Pályaorientáció az iskolában és otthon – Mégis hova tovább?

Pályaorientáció az iskolában és otthon – Mégis hova tovább?

Lassan megtanulunk a nehézségekkel együtt élni. Azt hittük a tavalyi tanévben, hogy az érettségizők és ballagók megpróbáltatásai után már mindent megtapasztaltunk. De a sor folytatódott. Idén sajnos azt is kipróbálhatjuk, milyen középiskolát választani ilyen korlátozott módon. Amikor a vírushelyzet miatt se középiskolai börze, se nyílt nap, sőt sok helyen a pályaorientációs napot is online tartják, hiszen az iskolák többsége időről-időre áttér a digitális tanrendre. Ha nem lenne elég nyolcadikosainknak a stressz a felkészülés miatt, a bizonytalanság, ki meddig jár iskolába, tegnap a suliban készültünk, hétfőtől online. Most te vagy karanténban 10 napig, mire visszajössz a suliba, a tanár….

 

Ami biztos, hogy a változáshoz hozzászokunk, így alkalmazkodó képességüket bőven kifejlesztik a diákok és a tanárok egyaránt. Lefagyni biztosan nem fognak egy új helyzetben.

Tehát leszögezhetjük, hogy az a biztos, hogy semmi nem biztos.

A mi iskolánk névadójáról elnevezett Kardos heti program egyik eleme minden évben a pályaorientációs nap. Szeptemberben volt egy első változatunk a megvalósításra, aztán jött a COVID miatti B-terv, majd pénteken életbe lépett a C-terv a hétfőn kezdődő digitális tanrenddel.

A szerencse az, hogy a HOVATOVÁBB online digitális továbbtanulási börze abszolút rugalmasan alakítható az aktuális állapothoz, lehetőségekhez. Így történt ez idén nálunk is.

Az eredeti ötlet az volt, hogy a tagozat osztályai korosztálynak megfelelően dolgoznak.

A 7-8. évfolyam az iskolaválasztásra koncentrált természetesen. Az 5-6. évfolyam, inkább élményeket gyűjtött a környezetéből és ismerkedett a nagybetűs ÉLETTEL.

A felsőbb évfolyamokba járó diákok számára már az előző este két videó került ki a Teams csoportba gondoltébresztőnek a HOVATOVÁBB kínálatából. Ezeket én a szülői Facebook csoportba is kitettem, bízva abban, hogy a szülők megnézik és elindul egy kommunikáció e témában otthon is.

 

A legfontosabb kérdések

Milyen típusú iskolát válasszanak? Milyen szempontok alapján döntsenek a gyerekek? Ki válasszon? A szülők vagy a gyerekek?

 

 

Ezekkel a kérdésekkel vágtunk neki a pályaorientációs nap első órájának az online órán.

A terv szerint a 2. órában iskolák videóit néztük volna meg. A 3. óra pedig egy iskolapszichológus által összeállított tesztre épült volna.

De ahogy az iskolai tanórák tervezésénél, majd a megvalósítás során gyakran kiderül, szükség van az újratervezésre. Most is így alakult. Hiszen van, hogy mi feltételezünk valamit a gyerekek tudásáról, ismereteiről és ehhez tervezünk, majd az óra első perceiben kiderül, hogy kell egy kis kitérőt tennünk.

Az első kérdések egyike ez volt, hogy akkor gyűjtsük gyorsan össze, milyen szakmákat ismerünk egyáltalán? Nem árt, ha az ember tudja, miből válasszon. Itt kiderült pár perc alatt, hogy a cukrász, szakács, informatikus, orvos, tanár felsorolása után tanácstalanság és csönd honolt az éterben.

A 14 évesek ugyanis a lehető legritkábban találkoznak a hétköznapokban magával az élettel. A fél életüket az online térben töltik. Sokszor autóval cipeljük őket mindenhova, feltöltjük a hűtőt, elintézünk mindent helyettük és csodálkozunk, ha nem alakulnak ki bizonyos kompetenciáik, amelyek kialakulásához a gyakorlati élet megélése kellene. Többek között ezért nem tudják beosztani az idejüket sem, mert ha a net beszippant, akkor nincs időérzékünk sem. Nem vesznek részt a házimunkában, nem járnak bevásárolni, postára, piacra. Így aztán, persze hogy nincs ötletük mi lesz belőlük, ha felnőnek. Igaz, hogy amire ők végeznek az iskoláikkal, akkorra már nem is a klasszikus szakmák lesznek érvényben.

A második kérdés, ami nagy felismeréseket hozott, hogy „Ki milyen iskolába tanulna szívesen?” Talán nem meglepő, hogy a legtöbben nem tudják, soha nem gondolták végig. Fogalmuk sincs. Így ezt a kérdést sem szabad megkerülni, hiszen akkor tudom mi lesz jó nekem, ha tudom, milyen vagyok. „Melyek az erősségeim és melyek azok a dolgok, amelyek számomra nem okoznak örömet, és nem komfortosak?”

Azért az nagyon jót tenne a dolognak, ha a szülőkkel is lennének ilyen beszélgetések otthon. Vajon én a szülő is azt gondolom-e a gyerekemről, amit ő gondol magáról, amit érez? Vagy csupán bennem él egy kép arról, hogy ő a 14 éves mi szeretne lenni.

 

 

Így a pályaorientációs napunkon is oda jutottunk, hogy fejlesszük az önismeretünket.

Segítsük meghatározni a céljaikat! Mit szeretnének elérni? Ezt is kevesen tudják megfogalmazni eleinte. De segítsük őket kérdésekkel és ha lassan is, de elindulnak a gondolataik. Írjanak listát az erősségeikről, fejlesztendő területeikről.

Reál vagy humán területen szeretnék tanulni? Emberekkel szeretnék foglalkozni, vagy nem igazán vagyok fogékony mások problémáira? Csapatjátékos vagyok, vagy inkább önállóan oldom meg a feladataimat? Szeretem a kihívásokat és a versenyhelyzeteket, vagy nem szeretem megmérettetni magam? Inkább kreativitásomat szeretném kamatoztatni, vagy jól bírom, ha a lexikális tudásomra építhetek?

 

 

A kisebbek (5-6. évfolyam) pályaorientációs napi programján inkább a szakmákkal barátkoztak a gyerekek. A tanárok itt is regisztráltak a HOVATOVÁBB-ra, de ők inkább inspirációnak használták. Ez alapján a következő volt az ,,étlap”:

Aki akart, fogalmazást írhatott a Mi szeretnék lenni? kérdésről. Én magyar tanárként ilyenkor boldogan elolvasom a gyerekek irományait, és ha tehetem, értékelem is a munkát egy jó jeggyel.

Az ötletek alapján készíthettek a gyerekek bemutatókat, prezentációkat a szüleik szakmájáról, volt, aki plakátot alkotott, amely kikerül a Mi leszek, ha nagy leszek? – Pályaorientációs faliújságra. És olyan is akadt, aki az anyukáját győzte meg, hogy meséljen a szakmájáról, aki egyébként nemzetközi szállítmányozási logisztikus. Itt például megerősítést kaptak a gyerekek, hogy muszáj nyelveket tanulni.

Csak akkor derül ki, mekkora a tanácstalanság a gyerekeknél a pályaválasztás kapcsán, amikor elkezdünk a témával foglalkozni és időt szánunk rá. Ráadásul a témakör kapcsán ismét rájövünk, hogy mennyi okos, értelmes és hasznos beszélgetést rejt a pályaorientációs nap, de tulajdonképpen bármelyik osztályfőnöki óra is, ha tervezünk vele.