Elavult az iskolai orvosi igazolások rendszere – van-e kiút a megkövesedett rendszerből?

Elavult az iskolai orvosi igazolások rendszere – van-e kiút a megkövesedett rendszerből?

Minden szülő és tanár réme az elmulasztott iskolai napok orvosi igazolása. Hát még a dokiké?! Influenza, vírusos járvány, vagy épp tavaszi fáradtság vagy migrén. Egyként esik a latba…pedig…. Sok esetben a rendszer rugalmatlansága ad extra feladatot mindenkinek, ami hasznos értékes időt vesz el a sokkal fontosabb dolgoktól.

Iskola válogatja, de kb. 5-10 napot igazolhat a szülő egy tanévben a gyermeke hiányzásaiból, ezen felül az iskola nem enged(het). Pár nap haladékkal a hiányzás dátumához képest be kell vasalniuk a tanároknak az igazolásokat, nincs mese, hisz különben gyűlnek az igazolatlan hiányzások, amit 10 óra után a jegyzőnek, 50 óra után a gyermekvédelemnek kell jelenteni és elindulhat a családi hercehurca. Hol a szülői felelősség, hol a rendszer hibája? Sajnos az – orvosok saját bevallása szerint – gyógyításra való munkaidejük 40%-t az igazolások kitöltése veszi el. Miért kapacitájuk felesleges papírmunkával az orvosokat, asszisztenseket? Van-e, olyan jó gyakorlat, amivel ez megváltoztatható lenne? dr. Tordas Dániel, házi gyermekorvos, a napokban elindított petíciója épp ezen felvetésen alapul, vele készítettünk interjút- e témában. A téma hord ereje miatt a tanári és ifjúságvédelmi szemszöget is beemeltük jelen cikkünkben egy-két gondolat erejéig Balatoni József, alias Jocó bácsi és Balog Fruzsina, ifjúságvédelmi szakember véleményével.

Kik és miért hívtátok életre a petíciót?

dr. Tordas Dániel: A szülők százezrei mellett az alapellátásban dolgozó több ezer háziorvosnak és házi gyermekorvosnak évtizedek óta jelentenek problémát a felesleges orvosi igazolások. Két éve amikor a kórházi munkát felváltottam a házi gyermekorvosi hivatásra, ismertem meg ezt a rendszert, és tapasztalhattam meg a hazugságait, megalázó helyzeteit. A felesleges orvosi igazolások a felmérések szerint akár 40%-át is kiteszik egy rendelési időnek. Enyhébb betegségeket is mi igazolunk, sokszor már csak a szülők elmondása alapján, sőt, ami sokszor lealacsonyító helyzeteket is generál, tőlünk kérnek papírt költözésre, nyelvvizsgára, hivatali ügyintézésre, elalvásra, temetésre. Dr. Korausz Etelkát is ekkor ismertem meg, aki már a környékbeli iskolákban elérte, hogy megnöveljék a szülő által igazolható napok számát. Jelenleg az iskolák házirendjei szabják meg, hány napot igazolhat a szülő, ez azonban a legtöbb esetben 3 napot jelent – fogalmaz a gyerekorvos.

„Központi változtatási próbálkozásaink mindig falakba ütköztek, arra hivatkozva, hogy a házirend módosításával, amelyik intézmény szeretné, változtathat. Ahhoz, hogy megemeljék a napok számát az országban lévő több tízezer oktatási intézménybe egyesével kellene elmenni és elmagyarázni, hogy miért helytelen a jelenlegi gyakorlat. A pomázi és budakalászi iskolák, akik már 10-15 napot adnak a szülőknek, nem számoltak be visszaélésekről, sőt kifejezetten bevált. A szülők részéről is nagyon pozitív a visszajelzés. Ezeken a sikereken felbuzdulva sokat beszélgettem baráti gyermekorvosokkal, egy kb. 40 kollégából álló kisebb társasággal, átnéztük a jogszabályokat, és ekkor vált egyértelművé, hogy elegendő lenne egy rendeleti módosítás, ami központilag szünteti meg az orvosi igazolásokat, és az azzal együtt járó visszaéléseket. Most már a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Budapesti Orvosi Kamara is a kezdeményezés mellé állt, nem is beszélve sok más nem orvosi egyesületről, akik már aláírták a javaslatot” – foglalja össze dr. Tordas Dániel.

