Az élménypedagógia régi hagyományokkal rendelkező nevelési szemlélet, ami kutatásokkal alátámasztott eredményességgel járul hozzá a fiatalok szociális készségeinek fejlődéséhez. Ennek a megközelítésnek nemcsak a nyári táborokban vagy az osztálykirándulásokon van helye, hanem a tantermek és tantervek mindennapos keretei között is.
Az élménypedagógia, más néven tapasztalati tanulás, egy ernyőfogalom, ami a tanórákba beilleszthető játékoktól, a közösségfejlesztésen át, a terápiás segítségig sokféle alkalmazási területet foglal magába. Minden esetben többet jelent, mint egy kirándulás vagy egy-két gyakorlat önmagában való alkalmazása – írta cikkében a TanTrend. Ez egy átgondolt, megtervezett folyamat, ami az elvont információk helyett az itt és most-ban megélhető élményekre helyezi a hangsúlyt, és az azokra való reflexió mentén jut el a leszűrt, más életterületeken is alkalmazható tapasztalathoz. Ezt az utat nevezik Kolb-ciklusnak. Élménypedagógiai foglalkozás tervezése és vezetése képzettséget igényel, annak érdekében, hogy a csoportvezető facilitátor meg tudja teremteni a tanulás biztonságos, mégis kihívást jelentő kereteit. Az élménypedagógia a következő faktorok mentén fejti ki hatását:
Szokatlan és kihívást jelent
Az élménypedagógia egyik alapköve a komfortzóna modell, mely meghatározza, hogy az egyén számára mi az a kellő kihívás, ami már új viselkedési formákat hív elő, viszont megoldható és a szorongás még energetizáló szintjét jelenti. Ez a tanulási zóna szintje, ami kilép a komfort zónából, viszont nem éri el a pánik zónát. Az egyes feladatok szokatlansága és kihívásként való értelmezése felkelti a folyamatban résztvevők érdeklődését és motivációját, hiszen fizikai, mentális és érzelmi erőforrásaikat egyaránt szükséges használniuk, ezáltal válnak aktív szereplőivé saját tanulási útjuknak.
Együttműködésre tanít
Az élménypedagógiai programok túlnyomó részt csoportos formában működnek, így megteremtve a lehetőséget arra, hogy a fiatalok szociális készségeiket gyakorolják egy-egy problémamegoldási helyzetben. A már régóta fennálló csoportok, például osztályok, is egy új, eddig ismeretlen helyzet elé kerülnek, ami teret enged arra, hogy a korábban kialakult csoportszerepek felülíródjanak, hiszen ezek a közös kihívások úgy vannak felépítve, hogy egyedül nem megoldhatók, a csoport tagjai egymásra vannak utalva. Ebből fakad, hogy az élménypedagógia módszerei különösen alkalmasak csapatépítésre és közösségfejlesztésre.
A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.
A kisgyermekek finommotoros készségeinek fejlesztése rendkívül fontos a megfelelő grafomotorikus képességek kialakulásához. A szülők számára ez gyakran ... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
Az élménypedagógia, más néven tapasztalati tanulás, egy ernyőfogalom, ami a tanórákba beilleszthető játékoktól, a közösségfejlesztésen át, a terápiás segítségig sokféle alkalmazási területet foglal magába. Minden esetben többet jelent, mint egy kirándulás vagy egy-két gyakorlat önmagában való alkalmazása – írta cikkében a TanTrend. Ez egy átgondolt, megtervezett folyamat, ami az elvont információk helyett az itt és most-ban megélhető élményekre helyezi a hangsúlyt, és az azokra való reflexió mentén jut el a leszűrt, más életterületeken is alkalmazható tapasztalathoz. Ezt az utat nevezik Kolb-ciklusnak. Élménypedagógiai foglalkozás tervezése és vezetése képzettséget igényel, annak érdekében, hogy a csoportvezető facilitátor meg tudja teremteni a tanulás biztonságos, mégis kihívást jelentő kereteit. Az élménypedagógia a következő faktorok mentén fejti ki hatását:
Együttműködésre tanít
