természetesen külön rész foglalkozik a számítógép fejlődésével, ami matematikai eszközként indult és mára már közönségtermékké vált, hisz azon tanulunk, azon tároljuk a családi fotókat, vágjuk a filmeket és én most azon írom a cikket is. Nehezen léteznénk ma már számítógép nélkül. Ez több, mint informatika.

Extra a helyszínek között a hely szelleme, ahol Széchenyi, mint a „legnagyobb magyar” és a kor influencere mutatkozik be a látogatóknak, a virtuális térben megszemélyesítve a reformert. A helyiség, ahol vagyunk a Ganz birodalom része, ahol hatalmas budai iparnegyed, gazdasági fellendülés kezdődött már a XIX. század közepén és ennek nyomait, emlékét most őrzik a terek, utcák is.

A Magyar Tudományos Akadémia, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Hivatal is itt mutatkozik be a látogatóknak.

 

Tudományos arcképcsarnok – Tudástár

Az egyik leglátványosabb pontja a kiállításnak, amikor is 594 magyar tudóst, felfedezőt láthatunk egyszerre a kivetítőn, akik számtalan tudományterületen alkottak világhírűt. Itt elidőznék, hagynám a gyerekeknek, hogy különféle tematikák, tudományterületek, díjak alapján keressenek. Hatalmas motiváció lehet ez számukra, az üzenet: Te is képes lehetsz rá! Ki kapott Nobel-díjat? Ki alkotott nagyot fizika, matematika, környezetvédelem területén? Számtalan szűrő segíti az óriás LED falon való keresést, kutatást, amit a gyerekek és a felnőttek is egyaránt nagyon élveznek.

 

 

Agrár, a föld termései, modern gazdálkodás

Búzamező installáció, benne gépek… és egy szempillantás alatt már vidéken is érezzük magunkat. Tudjuk, hogy az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az állattenyésztés meghatározó része a mindennapjainknak, ha nem is tevékenység, de fogyasztás szintjén mindenképpen. A magyar agrártudomány nagyon híres, hallottunk már a precíziós gazdálkodásról, agrár meteorológiai jelző állomásról, nyilván hallottunk a méltán híres magyar borvidékekről, méhészetről, malomiparról, erdőgazdálkodásról és a halszaporításról is.

 

 

A kedvenc a vertikális farm, mely tulajdonképpen egy kétajtós hűtőszekrény, melyben a klasszikus salátatermesztéstől eltérően föld nélkül, csupán megfelelő tápanyagok és fény biztosításával sokszor annyi salátát állítanak elő, mint a földeken. Az adatok szerint míg szabad földön 20 fej terem négyzetméterenként évente, a vertikális farmon 6300 fej terem négyzetméterenként per év. Szóval a mennyiség sokszorosa a hagyományos termelésének és állítólag ugyanolyan tápértékkel bír és finom is. Megkóstolnátok?

 

 

Földrajz, természetismeret, kémia, biológia, azaz a természettudományok jellemzik ezt a helyet tantárgyi besorolás szempontjából.

 

A tér tudománya – a Föld és a Földön túli terek perspektívái, lehetőségei

Ez az a helyszín, ahol a minden és a semmi határán állunk. Matematikai képletek, elméletek, elvek, bizonyítások és ellenbizonyítások a Földön és az űrben egyaránt. Mérnöki pontossággal, alapossággal megtervezett, fikciós elméletek, melyek bizonyítást nyertek, akár a tér görbületéről akár a Bolyai-féle geometriáról beszélgetünk, akár a gravitációs eredményekről szerzünk még több ismeretet. És akkor még nem is jutottunk el a vörös bolygóra, a Marsra, ahol VR szemüvegekkel teszik lehetővé a tér teljesen másfajta érzékelését.

Játékelméletről, találmányokról is képet kapunk ezen a csomóponton, mely elrugaszkodik a földi törvényszerűségektől és a földrajzi felfedezéseket nem csak a nagy utazók útvonalán, de a csillagászat és űrkutatás területén is magáévá teszi.

A tér tudománya matematika, logika, űr- és bolygókutatás is egyben. Tudjátok például, hogy a Kármán-vonal a világűr határa? Olyan fizikai határ, ahol az aerodinamika megáll és az űrhajózás kezdődik. Itt már nem működik a repülő felhajtóereje.

