Közösségi média használata az intézményekben – Milyen problémákba ütközhetünk?

Közösségi média használata az intézményekben – Milyen problémákba ütközhetünk?

Tagadhatatlan, hogy a közösségi média világában élünk, átszövi a magánéletünket, a munkánkat, a tanulmányainkat, sőt, már a bölcsődékben és az óvodákban is napi szinten használatos. A világméretű Covid-járvány ugyanis azokat az intézményeket is rákényszerítette a közösségi média felületeinek használatára, amelyek addig ellenálltak. Nagyon időszerű tehát, hogy beszéljünk az intézmények és a közösségi média kapcsolatáról, hiszen helytelen használatukkal komoly adatvédelmi problémákba ütközhetünk.

 

 

Mi számít személyes adatnak?

Minden természetes személyre vonatkozó információ, amely alapján közvetve vagy közvetlenül egy magánszemély azonosítható, személyes adatnak minősül. A közösségi média használata során a nevünk, születési dátumunk, földrajzi helyünk megadása mellett kitesszük magunkat annak a veszélynek is, hogy különböző információkat gyűjtsenek arról, hogy mikor, mire, hogyan használjuk ezeket a felületeket, hogy mi érdekel bennünket, mit like-olunk, hogy aztán ezeket az információkat továbbítsák és értékesítsék.

Tehát ha egy intézmény azzal érvel, hogy azért használják ezeket a felületeket, mert azok ingyenesek, meg kell állapítanunk, hogy bár pénzt nem fizetünk érte, a személyes adatainkkal és a reklámra fordított figyelmünkkel fizetünk a használatukért.

Miért tartjuk fontosnak, hogy minél szélesebb körben beszéljünk erről? Mert az otthoni környezet után intézményi közegben, bölcsődékben, az óvodákban készül a gyerekekről a legtöbb fotó és videó és ezen tartalmak biztonságos keretek közötti megosztása az intézmény feladata.

 

 

361 szülő válasza alapján a kidea kutatásából kiderült,

• hogy a magyarországi óvodák 90%-a tartja digitálisan is a kapcsolatot a szülőkkel,
• 81% használ zárt facebook csoportot,
• 59% használ Messengert (is),
• és 49% tart fenn nyilvános közösségi média felületet vagy weboldalt, ahova rendszeresen töltenek fel fotókat is.

Teszik mindezt különösebb iránymutatás, felkészítés nélkül. Ebben szeretnénk most egy kicsit segíteni.

 

A közösségi média etikett

Az intézményi közösségi média etikett részét képezi, hogy a pedagógusok miképp használják a saját profiljukat, munkahelyükön az általuk vezetett zárt csoportokat vagy épp az intézmények nyilvános oldalait.

 

Személyes profilok: 

A közösségi média használatunk során kölcsönösen véleményt formálhatunk a másikról. Könnyen vonhatóak le következtetések a feltöltött fotóink alapján, a cikkek alatt hagyott kommentjeinkből, like-okból. Pedagógusként és szülőként is egyaránt fontos, hogy gondosan kezeljük adatvédelmi beállításainkat – legyünk tisztában azzal, hogy kivel és milyen információt osztunk meg.

 

Zárt csoportok: A szülőkkel való kapcsolattartásra szolgálnak. Itt értesíthetik a pedagógusok a szülőket az olyan eseményekről, amelyek csak nekik szólnak, ilyen pl. a szülői értekezlet időpontja, vagy más különleges események időpontjai. A zárt csoportokban előszeretettel osztanak meg a gyerekekről a nap folyamán készült fotókat is. Bár ez jobb megoldás, mint a nyilvános oldalakon való megosztás, mégis fennáll a probléma, hogy a zárt csoportban történő fotó feltöltése után már nem mi rendelkezünk kizárólagosan a fotó felett.

 

Nyilvános közösségi média oldalak: Az intézmény nyilvános közösségi média oldala a nyilvánosság felé való kommunikációt biztosítja, ez, valljuk be, legfőképp az óvoda arculatának építésére szolgál.  Gyakran előfordul azonban, hogy elmosódnak a határok, és olyan tartalmak kerülnek itt felöltésre, amelyeket legfeljebb zárt csoportokban lenne szabad megosztani. A mai világban érthető, hogy jelen kell lennie az intézményeknek az online térben, ezt azonban a gyermekek digitális biztonságának figyelembe vételével kell az intézménynek megtennie.

Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy az óvodát, bölcsődét elsősorban a nevelési program, a pedagógusok, nevelők, munkatársak munkájának bemutatásával ismertessék meg a nyilvánossággal.