Milyen olyan életszerű helyzetek, példák vannak, amikor emiatt az igazolási rendszer miatt falakba ütköznek az orvosok?

A jogszabály nem tesz különbséget a betegségek között. Így olyan enyhébb betegségek esetén is nekünk kell kiállítani az igazolást, amikor a szülő felelősséggel meg tudta gyógyítani otthon a gyermekét. Emellett vannak olyan panaszok, tünetek, amiket az orvosi vizsgálat alkalmával igazolni nem lehet (pl. délutáni vizsgálatkor, hogy reggel lázas volt, de azóta panaszmentes, gyomor-bélrendszeri panaszok, menstruációs görcs stb.).

A rendelet azt is megköveteli, hogy mi igazoljuk a betegség időtartamát is, még abban az esetben is, ha nem is láttuk a rendelőben a gyermeket. Az orvos nincs a gyerek mellett a betegség teljes időtartama alatt, ezt a pedagógus illetve a szülő tudja. Mi előre nem tudjuk megmondani, hogy meddig lesz beteg a gyerek. Ahhoz, hogy felelősséggel ki tudjunk állítani egy ilyen papírt, a betegség legelső napján, majd egészségesen is el kellene jönni, nátha esetén is! – a betegek közé a váróba.

Ráadásul az igazolások nagy százalékát a nem betegség miatti igények teszik ki. Mióta orvosi feladat a költözés leírása? Nyugaton az egészségügy az egyik legdrágább, nem engedi meg magának a rendszer, hogy nem orvosi feladatokat adjanak a doktorok kezébe.

Ha nagyobb szabadságot és felelősséget adnánk a szülőknek, akkor azzal nem élnének vissza, vagy nem jobban, mint most? Mert most legalább az visszatarthatja Őket, hogy el kell menni az orvoshoz és ott bevallani, hogy a gyerek egy kisebb nátha miatt „lógott”?

„A felelősséget is meg kell tanulni, a jelenlegi rendszer erre nem ad esélyt. Ez csak a szülőé lehet, nem lehet áthárítani ezt másra.  Az újszülöttet hazaviheti a szülő, mert megbízunk benne, ekkor az övé teljes mértékben a felelősség, amint közösségbe kerül, ennek nagy részét áthárítjuk az orvosra. Ez igen abszurd. Egy még magatehetetlen, önállóságra alig képes baba ellátását rábízzuk, de egy önállósuló félben lévő gyermeket “elveszünk” tőle.

A módosítás ellenzői a legtöbb esetben azt hozzák fel, hogy több lesz a lógás. Azt is látni kell, hogy ez a társadalom csak kis százalékát érinti, azaz miattuk büntetjük a többséget.

Meg kell nyugtatnom mindenkit:

1. Vannak már iskolák (többek között Pomázon és Budakalászon), ahol megemelték a szülők által igazolható napok számát és nem nőtt meg a hiányzások száma.

2. A mostani szabályozásban lehetőség van az összes igazolatlan hiányzás igazolttá tételére, ugyanis a lógós gyerekek nagyon jól tudják milyen panaszt kell említeni (nekem is van 1-2 ilyen fiatal) ahhoz, hogy megkapják a papírt. A korábban már említett “hasmenésem van”, “reggel fájt a fejem”, “reggel lázas voltam” stb. Ezek egyike sem igazolható ott a rendelőben, azonban orvosként nem tehetek mást, mint igazolom, hiszen bízom minden egyes szülőben.

A szülők nagy része örülne – ahogy ezt a petíciót aláírók megjegyzéseiből is látható -, ha felnőttként kezelné őket a társadalom. Miért kell orvossal igazoltatni a szülő szavát? Sok esetben csak a szülő elmondása alapján papírozunk, azaz igazolást adunk arról, amit a szülő elmond. Felesleges köröket miért kell futni, miért nem mondhatja el közvetlenül az iskolának?