A matematikai pihenőtérben tableteken matematikai játékokat játszhatnak a gyerekek, de itt található a játékelmélet fal is.

A Bolyai-féle geometriát egy művészi alkotással illusztrálják „A tenyérbe a zárt végtelen” címmel. Magyar találmányok, szabadalmak, amik a geometriához kötődnek, pl.: Rubik kocka, Gömböc.

 

 

A repüléstudományt egy gigantikus repülőgép díszlet eleveníti meg, mely kényelmes üléseibe elhelyezkedve audio guide-on érdekes történetekkel, találmányokkal ismerkedhetünk meg a témában.

Gázturbinákról, szélcsatornáról, vitorlázórepülőkről is tanulhatunk itt, olyannyira, hogy itt láthatjuk Bessenyei Péter többszörös világbajnok gépét is.

 

 

Innen már csak az űrkutatás van hátra, mely installációban és interakcióban minden bizonnyal a diákok kedvence lesz, hisz Űrbázison, Marson, Holdbázison járunk majd és a végén egy hatalmas Föld alakú térben a Dómba érkezünk, ahol az űrkutatással kapcsolatos 360 fokos vetítések várják a látogatót.

A Marson VR szemüvegek segítségével egy szempillantás alatt megtehetjük Mars sétánkat, megfigyelhetjük a kőzeteket, a felszínt. Lemérhetjük marsbéli súlyunkat – ami majd harmada a ismert kilóinknak -, információkat tudhatunk meg más bolygók hőmérsékletéről, felszínéről stb.

 

 

A Holdbázison megismerkedünk Pavlics Ferenc Holdautójával, sugárvédelemmel és utánajárhatunk, hogy vajon lehetne-e űrpaprikát termeszteni a Holdon, ha már nagyon vágynánk a hazai ízekre, tápanyagra?! A válasz megdöbbentő, igen! A Debreceni Egyetemen zajló korszerű űrnövénynevelési program fejlesztése egy ún. hidroponiás fitobioreaktor, ami alkalmas magyar nemesítésű űrpaprika termesztésére.

A blokkot és így az egész kiállítást a nagy földrajzi felfedezések rész és a csillagászat zárja, egy hatalmas földgömb installációval és az Égen-földön magyarok résszel.

Nem tudom, hogy maradt-e kétség valakiben, hogy az Álmok Álmodói 20 kiállítást mindenkinek látni kell! Bízom benne, hogy nem. Sőt, javaslom, hogy mivel már volt alkalmam többször megnézni, több részletben felfedezni, tegyék meg Önök is. Mindenképp elhoznám a diákjaimat, gyerekeimet, de arra figyelnék, hogy mindig csak annyit nézzünk meg, keressünk utána, ami felkelti az érdeklődésüket.

Lehet, hogy érdemes egy-egy tematikát, csomópontot kiválasztani, aztán egy másikat.

Szívből javaslom, hogy kérjenek tárlatvezetést, mert nagyon fontos a terek közötti átkötés, narráció, attól függetlenül, hogy a kiállítás önállóan is élvezhető, a tartalmak egymáshoz kapcsolódóak, megszólítanak, de hatalmas információ mennyiségről beszélünk.

A csomópontok elején mindig egy-egy rövid animációs film összefoglalja a tematikát, ezt érdemes megnézni.

Szívesen ajánlom a tanároknak készült segédanyagot is, mely tantárgyakra lebontva, általános iskolai/középiskolai tananyagbontásban tartalmaz vázlatokat, tantárgyi, témaköri megfeleltetéseket.

Az Álmok álmodói 20 kiállítás egy grandiózus élmény és tudásbomba mindannyiunk számára, amit jól forgatva, használva beépíthetünk a mindennapi tudásunkba és motiváció lehet arra, hogy milyen sok értékes és okos magyar alkotott és alkot ma is, ami nélkül nem tartanánk itt.

Jó, hogy ilyen XXI. századi múzeumpedagógiai és kiállítástechnikai eszközökkel lehet ekkora innovációknak nyilvánosságot adni, akár csak informális jelleggel, akár tananyagba ágyazva.

Tibenszky Moni Lisa, újságíró, a Felelős Szülők Iskolája alapító-ügyvezetője, a Pedagógus Power ötletgazdája