Most a Hupikék törpikékkel együtt ünnepelhetünk

Most a Hupikék törpikékkel együtt ünnepelhetünk

Peyo, a Hupikék Törpikék alkotója ma lenne 90 éves, a Törpikék figurái pedig idén 60 évesek.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mosolygós belga fiatalember, akit mindenki Pierrot-nak hívott. Volt aztán ennek a fiatalembernek egy kis unokaöccse, aki ezt a becenevet nem tudta kimondani, úgy szólította hát unokabátyját: PEYO.

És Pierre Culliford képregényszerző azonnal elhatározta, hogy ez lesz a művészneve.

Peyo kezdetben napilapokba rajzolt rövid, pár képnyi jeleneteket, amelyek egyre népszerűbbé tették. Egy szép napon óriási ötlete támadt, megalkotta Janó, majd Bíbice figuráját, és teremtett köréjük egy egész középkori királyságot lovagokkal, apródokkal, varázslókkal, óriásokkal, boszorkányokkal. A főszereplők vidám kalandokat élnek át, de az örök érvényű emberi értékeknek is fontos szerep jut Peyo történeteiben, hisz Janó, a hős apród rendre az igazság, a szegények és elesettek védelmében ránt kardot.

Csak idő kérdése volt, hogy ebben a környezetben mikor bukkannak fel manók, és valóban! A Spirou képregényújság 1958. október 23-i számában jelent meg a Janó és Bíbice sorozat A hatlyukú furulyacímű része, amelynek fontos mellékszereplői a kicsi, ember formájú, kék színű lények, akik fehér ruhát viselnek, vezetőjük pedig piros ruhás, fehérszakállú öregúr. A kis manók óriási sikert arattak, a hatalmas rajongótábor szinte kikövetelte, hogy Peyo külön sorozatot indítson róluk, és hamarosan már jóval népszerűbbek voltak, mint szegény Janóék.

Legelső feltűnésükhöz képest sokat változott a törpök külseje, még szerethetőbbek lettek (ha egyáltalán elképzelhető ilyesmi), és fontos ruhadarabjukká vált a fríg sapka, amely a francia forradalom óta a szabadság jelképe.

Eredeti elnevezésük Schtroumpf [kiejtése: strumpf] egy véletlennek köszönhető. Peyo egy barátjával vacsorázott, és amikor el akarta kérni tőle a sószórót, ez a szó valahogy nem jött a nyelvére, s helyette azt mondta: „Légy szíves, add ide azt a schtroumpfot.” Barátja jót nevetett ezen, és az este további részében úgy beszélgettek, hogy lehetőleg minél több szót helyettesítsenek a schtroumpffal. Ezzel megszületett a törpnyelv is. A holland változatban Smurf lett a kis kékek neve, ezt átvették az angolok is. A legtöbb nyelvterületen manókkal vagy törpékkel kapcsolatos elnevezést kaptak.

A hupikék törpikék egy tisztáson laknak, gombaházakban, falujuk neve Aprajafalva. Nem henyélnek, mindenkinek megvan a maga feladata, de természetesen jut idő játékra, szórakozásra is. Barátaik az állatok, a jó varázslók, és még néhány ember is. Vannak ellenségeik, így például a gonosz ám szerencsétlen varázsló, Hókuszpók, aki folyton el akarja kapni őket, de rendre pórul jár.

A törpök egyáltalán nem tökéletesek, gyakran követnek el hibákat, kerülnek bajba, de szerencsére a jó Törpapa vigyáz rájuk, elsimítja a nézeteltéréseket. Minden gond ellenére, vidámság, általános derű árad a törpökből és a történetekből, ez lehet az egyik oka annak, hogy oly nagy népszerűségnek örvendenek világszerte. Eredetileg képregényfigurák voltak, ám ma már találkozhatunk velük tévéképernyőn, mozivásznon, vidámparkokban, pénzérmén, és persze kis gyűjthető műanyag figuraként.

Bizony idén, 2018-ban már 60 évesek kis kék kedvenceink. És ebben az évben még két kerek évfordulót is ünnepelhetünk: most lenne 90 éves a törpök alkotója, Peyo, aki sajnos már hosszú évek óta nincs köztünk, ám a gyermekei vezette cég gondosan ápolja hagyatékát.

És a másik kerek évforduló: 1988-ban, vagyis 30 éve kezdte először vetíteni a Magyar Televízió a törpök kalandjait feldolgozó rajzfilmsorozatot, ekkor ismerkedhettünk meg mi is a száz kedves, esendő, mindig derűs kis kék lénnyel. Természetesen a magyar változat sikeréhez nagyban hozzájárult a híresen jó szinkron. Olyan nagynevű színészek adták hangjukat a figuráknak, mint Tolnay Klári, Náray Teri, Sinkovits Imre, Haumann Péter, Izsóf Vilmos, Gyabronka József, Harsányi Gábor, Szerednyey Béla, Cseke Péter, és még sokan mások.

Az évforduló alkalmából a Brussels Airlines egyik gépét egy éven át a törpök díszítik.

Június 7.-én Brüsszelben csodálatos, hatalmas interaktív Hupikék kiállítás nyílt, amely néhány hónap elteltével vándorkiállítássá változik, és a tervek szerint bejárja az egész világot. Reméljük, mi magyarok is hamarosan belebújhatunk valamelyik törp bőrébe és kipróbálhatjuk, milyen is gombaházban lakni. http://www.smurfexperience.com/en

A Móra Kiadó a maga módján emlékezik meg a hármas törpileumról: ünnepi képregény albumot jelentet meg, amelyben az a törpénet is olvasható, ahol először bukkantak fel kis kék kedvenceink. Könyveinket Liszkay Szilvia fordítja, aki annak idején, az első mozifilm, majd a rajzfilmsorozat szinkronszövegírójaként, szárnyaló fantáziával megalkotta a magyar törpvilágot.