Ez nem zárja ki, hogy beszámoljanak az óvodai tevékenységekről, egy-egy jeles alkalomról, de óvakodjanak attól, hogy ott nyilvánosan osszanak meg a gyermekekről készült fényképeket. Amennyiben ez elkerülhetetlen, akkor a fotókat kollázs formájában, logóval ellátva töltsék fel, hogy elejét vegyék a fotók további felhasználásának.

 

 

Nagyon fontos kiemelni, hogy minden alkalommal, amikor a gyermekekről nyilvánosan közöl az intézmény fotókat, videókat, vagyis személyes adatokat kezel, abban az esetben külön írásos hozzájárulást kell igényelni a törvényes képviselőtől.

GDPR

 

Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tavaly tett közzé egy határozatot (NAIH-4822-8/2021), amely az óvodás gyermekekről készült felvételek közzétételéről és ennek során történő személyes adatkezelésről szól. Hangsúlyozza, hogy kiemelten fontosnak tartja a személyes adatok védelme mellett az alapvető gyermekjogokat is, így a magánélethez való jogot is.

 

Hajnerné dr. Horváth Barbara adatvédelmi szakjogász összegyűjtötte számunkra pár pontban, hogy a hatóság határozatában mire hívja fel a figyelmet:

• A törvényes képviselő hozzájárulása akkor érvényes és megfelelő jogalap, ha az önkéntes, tehát, ha a szülő az ehhez fűződő bármely hátrány vagy kár nélkül dönthet úgy,hogy nem kívánja, hogy gyermeke szerepeljen a kép-és/vagy videófelvételen.
• A hozzájárulásnak megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia.
• Az általános adatkezelési hozzájárulás megléte(melyet általában az év elején íratnak alá az intézmények a szülőkkel) nem mentesíti az intézményt azon kötelezettsége alól, hogy az egyes tervezett adatkezelésekről az eseményt megelőzően külön, igazolható módon részletes adatkezelési tájékoztatást nyújtson a szülő/törvényes képviselő számára a következő tartalommal:
  • annak megjelölése, hogy mely eseményentörténik az adatkezelés,
  • a gyermek mely személyes adatai vonatkozásábantörténik az adatkezelés (képmás, hang, képmás- és hang, egyéb személyes adat),
  • az adatkezeléshelye,
  • az adatkezelés időtartama,
  • a szülő tájékoztatása, figyelmének felhívása az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti tiltakozáshoz való jogára.
• A Hatóság a fentiek mellett elvárja továbbá az intézményektől annak biztosítását, hogy a szülő/törvényes képviselő az általános adatvédelmi rendeletben (GDPR) biztosított tiltakozáshoz való jogát könnyen, akadálymentesen és időben, a tervezett adatkezelés megkezdése előtt tudja gyakorolni.
• Az internetes adatkezelések tekintetében csupán a tájékoztatás nem elegendő, ezekben az esetekben kötelező a szülő/törvényes képviselő írásos hozzájárulásának beszerzése.

 

Kifejezetten óvodáknak és bölcsődéknek fejlesztett zárt digitális kommunikációs felületek

A gyermekek digitális biztonsága érdekében létrehozott szolgáltatások olyan innovatív fejlesztések, melyek amellett, hogy GDPR kompatibilisek, megfelelnek mind a pedagógusok, mind a szülők elvárásainak. A kidea egy ilyen zárt digitális kommunikációs felület és applikáció, amely azon túl, hogy biztonságos, strukturáltságának köszönhetően hatékony kommunikációt eredményez.

Minden gyermek számára külön profil áll rendelkezésre, így a szülő biztos lehet abban, hogy a számára szükséges információt kapja meg és ahhoz jogosulatlan harmadik félnek nincs hozzáférése. Bővebb információt a kideáról és arról, hogy miként teszi biztonságosabbá az intézmény és szülők között a kommunikációt itt olvashat.

 

A brit média hatóság, az Ofcom kutatása rámutat arra, hogy mire 12-15 évesek lesznek a gyerekek, már több mint 50%-uk tilt le idegentől kapott, nem kívánt  üzenetet. Ugyanezen korosztály több mint fele tapasztalt kellemetlenséget, zaklatást az online térben, és 6%-át kérték arra, hogy küldjön magáról fotót valakinek.

Óriási a felelősségünk a kiskorúak, a fiatalok irányában. Tudatosítanunk kell, hogy felnőttként mindannyian példát mutatunk a gyerekeinknek, saját magatartásunkkal akarva, akaratlanul is formáljuk őket.

Mutassuk hát meg nekik, hogy érték a róluk készült képmás, védjük őket a digitális veszélyektől, kezdjünk velük beszélni erről már óvodáskorban!

 

írta: Vörös Zsuzsa

a cikk eredetileg megjelent: https://www.kideaweb.com/kozossegi-media-hasznalata-az-intezmenyekben/