Az öt legnépszerűbb tévhit a fegyelmezésről

Az öt legnépszerűbb tévhit a fegyelmezésről

Gyereket fegyelmezni elméletben mindenki tud: legyél határozott, következetes, probléma megoldva. Noha a gyakorló szülők általában tisztában vannak vele, hogy ez nem ilyen egyszerű, a köztudatban a mai napig számos olyan törvényszerűség él a témával kapcsolatban, amely nem állta ki az idő próbáját.

Kevés dologgal lehet jobban megbántani egy szülőt, mint ha “neveletlennek” nevezzük a gyermekét. A neveletlenség olyan mumus, amelytől a többség még ma is úgy fél, mint a tűztől (még ha kívülállók számára ez időnként nem is így tűnik). Érdemes azonban végiggondolni, hogy a megfelelő fegyelmezési módokat választjuk-e ki gyermekünk kordában tartására – írta a csaladinet.hu.

Az alábbiakban következzen néhány olyan népszerű elmélet, amelyek annak ellenére masszívan tartják magukat a köztudatban, hogy a tudomány már régen igazolta a hatástalanságukat.

Az elkényeztetés legjobb ellenszere a büntetés

A jutalmazások és büntetések kifinomult rendszerére épülő nevelési stílusnak komoly szakirodalma van a mai napig. Kérdés azonban, érdemes-e egymás szinonimájának tekinteni a fegyelmezést és a büntetést. Egyre többen vannak azok a szakemberek, akik szerint a fegyelmezésnek elsősorban a tanításról és nem a kellemetlen élmények begyűjtéséről kellene szólnia.

Bonnie Harris, a When Your Kids Push Your Buttons (nagyjából: “Amikor őrületbe kergetnek a gyerekeid”) című könyv szerzője szerint a nem megfelelő viselkedést inkább arra kell használni, hogy általa is alkalom nyíljon egy kiadós beszélgetésre a helyes és helytelen cselekedetekről. Ebből sokkal többet tanul a gyermek, mint ha a szobájába küldjük egyedül “gondolkodni”.

Fájdalom nélkül nincs eredmény

Hiába számít elvileg már évtizedek óta szalonképtelennek a testi fenyítés, a legtöbben a mai napig meg vannak róla győződve, hogy nagy vétségek esetén szükség van a fájdalmas büntetésre annak érdekében, hogy többé ne forduljon elő hasonló. Ebből azonban semmit nem tanul a gyerek.

“Régen túlhaladott az az elképzelés, miszerint a későbbi jó érdekében néha rosszul kell éreznünk magunkat”, fogalmaz Harris.

A gyerek rossz akar lenni

Nem, nem akar. A helytelen viselkedést pusztán egy jónak tűnő ötlet, nem a rosszalkodás szándéka szokta vezérelni. Éppen ezért hibás az a logika is, hogy ha jól megbüntetjük őt, akkor legközelebb kétszer is meggondolja, viselkedjen-e rosszul. A büntetéstől ráadásul a legjobb szándékunk ellenére is személyében érzi elutasítottnak magát, ami alacsony önértékeléshez és később valóban szándékosan helytelen viselkedéshez vezet.

Szülői hatalom? Kompromisszumok? A cikk folytatása a csaladinet.hu oldalon olvasható.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.