A múlt karácsonyai

A múlt karácsonyai

Mindenkinek vannak elképzelései arról, hogyan tölti a karácsonyt. Kitalálta már, hogy milyen lesz a karácsonyfa. A legtöbben már megvették az ajándékokat, felékesítették a lakást, talán a fenyőfa is várakozik arra, hogy feldíszítsék.

Ma már elterjedtek az egyszínű díszekben pompázó karácsonyfák, de egyre felkapottabbak a retro díszek is. Összegyűlik a szűkebb vagy tágabb család, karácsonyi csillogásban úsznak az otthonok is. Készül a pulykasült, a halászlé, az emberek az egész év fáradalmait igyekeznek néhány nap alatt kipihenni. De hogyan készülődtek a múltban a karácsonyra? Melyek az igazi gyökerek, hagyományok?

Karácsonyfa

A pogány hagyományokban nem szerepel a szigorú értelemben vett fenyőfa mint karácsonyfa, de az örökzöldek fontos szimbólumok voltak, a kereszténységben pedig az örökkévalóság jelképei lettek. A gyertyával díszített karácsonyfát elsőként 1660-ból jegyezte le Lisolette pfalzi grófnő egy 1708-ban írt levelében). A fák először a városok főterein jelentek meg és almával díszítették őket, Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz állította rábízott krisztinavárosi kisgyermekek számára, és a szaloncukor is magyar jellegzetesség.

Étkezés

Ha karácsony, akkor pulyka – mondjuk sokan. Kevesen tudják, hogy az 1520-as évektől terjedt el Európában, hozzánk egyébként a törökök hozták be. A karácsony előtti időszak, advent a böjt időszaka volt, amikor bizonyos ételek fogyasztása tilos volt (pl tojás, hús). Ez volt a bűnbánás időszaka, amikor az emberek a túlvilági dolgokra koncentráltak, istentiszteleteken vettek részt, elmélyültek vallásukban. Az advent alatti szigorú böjtöt lakomák követték a tehetősebb, gazdagabb családoknál: a vadkantól a libáig, ez utóbbi nagyon kedvelt étel volt.

Szórakozás

A karácsonyi időszak a pihenés, szórakozás időszaka is volt, ilyenkor az emberek színjátékok, históriák formájában láthatták Jézus születését, a három király érkezését, a szent családot. Az év többi időszakában az egyház szigorúan tiltotta a színjátékot. Elterjedtek voltak a karácsonyi énekek is, pl. a Karácsony 12 napja című zenei játék, melynek lényege, hogy mindenki elénekli a dal egy-egy versszakát, hozzá énekelve az előtte elhangzott versszakokat is. Talán innen ered az egyik, itton is nagyon népszerű Karácsonyi mondóka is.

Ajándékozás

Ez a szokás is pogány néphagyományokra tekint vissza, ilyenkor a feljebbvalók – bőkezűségük jeleként – ajándékot adtak szolgálóiknak. Kezdetben ez is egyházi keretek között zajlott, a mise alkalmával adományokat gyűjtöttek össze, és szétosztották a szegények között. Amikor már hagyománnyá vált az ajándékozás, akkor a gyerekek házról házra jártak énekelve, és így gyűjtötték be az adományokat, karácsonyi ajándékokat. Hivatalosan ma is december 26. az adakozás napja, Angliában Boxing Day néven híresült el. Ilyenkor a királynő megajándékozza a személyzetet.

Karácsonyi készülődés

Régebben a karácsonyestét nagytakarítás előzte meg, az este fénypontját pedig az éjféli mise jelentette. Az asztalterítés is különlegességnek számított, hiszen nem volt szokás azokat étkezésekkor hétköznapokon megteríteni. Érdekesség, hogy az asztalok alá szalmát terítettek, hogy a betlehemi jászolra emlékeztessen. Vacsora után pedig jöhetett az ajándékok kibontása, amelyek minden esetben szerény ajándékok voltak: dió, gyümölcs, ólomkatona. A fa alatt volt az egész család, karácsonyi dalokat énekeltek, a hangulat meghitt és békés volt.

(Felhasznált forrás: http://lovagok.hu/kultura-es-szokasok/a-karacsonyi-hagyomanyok-tortenete)