Egy illusztrátor-grafikus műhelytitkairól – interjú Kállai Nagy Krisztinával
Hívő katolikusként egy plusz lelki élménnyel, akár egy lelkigyakorlattal is felér egy-egy vallásos témájú könyv illusztrálása, mivel rajzolás közben sokkal inkább bele kell helyezkedni egy-egy történetbe, “belebújni valakinek a bőrébe” – mondta Kállai Nagy Kriszta grafikus, számtalan gyermekkönyv, családi naptár, falikép és immár tányéralátét és lámpaellenző illusztrátora a Családhálónak.
Hogyan, miért lettél illusztrátor-grafikus? Mindig is gyermekeknek rajzoltál?
Mindig is szerettem rajzolni, általános iskola után a Képzőművészeti Szakközépiskolába mentem könyv szakra. Ott kezdtem el gyerekkönyvekhez illusztrációkat készíteni. Majd érettségi után két évet dolgoztam a Pannónia animációs filmstúdióban, aztán felvettek az Iparművészeti Főiskola grafika-tipográfia szakára. Alapvetően mindig inkább a gyerekeknek szóló színes, vidám, ha lehet humoros illusztrációk érdekeltek. Felnőtteknek csak nagyon ritkán rajzoltam eddig, többnyire inkább valamilyen humoros dolgot, könyvborítókra.
Nagyon jellegzetesek a rajzaid, amellett, hogy nagyon színesek, kedvesek, rögtön felismerhetőek. Azonnal rátaláltál a saját stílusodra vagy csak idők során alakult ki?
Szerintem aki sokat rajzol, illusztrál idővel kialakul egy saját stílusa képi világa, ami persze jó esetben mindig egy kicsit fejlődik, alakul változik, de azért egy idő után felismerhetően karakteres marad.
Nagyon sokféle gyermekkönyvet illusztrálsz. Milyen kritériumok alapján vállalod el a megbízásokat?
Alapvetően felkérésre készítek illusztrációkat. Szerencsére, mivel már sokan ismerik a munkáimat, többnyire olyan anyagokkal keresnek meg, amelyek jellege, stílusa nem esik nagyon messze attól, amit szívesen csinálok. Természetesen, ha egy szöveg tartalmával, színvonalával nagyon nem tudok azonosulni, azt nem vállalom el, de ez ritkán fordul elő. Többnyire egyébként inkább az irreális határidővel vagy fizetési feltételekkel szokott előfordulni probléma.
Az általad illusztrált könyvek között sok a vallásos témájú. Ez miért alakult így?
Alapvetően ezt sem én találtam ki magamnak, hanem egy angol kiadó keresett meg először azzal hogy illusztráljak nekik egy gyerekbibliát. Ezt követően szaporodtak meg a vallásos témájú könyvekhez való felkérések. Eleinte tartottam ettől a témától, de most már megszerettem. Mivel hívő katolikus vagyok, nekem egy plusz lelki élménnyel, akár egy lelkigyakorlattal is felér egy-egy vallásos témájú könyv illusztrálása, mivel rajzolás közben sokkal inkább bele kell helyezkedni egy-egy történetbe, “belebújni valakinek a bőrébe”.
Az interjú folytatása a Családháló oldalán olvasható.