Iskolaérettség – mi alapján döntsünk?

Iskolaérettség – mi alapján döntsünk?

Lassan az utolsó pillanathoz érkezünk, hogy eldöntsük, menjen-e a hatévesünk szeptemberben iskolába. 

Ugyan hivatalosan nem mi, hanem az óvoda dönt, azért szerencsére a gyakorlatban még van szava a szülőnek is. Viszont nehéz, és összetett feladat meghozni ezt a döntést.

Czédulás Karolina gyógypedagógussal a Szülő 2.0 oldalon járták körül a legfontosabb pontokat, amiket mérlegelni kell az iskolaérettség kapcsán.

Miért fontos az iskolaérettség?              

– Hogy a gyerekek megfelelő fejlettséggel menjenek az iskolába és ne alakuljon ki frusztráció, minél kevesebb legyen a kudarcélményük. Azok a gyerekek, akik nem iskolaérettek, tele lesznek szorongással az iskolában. Ha nincsenek a részképességek megfelelően megérve, akkor ebből kiutat fog keresni a gyerek. Másfelé fog fordulni, figyelmetlen lesz, zavarja az órát….

Az iskolaérettség kialakul magától, vagy fejleszteni kell? 

– Alapvetően a fejlődés során magától alakul. De vannak olyan gyerekek, akiknél a különböző részképességek nehezebben fejlődnek. Ezen lehet segíteni, de ez nem egy élethosszig tartó rásegítés, hanem egy adott idő alatt lefolytatható. Ezért szoktuk mondani, hogy minél hamarabb kezdődjön meg a fejlesztés. Ha már óvodában elkezdődik a fejlesztés, akkor mire iskolába kerül, addigra megérik és semmi probléma nem lesz. (Előfordul azért olyan is, hogy a részképesség problémák megmaradnak, viszont folyamatos fejlesztéssel olyan megoldási utakat, módokat tudunk a gyermek kezébe adni, amellyel könnyebben valósítja meg pl. a tananyag elsajátítását.)

A részképességek fejletlenségének mik lehetnek az okai? 

– Ennek többféle oka lehet. Lehet genetikai oka, öröklődhet a szülőktől, lehet, hogy különböző mozgásfázisok kimaradtak, és ezáltal az agynak azok a részterületei nem úgy, nem kellő ideig, vagy nem kellő időben fejlődtek, érnek. Általában óvodásoknak mozgásterápiát szoktunk javasolni, mert az agyi érettséget a mozgásfejlesztésen keresztül lehet a legjobban elérni, hiszen gondoljunk csak bele, hogy a csecsemő is a mozgással kezdi meg a fejlődést, ezzel előkészíti és kialakítja azokat az agyi, idegrendszeri szükségleteit, amelyek a további tanulás előfeltételei. Ezért mondjuk azt, hogy az elemi mozgások, a kúszás, mászás, illetve a részmozgások is legyenek meg hiánytalanul, hogy ezek bejárassák az agynak azokat a területeit, amik kellenek ahhoz, hogy minden terület összeérjen és tudjon komplexen együttműködni.

Mi van akkor, ha valamelyik mozgásfázis kimarad, vagy megkésik és ezt később kell helyrehozni? 

– A mozgás, mint említettem már, nagyon fontos. Kulcsfontosságú! Ugyanakkor ez abból a szempontból nem jelent problémát, hogy ne lenne pótolható, hisz minden mozgásterápia arról szól, hogy a kezdeti mozgásfázisokat újratanítja. Ilyenkor szokott regresszió is előfordulni, bepisilhet, csökönyösebbé válhat, hisztisebb, bújósabb lehet a gyerek. Ha ezek a mozgásfázisok begyakorlódnak, akkor ugyanúgy tud továbbmenni az élet, az agynak azt a kívánatos rugalmasságát előidézzük, hogy tud az életkornak megfelelően működni és más területek is beérnek, (pl. beszéd, finommotorika, figyelem…) összeérnek a kapcsolatok. Ezeken a mozgásfázisokon kívül nagyon fontos, hogy a keresztezett mozgások is meglegyenek. A testközépvonal átlépése a tanulás során is nagy jelentőséggel bír.

A hiányos mozgásfejlődés milyen konkrét problémákat idézhet elő? 

– Ilyen probléma a túlzott mozgékonyság, amely általában problémát szokott okozni az iskolákban. A hagyományos iskolákban mindenképpen. Nem úgy alakul a figyelme. A saját testérzékelésében lehetnek gondok, például nekimegy dolgoknak, nem érzékeli a test határát, sokszor elesik, nem tudja megnevezni, megmutatni a testrészeit, ezek alapvető problémákat jelenthetnek. Vagy például erre utaló jel lehet, amikor rajzban nem jelennek meg bizonyos testrészek. Nyilván mindezek a nagycsoportos óvodásoknál, 6-7 éves korban vizsgálandók. A beszéde nem megfelelő. A finommotorikája nem jó. Nem tud tájékozódni térben, síkban… Rengeteg problémát von maga után.

A középvonal átlépés problémája olvasási, matematikai nehézségekhez vezethet, hiszen olvasni például egyik oldalról a másikra kell folyamatosan. Át kell vezetni a szemet, ami ha megakad, vagy nem folytonos, akkor nehezített olvasást okoz. Vagy például számolásban a tízes átlépés alkalmazását gátolja. Rajzolásnál, írásnál forgatja a lapot, vagy a saját testét.

Ha egy szülő azon gondolkodik, hogy 6 vagy 7 éves korában adja-e iskolába a gyerekét, akkor milyen szempontok szerint kell ezt végiggondolnia? 

– Nem az a kérdés, hogy épp hány éves egy gyerek, hanem az, hogy rendelkezik-e mindazokkal a képességekkel, amelyek az iskolai élethez szükségesek. Például tudja-e tartani megfelelő ideig a figyelmét. Nyilván nem 45 percig, mert egy elsős gyereknek nem kell 45 percig tudnia figyelni, de tudjon elmélyülten dolgozni. Az utasításoknak megfelelően tudjon dolgozni. Legyen egy alapvető rajzolási készsége, jártassága, tudjon egyszerű formákat lerajzolni. Legyen alapvető monotónia tűrése, a sorrendiség képességével rendelkezzen, ami azt jelenti, hogy egy adott alakzatot megfelelő sorrendben rakjon ki. Ezeket tudja követni, utánozni, felidézni. Ugyanez beszédben. A hangokat megfelelő sorrendben tudja kiejteni. A történetek egymásutániságát is tudja követni. Legyen megfelelő a beszéde, beszédészlelése, a beszédértése. Tudjon a térben biztonságosan tájékozódni. Nem feltétlenül kell a bal és jobb oldalak tudatos ismerete, ez begyakorolható első osztályban, de az előtte, alatta, fölötte, mögötte, egyszerű irányokkal tisztában legyen. A hol, hová, honnan kérdésekre biztonságosan tudjon válaszolni. Számfogalma biztos legyen 6-os számkörben.

Az interjú folytatása még számos érdekes témát érint, a teljes szöveg elolvasható a Szülő 2.0 oldalán.