Darwin szép új világa

Darwin szép új világa

Régóta foglalkoztat bennünket: hogyan vált olyanná az ember, amilyenek most vagyunk? Milyen lépcsőfokokat kellett bejárnunk addig, amíg eljutottunk arra a fejlettségi szintre, hogy az elnevezésünk: a gondolkodó ember?

Ha csak arra gondolunk, hogy a tudomány jelenlegi álláspontja szerint még agyunk is hordozza azokat az ősi részeket, mint például az agytörzs (azaz hüllőagy), amely az emberi agy legmélyebben fekvő, legősibb és legprimitívebb része, akkor nyilván beindul a fantáziánk. Hiszen épp ez az a terület, amely a legősibb reakciókért felelős, a félelem és a támadás ösztönszerű központja, a pánikreakciók középpontja. Vajon miért, hogyan és mennyi idő kellett ahhoz, hogy elérjük a mostani fejlettségi szintet?

Az emberiség évezredekig színtiszta spiritualizmussal, biblikus felfogással, a mózesi teremtésmondához ragaszkodva igyekezett ezeket a változásokat megindokolni. Voltak olyan természettudósok, akik ezeket a tanokat felhasználva teremtés hónapját, sőt napját is kiszámolták(!). „Mások azt is tudni vélik, hogy az ősi patriarcháknak milyenek voltak a testi adottságaik. így pl. Henrion francia akadémikus kiszámította, hogy Ádám 27 méter, Ábrahám 9 méter, míg Mózes csak 3 méter magas volt – s ezt a francia akadémián erősen bizonygatta is.” (Charles Darwin: Az ember származása és a nemi kiválasztás) Érdekes, hogy az a Darwin, akinek a művéből az előző sorokat idéztem, maga is teológiát tanult. Nyilván később meg kellett küzdenie kora és neveltetése miatt kialakult kételyeivel, hiszen ő az, akinek a nevéhez az evolúciós elmélet, a fajok átalakulásának a teóriája kapcsolódik.

Darwin először orvosnak készült, érdeklődése azonban a geológia felé fordult, majd apja támogatásával hosszú hajóútra indult. A háromárbócos, 27 méter (90 láb) hosszú Beagle 1831. december 27-én bontott vitorlát; Charles Darwin ekkor még 23 éves sem volt. Az öt évig tartó úton eljutottak a Zöld-foki-szigetekre, Brazíliába, Montevideóba és Buenos Airesbe, Tűzföldre, a Falkland-szigetekre, Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra, Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauritiusra és Fokvárosba. Az utazása során rengeteg állatot összegyűjtött, és ezeket megvizsgálva rádöbbent arra, hogy a fajok helytől és kortól függően átalakulhatnak egymásba. Azaz kicsit direkt fogalmazva: az első madár talán épp egy hüllő tojásából bújhatott ki…

Alfred Russel Wallace Darwintól függetlenül állt elő a természetes szelekció – durván fogalmazva:  hulljon a férgese – elméletével, ezzel arra sarkallta Darwint, hogy evolúciós elméletével hamarabb rukkoljon elő. Őt tartják a 19. század vezető állatföldrajzi szaktekintélyének, aki a század egyik legfontosabb evolúciós gondolkodója volt, és sok további felfedezéssel járult hozzá az korszakalkotó elmélethez.

Thomas Henry Huxley támogatta Charles Darwin evolúciós elméletét, ennek köszönhette a Darwin buldogja gúnynevet. Érthető, hogy nem váltott ki túlzottan nagy szimpátiát az sem, amivel többek között előrukkolt – miszerint a csimpánzoktól származunk. Huxley autodidakta módon sajátította el tudását, először gerinctelenekkel foglalkozott, majd csimpánzok és az ember közötti rokonságot tanulmányozta.

Milyen lehetett, amikor ez a három tudós, és egy katona, Joseph Hooker együtt útra keltek? Hogyan érlelődött és alakulhatott ki a máig meghatározó evolúciós elmélet?

“Darwin szép új világa” négy fiatal utazó történetét meséli el – Charles Darwin, Joseph Hooker, Thomas Huxley és Alfred Russel Wallace – akik a Föld déli féltekére utaznak, és egy forradalmian új elméletet állítanak fel a földi élet kialakulásával kapcsolatban, mindezt a Da Vinci Learning csatornán.

 

Következő epizód	Dátum	Idő
Eredet (1831–1839)	kedd, december 19, 2017	21:00
Eredet (1831–1839)	csütörtök, december 21, 2017	01:00
Eredet (1831–1839)	vasárnap, december 24, 2017	23:00
Kifejlődés (1839–1857)	kedd, december 26, 2017	20:00

 

Írta: Tihanyi Rita