Forradalmasítani kell a digitális nevelést és tanulást segítő eszközöket, de a hozzáállást is

digitális oktatás

Forradalmasítani kell a digitális nevelést és tanulást segítő eszközöket, de a hozzáállást is

Az oktatástechnológia és a mai gyerekek szükségleteinek találkozási pontjairól, az online nevelésről, az élményalapú tanulás digitális lehetőségeiről, népszerű edukatív applikációkról és többek között a gyerekek kognitív, érzelmi és szociális készségeinek számítógépes eszközökkel való fejlesztéséről esett szó a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A beszélgetés során Szűcs Judit a január 24-28 között zajló londoni nemzetközi oktatási kiállításról, a BETT-ről jelentkezett be, Balatoni József, Jocó bácsi az okos eszközök „okos” használatára fektette a hangsúlyt, Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolája alapítója, a Da Vinci TV-csatorna nagykövete pedig a kíváncsiság élményekkel történő felkeltésére, valamint a tudás iránti vágy és a családi-tanári háttér együttműködésének szükségességére hívta fel a figyelmet.

A digitális oktatás mint téma nem is lehetne aktuálisabb, hiszen a londoni BETT (British Educational Training and Technology) Show-n, a világ legnagyobb oktatástechnológiai kiállításán idén először magyar delegáció is részt vett, részben a magyar fejlesztésű Okosdoboz oktatást segítő program kapcsán.

 

A digitális oktatást segítő programok, applikációk száma folyamatosan nő, de vajon hogyan integrálható ez a mindennapi életünkbe és az iskolai oktatásba?

 

A 21. századi diákok otthonosan mozognak a digitális terekben, de az észveszejtően gyors technikai fejlődéssel a klasszikus pedagógia eszközei látszólag nem mindig tudnak lépést tartani – vagy egyszerűen csak nem találjuk meg az ideális középpontot. „Az egész olyan, mint a libikóka” – mondta Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolája alapítója – „a cél az egyensúly, akkor is, ha néha kibillenünk. És ahogy a hagyományos játékok világában, úgy az online térben is figyelni kell a veszélyekre és kapaszkodókat kell keresni: ehhez pedig a szülőket és a pedagógusokat is szükséges bevonni a folyamatba, bevezetni őket a modern technikai eszközök használatába. A gyors ismeretszerzést biztosító eszközök leginkább akkor pozitív hatásúak, ha „offline élményekhez”, drámapedagógiai szituációkhoz, érzelmekkel járó tapasztalatokhoz is juttatjuk a gyerekeket. Gondolok itt arra, hogy a szülő is leülhet a gyerek mellé például Honfoglaló játékot játszani, és közösen megoldhatják a feladványokat, de ugyanígy a Da Vinci Kids játékos ismeretterjesztő applikációján is megnézhetnek egy-egy kisfilmet az állatokról, a házi kaleidoszkóp elkészítéséről vagy épp kísérletezésről, együtt kedvet kapnak és utána irány a közös offline élmény, legyen ez a konyhában vagy az erdőben!”

 

Hogy az oktatástechnológia fejlesztése mennyire időszerű, mi sem bizonyítja jobban, hogy a londoni BETT-en január 24 és 28. között több mint száz ország közel tízezer pedagógusa vett részt, köztük a magyar delegáció is, központban az Okosdoboz alkalmazással. E hazai fejlesztésű app mellett számos egyéb eszköz is a pedagógusok rendelkezésére áll az iskolákban. Erről Balatoni József, az ország legnépszerűbb történelemtanára osztott meg részleteket a hallgatósággal: „Nem azt kell elérni, hogy a gyerekek letegyék a kezükből az okostelefont, hanem hogy jól használják! Sokan úgy vélik, hogy a kütyük beszippantják a gyerekeket, amiben van igazság. Ugyanakkor fontos látni, hogy azért, mert egyszer egy repülőgép lezuhan, attól még nem válik általánosan elutasítottá a légiközlekedés. Ha az internetet mondjuk információgyűjtésre használjuk az órán, a gyerekek rögtön szembesülnek vele, hogy ellentétes tényeket találnak, és rögtön meg is tanulhatják szűrni, hitelesség szerint válogatni ezeket. A digitális kompetenciák is gyorsan fejleszthetők, hiszen ma már alapvető tudás az, hogyan kell megírni egy e-mailt, kommunikálni a neten, értelmezni a hangulatjeleket vagy megszerkeszteni egy jó plakátot. Az új ismeretekhez való kedvcsinálás is remekül megoldható például a Da Vinci Kids applikáció 3-4 perces, izgalmas animációival, ezek lenyűgözik a gyerekeket: nagyon gyorsan eljutunk mondjuk a csokoládé történetétől Amerika felfedezéséig. Ilyen játékos és tudományos kisfilmekkel érjük el a célt, vagyis azt, hogy a gyerekben tudatosulhat, hogy nincs rossz kérdés, és hogy nem én kérdezek tőle, hanem ő kérdezhet a világról akármit. A digitális eszközök használata ezen kívül legtöbbször a nemzetközi tanulmányi- vagy kompetenciamérések eredményeiben is pozitívan mutatkozik meg.”

