
“Az sok! Nagyon-nagyon sok.””- Anya csak egy van
,,Az sok! Nagyon-nagyon sok.””- Anya csak egy van
Vámos Miklós könyvéből készített színpadi előadás egy igazi érzelmi és időutazás
Dráma, ha műfajt kell írnom.
Hála, ha érzést kell írnom.
Érzelmi hullámvasút, ha élményt kell írnom.
Két hete láttam az Anya csak egy van című előadást, Ivanics Tamás egyszemélyes darabját a Vámos Miklós azonos című regényéből készült monodrámát, de még mindig a hatása alatt vagyok.
„A darabban Ladó mániás depresszióval küzdő édesanyját – annak minden amplitúdójával együtt – emberinek akarjuk mutatni: ugyanolyan ragaszkodó, kicsinyes, bizonytalan és ugyanúgy egy érzelmi hullámvasúton ül, mint bárki más. Csak neki nagyobbak a kilengései azokénál, akik nem küzdenek hasonló problémákkal” – mondta Nyulassy Attila, a darab rendezője. – „Mindeközben nem fukarkodtunk a szélsőségek, a totális kiszámíthatatlanság ábrázolásával sem, amellyel nem csak a saját, de a körülötte lévők életét is könnyedén forgatja fel és vágja tönkre. „
Ivanics Tamás remek előadásában egyszemélyben játssza el nekünk a mentális betegséggel terhelt, kissé bohókás, de öntörvényű anyát, csakúgy , mint a fiát, annak feleségét, szeretőjét sőt a lánytestvért is…másodpercek tört része alatt kerül fel egy paróka, egy nejlon köpeny, egy papucs, vagy egy zakó..és jön a gondosan kiválasztott zene, minden tökéletesre finomhangolva.
Kiváló karakterábrázolás, másodpercenként váltott jelmezek, kellékek, de főhősünk leghatásosabb kelléke a saját arca, amin minden érzelem, mint a festék a vásznon, életre kel, úgy alakít képet és ez a nézők lelkét és arcvonásait is átrendezi percről percre..és néha benedvesedik a szemgödrünk és sóhajt egyet a lelkünk is.
Az előadás egyben korrajz is, a bútorokkal, a gondosan kiválasztott zenékkel, a szóhasználattal, időutazás. Másfelől pedig egy családi groteszk, ahol a generációk közötti eltérő értékrend, etikai és erkölcsi dilemmák is bekúsznak a gondolataink közé, mert az idősekről való gondoskodás, ellátás egy nagyon érzékeny és törékeny dolog.
Biztos vagyok benne, hogy azért is érint meg nagyon az előadás, mert idős édesanyám iránti érzéseimet felhangosítja, kihangosítja, de hát ilyen a színház, belénk mászik és elmozdítja a lelkünk egy darabkáját és ez így jó.
Mindenki más és más élethelyzetben fogyasztja a darabot, remélhetőleg sokaknak még él az Édesanyja, van lehetőségük gondoskodni róla, még akkor is, ha az időseknek máshogy telik az idő, más megéléseik és értékrendjük van. Ők nem rohannak, nem úgy, mint mi.
A darab egy hatalmas felkiáltó jel számomra, üzen, ringat és néha megnevettet a remek betétdalokkal, a néha szívfacsaró a mániás depresszióban szenvedő édesanya karakter „fent és lent” megéléseivel, de mégis üzen, állj meg. Ne legyen annyi dolgod, hogy elfelejts szeretni, kapcsolódni, még akkor is, úgy is, ha nehéz, ha terhes, ha ….
Addig tedd, amíg teheted.
Meddig tudunk egy idős asszonyt ápolni, terelgetni a gondolatait, szeretni vagy legalább elfogadni, hogy az öregségben, a mentális depresszióban kicsit sem a reális térben mozog?
Tudunk-e hálát mondani a nevelésért, a szeretetért, a megélt pillanatokért? Akárhogy is ott tudunk-e, akarunk-e lenni az utolsó órában vagy elszökünk, ál és mondvacsinált indokok mögé bújunk, mert nem vagyunk elég erősek elkísérni az utolsó útra…
Elszökünk pár napra, hogy mi feltöltödjünk…pedig Ő készül távozni.
“Az sok! Nagyon-nagyon sok.” – hangzik a szívfacsaró utolsó pár mondat, amikor a fiú Édesanya betegágya mellől néhány napra szabadságra utazik el…csak pár napra, de az sok…. utána talán már soha nem látja újra.
Sok….mi sok , a perc, a nap, az óra…
Kinek sok? az itt maradóknak, vagy az elmenőknek
Méltán nyert Antistigma-díjat nyert az Anya csak egy van című előadás
A Vámos Miklós azonos című regényéből készült Anya csak egy van című egyszemélyes Kultúrbrigád-előadás 2025-ben elnyerte az Ébredések Alapítvány Antistigma-díját.”
Az Antistigma-díjat olyan újságírók, írók, alkotók, szakemberek, közéleti szereplők és érintettek nyerhetik el, akik korrekten és meggyőző erővel lépnek fel a mentális problémával küzdők kirekesztése, diszkriminációja ellen.
Az immár negyvenedik kiadásán is túl járó Vámos-regény színháziszövegkönyv-változatát a produkció dramaturgjával, Ugrai Istvánnal együtt készítették el. Az adaptáció során a szöveg egy kisebb hányada került be a mintegy másfél órás előadásba. Az átdolgozás során nem a történet minden egyes stációjának megmutatása volt a cél, hanem anya és fia különös egymásra hatásának, viszonyuk változásának, „se veled, se nélküled”-kapcsolatuk önellentmondásokkal terhelt pillanatainak ábrázolása.
Az Anya csak egy van áprilisig, a Kultúrbrigád bezárásáig a Muzikum színpadán látható, legközelebb február 25-én. A későbbi előadások időpontjáról a Kultúrbrigád felületein található majd információ.