Iskolaérettségi vizsgálat – a rendelet megjelenése után is vannak kérdések

Iskolaérettségi vizsgálat – a rendelet megjelenése után is vannak kérdések

Kezd körvonalazódni, hogy ki dönt jövőre az iskolaérettségi vizsgálatokról? Megjelent a módosított rendelet, amiből a tervek szerint mindenki tájékozódhat.

A köznevelési törvény nyáron megszavazott egyik szigorítása, hogy az eddigi rugalmas iskolakezdést felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Aki adott év augusztus 31-én betölti a hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie. A szülők ez alól természetesen továbbra is kérhetnek felmentést, azonban ennek menete is változik. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez is átkerül a hivatalos, állami szervhez. A felmentést pedig szintén azon év január közepéig kérheti a szülő, amikor a gyermeke betölti a hatot – kezdte összefoglalóját az eduline.hu.

Megindokolták, miért változtatnak az iskolaérettségi vizsgálaton

A 3 éves óvodáskorú gyermekek 13%-át nem íratják be az óvodába, és nem is kérik a felmentésüket, ezzel indokolatlan esetben a gyermek fejlődését, közösségi beilleszkedését és későbbi iskolai sikereit veszélyeztetik.

2020. januárjától az Oktatási Hivatal (OH) országos adatbázisa alapján a kormányhivatal követi nyomon a 3. életévet betöltött gyermekek óvodakezdését,

és indokolt esetben természetesen engedélyezi a felmentést – írta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) honlapja.

A napokban végre megjelent tehát a végrehajtási rendelet, amely szerint a felmentést engedélyező szerv “a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala.” És a kérelmet benyújtó személy lakhelyénél illetve tartózkodási helyénél illetékes kormányhivatal fogja intézni az eljárást.

A “visszaélések és az indokolatlan felmentések elkerülése érdekében” a szülőknek januártól az Oktatási Hivatal online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést. A kérelmeket 2020 január 15-ig lehet beadni.

Az OH a kérelem elbírálásakor figyelembe veszi a kérelmező szülő indoklását, és a szülő által fontosnak tartott és benyújtott dokumentumokat. (Ezek jelentőségéről korábban itt írtunk). Közéjük tartozik például az óvodából kikérhető fejlődési napló, a szakorvosi igazolások, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógus, a gyermekorvos írásos véleménye is.

A pedagógiai jellemzés továbbra is fontos lesz

A rendszer eddig úgy működött, hogy a szülők kérelmére az óvodapedagógusok összeállítottak egy pedagógiai szakvéleményt. Ez összefoglalta, miért indokolt, hogy a gyerek még egy évig óvodában maradhasson. Ennek a szakvéleménynek az új rendszerben is nagy szerepe lesz. A szülőknek az óvodapedagógussal együtt kell döntenie erről, hiszen a pedagógiai jellemzést az óvónők írják.

Ki fog dönteni?

A kormányhivatal eljárásában diagnosztikai kérdésekben szakértőként – a kormányhivatal kirendelése alapján – a pedagógiai szakszolgálat jár el. Kikötötték ugyanakkor, hogy az iskolaérettségi vizsgálat eljárásában nem vehet részt az a szakértő, aki az érintett szakértői vélemény elkészítésében részt vett.

A hatósági eljárásban azonban szakértőként az az “EMMI rendelet szerinti mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), illetve beszédfogyatékosság megállapítására jogosult szakértői bizottság jár el, amely a sajátos nevelési igény tényét a kérelem benyújtását megelőzően megállapította.”

Megvannak a határidők?

Az eljárás elvileg 60 napos.

A rendelet szerint a szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a kérelem megérkezését követő naptól számított öt napon belül el kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői bizottság pedig a kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül kitűzi.

A szakértőként kirendelt szakértői bizottság végül a véleményét az eljárás elindulásától számított 30 napon belül elküldi az Oktatási Hivatalnak.

A rendeletben az is szerepel, hogy ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibájából nem jelenik meg, új időpontot nem kap, a hivatal a gyerek megvizsgálása nélkül dönt.

Ha önhibáján kívül nem jelenik meg, még egy időpontot kap öt napon belül. Arról azonban nem esik szó, hogy ki és hogyan állapítja meg, önhibájából maradt-e távol a szülő és a gyerek, illetve hogy erről milyen igazolást fogadnak el.

Ha a szülő nem ért egyet az OH döntésével, akkor az EMMI közlése szerint lehetősége lesz jogorvoslatra. Ennek részletei egyelőre nem ismertek.

(eduline.hu, EMMI)