Rettegés matekon és fizikán – lehetne ez máshogy is!
A matematika és fizika tantárgyak elsőre jóval egzaktabbnak és absztraktabbnak tűnnek annál, minthogy legalább olyan változó rendszerként képzeljük el, mint a magyarórákat, pedig ezeket a reáltárgyakat is ugyanúgy elérte a modernizáció, a változás igénye és szükségessége. Hogy szüntethető meg a rettegés matekon és fizikán?
Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy az iskolában matekon és fizikán örömködnének a diákok, miközben fontos lenne, hogy ne váljanak évtizedes mumusokká azok számára, akiknek gyengébbek a képességei. Ezzel párhuzamosan figyelni kell arra is, hogy azok a diákok, akik képesek az emelt szint befogadására, megkaphassák a megfelelő mélységű oktatást.
A tizperciskola.blog.hu azt járta körül első lépésként, mi teszi jelenleg a matematika és fizika oktatását nehézkessé.
Kevés az óra, sok az anyag matekon és fizikán
Budapest egyik élgimnáziumának matematikatanára szerint a legnagyobb baj az, hogy a matematikaoktatásba mindig újabb és újabb anyagrészek kerülnek bele (utóbbi években például a valószínűség-számítás, de erősebb lett a statisztika jelenléte is), közben azonban nem került mérlegelés alá az, hogy mit lenne érdemes kihagyni, vagy legalább is kevésbé érinteni.
Emellett érthetően komoly elvárás a kompetenciafejlesztés, az újabb pedagógiai módszerek beemelése, a projektmunka alkalmazása, a matematika óraszáma viszont heti 3 órára csökkent a normál osztályokban. Ennek köszönhetően egy leckét épp csak megtanulnak a diákok, majd jön a számonkérés, és nem marad idő az anyag begyakorlására.
A továbbtanulásnál komoly nehézséget okoz ez például annak a diáknak, aki közgazdasági képzést választ, mert ott kell az emelt szintű matematika érettségi, viszont ha normál osztályba járt, a heti 3 óra mellett csak rengeteg külső gyakorlással van esélye jó tesztet írni. Mivel a gimnázium dolga többek között az érettségire és felvételire való felkészítés, ez folyamatos nyomást gyakorol a pedagógusokra is. Hiába nincs benne valami a kerettantervben, ha az érettségin előfordul, akkor muszáj tanítani, hiszen a pedagógus az alapján képez, hogy mit várnak el a gyerekektől.
A matematikatanár szerint megoldás lehetne az amerikai mintához hasonló rendszer, ha a diákok választhatnának, miben mélyednek el jobban, vagyis csoportban, differenciáltan tanulnának – ehhez azonban a kimeneteli követelményeknek is meg kellene változnia.
Változatos módszerek igénye
Juhász Péter matematikatanár, az MTA-Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport vezetője szerint egészen másra van szüksége annak, aki műszaki, illetve természettudományos pályára készül, mint annak, aki nem.
„Ezt szerintem legkésőbb tizenegyedik osztálytól komolyan szét kellene választani. A megoldás egyáltalán nem triviális. Csoportbontásra és nagyfokú rugalmasságra lenne szükség, ami ebben a pillanatban kevéssé jellemzi az oktatásunkat.” A tapasztalatok azt mutatják, a gyerekek számára nagyon inspiráló a projektmunka, és legalább akkora hajtóerővel bír, mint a jó jegy.
Fontos, hogy a tanár ne frontálisan, a táblánál töltse a napot, hanem belépjen a gyerekek terébe. Sokszor a tanárok azt hiszik, ha végigbeszélték az órát, akkor tanítottak „rendesen”, miközben, ha a gyerekek önálló munkára vannak trenírozva („amit hetedikben szeptember 1-én el kell kezdeni bevezetni!”), akkor képesek akár 40 percet is csendben végigdolgozni. Egy jól összeállított feladatlap, esetleg az óra elején egy ppt vetítés vagy filmrészlet, bármilyen meredeken is hangzik, de felér a „tábla-matek”, „tábla-fizika” órával, és meg lehet csinálni – vallja Juhász Péter.
Hogyan lehetne jó tempóban és hatékonyan haladni? Milyen modern megoldási lehetőségeket ajánlanak a szakemberek? Kiderül a tizperciskola.blog.hu cikkének második feléből!