Összefoglalva: az érvényes rendelet legalizálja a lógásokat, ad számos kiskaput”.

Milyen megoldási alternatívát kínáltok? Van olyan gyakorlat, ami megvalósítható lenne Magyarországon?

Mi a rendelet módosítását szeretnénk, ami egységes, központi, házi renden felüli szabályozás lenne. Ez alapján orvosi igazolásra csak járványügyi jelentőségű betegség kapcsán lesz szükség. Egyéb betegséget, sőt az időtartamot sem kell az orvosnak megjelölnie.

Ezek milyen előnyöket hozhatnának?

A szülők visszakapják a teljes felelősséget a kiskorú gyermekükért. A szülőket felnőttként fogja kezelni a társadalom. Szintén nagy előny, hogy a papír elkérése miatt nem kell még egy napot táppénzen maradnia a szülőnek, illetve a gyereknek még egy nappal tovább otthon maradnia. Nem lóghat a serdülő a szülő tudta nélkül. Az orvos minden percét a rendelésnek a gyógyítással tölthetné. Sokkal fontosabb, hogy részletesen megvizsgáljuk a gyereket, a szülővel átbeszéljük a teendőket. Sőt még az egészségnevelésre is tudnánk időt fordítani, igazolás írogatás helyett. 3 óra rendelésből közel 45-60 perc az igazolásokkal megy el, szerintem a szülők is jobban örülnének, ha ezt a beteg gyerekükre fordítanánk.

Az orvosi szempontokat megismerve, cikkünk folytatásában megszólaltattuk Balatoni József történelem tanárt, aki Újpalotán tanít a Kontyfa utcai Általános Iskola és Szakgimnáziumban. Mi a véleménye az orvosi igazolások rendszeréről?

„A rendszer megváltoztatásával egyetértek, azonban azt gondolom, hogy ennek a konkrét szabályait részletesen szükséges lefektetni. Hol és hogyan tud együttműködni a szülő és a pedagógus, amikor anomáliákat tapasztal, amikor tudva lévő, hogy egy diák valós betegség nélkül heti 1 -2 napot hiányzik, lóg. Van-e erről jelzőrendszer? Bírná-e ezt az új fajta feladatot? Sajnos több nehézséget érzek a szociálisan hátrányosabb és kevésbé felvilágosult szülők esetében. Van-e lehetőség számonkérésre, retorzióra? Félek, hogy a magyar társadalom nem biztos, hogy megfelelően tudna kezelni egy ilyen lehetőséget, mindamellett jómagam is írtam ez ügyben egy nyílt posztot a saját oldalamon, mert a változásra szükség van.” – fogalmazza meg véleményét Jocó bácsi.

Mi a helyzet a kamaszokkal, az egyre jelentősebb mértékben jelentkező pszichoszomatikus betegségekkel, melyek sokszor megakadályozzák akár az iskolába járást is? – kérdeztük Balog Fruzsina, ifjúságvédelemmel foglalkozó szakembert.

„Az iskolákban egyre többször jelenik meg a pszichés zavarok okozta hiányzás jelensége, amit kevéssé definiált az iskolai hiányzások sorában. Itt több orvosi terület bevonására is szükség van, ahhoz, hogy a gyerek bent maradjon a nappali iskolai oktatásban, a társas szocializációja megmaradjon. Összefogásra van szükség, iskolapszichológus, klinikai szakpszichológus és akár ifjúságsegítő között is. Sajnos ezen esetben is nehéz a meghatározott iskolai hiányzás számot tartani, hiszen melyik mentális betegség gyógyítható 3 nap alatt…… És akkor még nem beszéltünk a mozaik családokról, a függőségekről, amik mind figyelmet és megfelelő hozzáállást, ellátást igényelnek. A rendszer változtatására szükség van, több bizalomra és együttműködésre pedagógus-szakember és diák között” – fogalmaz Balog Fruzsina, ifjúságsegítő.

Az orvosi igazolásokkal kapcsolatos petíció itt elérhető.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.