Mitől boldogabbak a dán gyerekek?

Mitől boldogabbak a dán gyerekek?

Édességgel, jutalmazással valóban boldog, magabiztos gyerekeket tudsz nevelni? Talán igen, de ez nem az „Ahogy a dán szülők csinálják”.

Mivel Dániát a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete 3 évtizede a világ legboldogabb országának minősíti, talán érdemes megvizsgálni, hogyan nevelik ezek a kedves ex-vikingek a gyerekeiket olyan átkozottul boldognak. Most ezt magyarázzuk el a 6-betűs rövidítéssel: PARENT – írta a Szülő 2.0.

1. P = PLAY

  A szabad játék kiemelt fontosságú a gyerekkori fejlődés szempontjából.

Kutatások kimutatják, hogy a szabad játék, egyedül vagy barátokkal, megtanítja a gyerekeket, hogy kevésbé aggódóak és rugalmasabbak legyenek, valamint fejleszti a szociális készségeiket. Úgy érezhetik, hogy ők irányítják az életüket, ami nagyobb autonómiához és önkontrollhoz vezet, és ahogy nőnek, így kisebb lesz az esélye annak, hogy meghülyülnek. A dánok olyan nagyra értékelik a játékot, hogy az iskolai előkészítés csak erre épül.

Mi a teendő?

Hagyj időt olyan játékra, amelyben nincs irányítás és bátorítsd, hogy használják az összes érzéküket. Menjenek ki a szabadba vagy adj nekik mindenféle kézműves eszközt és alkossanak kedvükre. Hozz létre játszó csoportokat különböző életkorú gyerekekből, hogy a fiatalabbak tanuljanak a nagyobbaktól, a nagyobbak meg megtanulhassák, hogyan irányítsák a kisebbeket. Hagyj időt olyan játékra, amikor nincsenek ott felnőttek, akik irányítanák őket, hogy feldolgozhassák az új élményeket, tapasztalatokat.

2. A = AUTHENTICITY

Ha megvédjük a gyerekeinket a kellemetlen érzésektől, gátoljuk az érzelmi fejlődésüket.

A dán gyerekek Andersen meséken nőnek fel, mint pl. a Kis gyufaárus lány, amelyikben egy szegény, de csodálatra méltó kis hajléktalan árva kihűlés miatt meghal; vagy a Kis hableány, aki beleegyezik, hogy kivágják a nyelvét és állandóan éles tőrökön jár azért, hogy emberré válhasson egy fiatalember kedvéért, aki végül elhagyja.

A dán szülők tudják, hogy a különféle érzelmekről való beszélgetés és felfedezés empátiára, elfogadásra tanítja a gyerekeket, és megtanítja őket arra, hogyan kezeljék az érzéseiket/érzelmeiket.

Mi a teendő?

Olvass a gyerekednek Andersent és ne valami Disney-sített történetet, amelyik happy end-del végződik. Ne ijedj meg az olyan nehéz kérdésektől, mint „Most akkor meghal a végén? De miért?”. Biztosítsd, hogy kifejlődjön bennük egy erős készség arra, hogy mi igaz és mi nem, azzal, hogy őszintén válaszolod meg a kérdéseiket, függetlenül attól, hogy milyen nehéz a téma. Igen, ez azt jelenti, hogy a nagymama nem „elment egy hosszú időre”, hanem meghalt. Tanítsd meg őket arra, hogy az őszinteséget a családotokban különösen nagyra értékelik.

A túldicsérés többet árt, mint használ.

Kutatások kimutatják, hogy azok a gyerekek, akiknek mindig azt mondják, hogy okosak, hajlamosak könnyen feladni, amikor nehéz feladatokkal szembesülnek. Úgy érzik, hogy a veleszületett okosságuk miatt nem kellene keményen dolgozniuk – a kemény próbálkozás miatt butának éreznék magukat, ezért elkerülik.

A dánok ennek szellemében dicsérik gyerekeiket.

Mi a teendő?

A folyamatot és az erőfeszítést dicsérd, ne a veleszületett képességet: „keményen tanultál és sikerült a dolgozatod”, ahelyett, hogy „olyan jó vagy matekból”. Csak akkor dicsérj, amikor jogos. Ne érezd azt, hogy csak azért dicsérned kell, hogy a gyereked jobban érezze magát. Ha nem tölti el jó érzéssel az, hogy megcsinált valamit, segíts neki megérteni, hogy miért és bátorítsd, hogy legközelebb másképp legyen.

3. R = REFRAMING

A felfogáson, értelmezésen múlik minden.

A dánok különösen jók abban, hogy a napos oldaláról nézzék a dolgokat. Ahelyett, hogy az időjárásról panaszkodnának, hálásak azért, hogy nem éppen vakáción vannak. Ez nemcsak hajlam (habár a dánok idegesítően vidámak); a kutatások eredménye szerint az események szándékosan kedvező fényben való feltűntetése fejleszti a tudatos kontrollt és az alkalmazkodó-képességet. A dánok nem tagadják a negatívumokat, de modelljük a „realista optimizmus”, és a gyerekeiket arra tanítják, hogy a problémákat eszerint közelítsék meg.

Mi a teendő?

Ismerd fel, mikor tekintesz a helyzetekre negatívan és találj valami pozitív aspektust, ahonnan nézheted. Ez úgy hangzik, mint „a felhők mögött mindig kék az ég” workshop verziója és valójában az is. (Dánia felhős hely)

Kerüld el az „utálom, imádom, mindig, soha” kifejezéseket. A túlzás sem hasznos a gyereked számára, mivel mindent készpénznek vesz, még akkor is, ha hülyeség. Amikor a gyereked rosszul viselkedik, a tettei mögötti érzésekre fókuszálj, ahelyett, hogy megítélnéd, mit csinált rosszul.

A cikk folytatása a Szülő 2.0 oldalon olvasható.