 

Az tisztán látszik, hogy a klasszikus zöld tábla krétával már nem a mai gyerekek nyelve. Tibenszky Moni Lisa úgy fogalmazott: „A gyerekek ma sokkal több dolgot fognak fel, de rövidebb ideig tudnak koncentrálni. Emiatt is egyrészt nagyon fontos, hogy megmaradjon a belső motiváció, ezért élményeket kell kelteni, ami az online térben teljesen mást igényel, mint az offline világban. Illetve ma sokkal aktuálisabb a megfelelő skillek elsajátítása: nekik már nagyon fontos, hogy tudjanak prezentálni, előadni, megfogalmazni a dolgokat.” A generációs szakadékok miatt viszont a szülőket és a pedagógusokat is képezni kell. A tanároknak elérhetővé kell válnia az online térben, mert így hamarabb kapcsolatot tudnak teremteni a diákokkal. Erre személyes példákat is hozott. „A közelmúltban rendezett finn oktatási konferencián egy 65 év körüli gyógypedagógus hölggyel találkoztam, aki oly járatos volt az online térben és oktatást segítő applikációkban, hogy autista gyerekekkel közösen játszottak és építettek sakkpalotát a Minecraft programban. Készség, képesség, hajlandóság – ezek kellenek ahhoz, hogy a pedagógusok és szülők is megismerkedjenek a világhálóval, és megtalálják az egyensúlyt. A diákok sokszor kamaszkorban zárkózottak lesznek, nem beszélgetnek a szüleikkel, erre hoznék egy bevált megoldást; egy gyermekével való kapcsolódási nehézségek miatt kétségbeesett szülőnek egyszer azt tanácsoltuk, hogy ha nem akar beszélni vele a gyereke,  akkor írjon rá messengeren, kezdjen csetelni vele. Ezt meg is tette,egymás mellett ültek és cseteltek a kanapén, aztán összenevettek és elkezdtek hagyományos értelemben is beszélgetni. Az ötlet azóta sokaknak bevált.”

 

„A digitális eszközök azonban önmagukban nem mindenhatóak: nélkülözhetetlen a környezet, amiben megőrizhetjük a gyerekek kíváncsiságát” – folytatta Tibenszky Moni Lisa. „Minden gyerek különböző, van, akit a mozgás, a rajz, a zene, az állatok érdekelnek – a jó pedagógus pedig figyel a gyerekek egyedi személyiségére. A gyors információelérést és szórakozást biztosító, tanulást segítő applikációk lényege pontosan az, hogy a gyerekek érdeklődését nem lankasztja, hanem épp ellenkezőleg. A Da Vinci Kids applikáció tartalmai segítségével a tanárok felütésként elindíthatnak egy órát, például egy kisfilmmel felderíthetik a holdraszállás titkát, egy-egy környezetismerethez tartozó kísérletezést, de ezt persze a gyerekek otthon is előszeretettel csinálják. Nagyon izgalmas és közös élmény a kísérletezés, például bármikor lehet ecet és szódabikarbóna kölcsönhatásából látványosan kilövellő „elefántfogkrémet” készíteni. A szórakoztató eszközök mentén a gyerekek kifejezhetik érzéseiket, kísérletezhetnek, élményekben lehet részük – a csodálkozó tekintetekben pedig érzékelhető az a pillanat, amikor kinyílik számukra a világ. Ha ez a szüntelen kíváncsiság megvan, nekünk annyi a dolgunk, hogy terelgessük őket, hiszen a gyerekek olyanok, mint a szivacs: mindent magukba vonzanak a világból” – zárja gondolatait a Tibenszky Moni Lisa, a Da Vinci TV-csatorna nagykövete, a Felelős Szülők Iskolájának alapító-ügyvezetője.

  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.