Kommunikációs trükkök, hogy meghallgasson a gyerek

Kommunikációs trükkök, hogy meghallgasson a gyerek

Szülőként és pedagógusként egyaránt érezhetjük magunkat papagájnak, amikor százszor ismételjük el ugyanazt az instrukciót. Íme egy kis kommunikációs segítség.

A gyerekek nem ülnek mindig a fülükön, időnként a kommunikáció módja akadályozza az üzenet átadását. A következő pár technika segíthet minket abban, hogy kevesebbszer kelljen lejátszani ugyanazt a lemezt – írta a TanTrend.

Bár elismerjük azt, hogy a másik fél, a gyerek is rendelkezik önálló személyiséggel és akarattal, mégis újra és újra szembesülnünk kell azzal, hogy ez az akarat véletlenül se egyezik a miénkkel. Ez elindít egy győzködés, majd egy konfliktus lavinát, sok-sok haragot, frusztrációt okozva mindenkiben. Mielőtt teljesen elbizonytalanodunk nevelői kompetenciáinkban, érdemes átgondolnunk, hol akadhat el a sokadik kérés, vagy magyarázat a kommunikáció csatornáiban.

Létrejött-e a kapcsolat?

Időnként az felnőttek kéréseinek gátját a távolság, vagy a túl izgalmas játék okozza. Hiába kiabálunk az osztály végébe, vagy egyik szobából a másikba, mert ilyenkor nem jön létre az a kapcsolat, ami kommunikáció csatornájához szükséges. Ha a gyerek mással van elfoglalva, vagy túl dühös, szintén hiányzik ez a fő összetevő. Ha azt szeretnénk, hogy a gyerek meghallgasson minket, közel kell menni, egy szintről felvenni a szemkontaktust, akár egy finom érintéssel megbizonyosodni arról, hogy létrejön a figyelem. Ekkor már van esélyünk arra, hogy nyílik a fogadókészség ablaka. Ha a gyerek nincs olyan lelki állapotban, hogy figyelni legyen képes, inkább halasszuk későbbre a beszélgetést, különben magyarázatunk, számonkérésünk még nagyobb dühöt és ellenállást fog létrehozni. A figyelmet felkelthetjük kizökkentő, vicces, kicsit paradox módszerekkel is, átgondolva azt, hogy ez ne legyen sértő vagy megalázó.

Tudjuk-e hogy mi az akadály? 

Első értelmezésre úgy tűnhet, hogy a gyerek azért nem teljesíti kéréseinket, mert lusta, vagy direkt keresztbe akar tenni nekünk. Ez azonban csak az első, felszínes rétege az együttműködési nehézségeknek. Ahhoz, hogy meghallgasson minket a gyerek, nekünk is figyelnünk kell rá, ítélkezés mentes, értő figyelemmel, aminek a megértés a célja. Ily módon belehelyezkedünk a gyerek világába, és kifejezhetjük azokat az érzéseket, amiket ő a viselkedésével tud megjeleníteni. Az aktív meghallgatás gyakorlása példával is szolgál a gyerek számára.

Érthető, befogadható, amit mondunk?

A gyerek életkora, figyelmi kapacitása nagyban befolyásolja azt, hogy célhoz érnek-e kéréseink. Jobban járunk, ha a „Pakolj össze, hozd a törülköződ és menj fürödni!” instrukciót, lebontjuk egyes lépésekre és minél konkrétabban megfogalmazzuk például a „Pakolj össze” szempontjait.

A cikk folytatása (közléssorompók, én-üzenetek, a szavaink súlya, következmények) a TanTrend oldalán olvasható.