Egyre több a problémás gyerek az iskolákban

Egyre több a problémás gyerek az iskolákban

Nőtt a sajátos nevelési igényű tanulók száma a szeptemberben kezdődött tanévben. A szakértő szerint ennek oka az, hogy egyre kevesebb figyelem jut a gyermekekre, pedig nem mindegyiküknek van valós problémája.

Két évvel korábban 88,3 ezer gyereknek volt szüksége fejlesztő- vagy gyógypedagógusra. A 2018. októberében készült tanév eleji adatgyűjtés szerint a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok száma (beleértve a logopédusokat és a konduktorokat) 10 058, néhány százzal több, mint az előző tanévben. Az EMMI adatain alapuló számokat közlő Világgazdaság hozzáteszi, hogy 2010-ben 5700-an segítették a gyerekek fejlesztését, ehhez képest 40 százalékkal nőtt a fejlesztő-segítő szakemberek száma.

Az idei tanévben a 326 ezer óvodásból 9,9 ezer sajátos nevelési igényű kisgyermek. Az általános iskolák 726,3 ezer diákja közül a sajátos nevelési igényű tanulók száma 55,3 ezer, ezen belül az integráltan oktatottak aránya 71,1 százalék, a gyógypedagógiai tanterv szerint külön osztályban tanulók aránya pedig 28,9 százalék volt.

Kiskorban is oda kell figyelni

Egyre több a problémásnak nyilvánított gyerek a magyar általános iskolákban, pedig egy kis odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehetne a számukat – mondta az InfoRádió kérdésére Brassainé Balogh Judit gyógypedagógus-logopédus.

Számos esetben nincs valódi gond ezekkel a gyerekekkel, csak sajnos úgy jutnak el az iskoláig, hogy ott már hátrányra, lemaradásra vannak “ítélve” – fejtette ki a szakember. Ezekkel a gyerekekkel 3 éves korukig nem foglalkoznak kellő módon a családjukban, ezért már hátránnyal kerülnek az óvodába, és mire az iskolába jutnak, már többnyire képtelenek lépést tartani a többi gyerekkel. Brassainé Balogh Judit kifejtette: mivel az általános iskola első osztályában nincs évismétlés, ezért őket “áttolják” a másodikba, ahol már akkora a lemaradásuk, hogy semmi esélyük nincs a fontos ismeretek megszerzésére.

Nincs elég idő, nincs elég szakember

Sok esetben azért mondják egy gyerekre, hogy diszlexiás, mert nem tanították meg olvasni, pedig képes lett volna rá.

Természetesen vannak olyan gyerekek, akikkel valóban gond van, de nincsenek ilyen sokan – hangsúlyozta Brassainé Balogh Judit.

A szomorú képhez az is hozzátartozik, hogy annyi gyógypedagógus sincs a rendszerben, amennyi a valóban problémás tanulókhoz szükséges lenne – mondta végül a szakember.

Az eredeti interjú meghallgatható az InfoRádió honlapján, az infostart.hu oldalon.